user_mobilelogo

Tagged in: sajtószemle

  • Jászberény - remény (2023. 01. 17.)

    Jászberény - remény (2023. 01. 17.)

    'Felelet':

    Ennyi az egész.

    Ha van egy elfogadható ember egy elfogadható közösséggel (itt a polgármester és a többi közösségi jelölt és gondolom még mások), akkor minden fideszes taktikázás és gyalázás, hazugság ellenére kétharmaddal veszít a fidesz a tisztességesekkel szemben. Csak valahogy ki kell iktassák az ügyből a fidesz által pénzelt és támogatott, mindenhova betolt szemkilövő korábbi miniszterelnököt.

    Ha lenne egy tisztességes párt, akkor kétharmadnál sokkal erősebben verné meg a fideszt. Ezért tesznek tönkre és üldöznek el minden tisztességes közösségi embert.

    Az egyéni jelöltek is erősen nyertek (sehol se említik ezt és őket). Hiába indítottak ál-ellenzéki jelölteket is ellenük.

     

    Jászberény időközi önkormányzati választás (választás.hu)

    A szavazás napja: 2023. január 15.

    BUDAI LÓRÁNT polgármester 8 267 (67,24%)

    testület:

    BETHLENDY BÉLA  605 (56,81%)

    LÉNÁRT GÁBOR 888 (61,24%)                      

    BOBÁK ZSOLT 772 (65,04%)

    DR. KERTÉSZ OTTÓ 882 (66,82%)

    BALOGH BÉLA  739 (62,1%)

    VERSEGINÉ UTASI ERZSÉBET  728 (57,23%)

    KOLLÁR ANITA   712 (57,75%)

    SKULTÉTI JÓZSEF  818 (59,32%)

    PETŐ BÉLA  654 (59,03%)

    BOZSIK FERENC  337 (36,51%)

    Töredékszavazatok száma: 4 030   4 fidesz képviselő ( fidesz 30% szavazat általában)

     

     

     

     

     

     

     

     A kormánynak dolgozó "Pesti srácok" újságnak (TV-nek) az olvasóira/beíróira jellemző pár szövegrészlet. Megörökíteni a fideszes megmondóemberek által 12 év alatt  (és előtte az szdsz sajtó által) kinevelt gondolkodást.

    "

    Kérdés???
    Akkor itt sem a 13.havi sem az emelt nyugdíjat ..sem a kiscserekesek e.juttatásait..sem a tanulók adókedvezményeit NEM VESZIK ÁT?????
    HELYES!!!!!
    TÖBB MARAD NEKÜNK!!!
    ÁLLAM AZ ÁLLAMBAN..
    ILYEN HELY IS KELL !!!!!!!

    Aki a FIDESZ ellen szavaz, az saját szülei, testvérei, gyerekei, és unokái ellen szavaz!

    Szomorú hogy ilyen gyökér emberek élnek többségben Jászberényben! De azt mondják, hogy minden nép megérdemli a politikusait! Azt kapták, amit megérdemelnek!

    Akinek ilyen szakállas fizimiskája van, az bohócnak való, egy cirkuszba, vagy majomnak az állatkertbe! A sok... köcsög, aki egy ilyen majomra szavazott, az meg szégyellje magát, vagy köpje szembe saját, anyját meg apját, hogy ilyen buzeránst, neveltek fel!

    A kormánynak egy településsel többről, kell levenni a kezét! Hagyni kell az ellenzéket, hogy megmutassák Budapesten, és Jászberényben is, hogy mire képesek önállóan, az adófizetők pénze nélkül! Nagyon sok ezer-milliárdot nyomott a kormányunk, eddig is olyan libsi településekbe, ami nem érdemel semmit se!

    Vajon hányan szavaztak az amerikai pénz reményében?
    Na azok siessenek addig kérni belőle amíg még van!

    A keresztény nemzeti gondolatot senki se tudja hitelesen képviselni csak a Fidesz. E nélkül a gondolat nélkül (de már lehet ezzel is) elvész minden, amiért élni érdemes. Hihetetlen, hogy milyen hályog van az emberek szemén. Azt hiszik, hogy a Fidesz lop, meg azt hiszik, hogy bármi jobb a Fidesznél, közben meg semmi, minden csak rosszabb.

     "

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Jelenczki István Rákay filmjéről (2024. 04. 27.)

     

    https://magyarjelen.hu/jelenczki-istvan-rakay-filmjerol-igazi-arulas/

    Jelenczki István Rákay filmjéről (2024. 04. 27.)

    Jelenczki István Rákay filmjéről: “igazi árulás” Magyar Jelen2024. április 23.

    Most vagy soha – most volt soha „Ahogy történt” és „ahogy történhetett volna” – ez az első mondat, ami megjelenik a film elején. Ez a mondat azt jelenti, hogy azt csinálunk, amit akarunk! Azt csinálunk a magyar történelemmel, a magyar nyelvvel, a hazaszeretettel, amit akarunk. Itt a hatalom arroganciája teljességében nyilvánul meg. Hiába adnak egy tehetségtelen senkinek – a Hamvas Béla által leírt minőségről van szó –, több mint 6 milliárd forint támogatást, a legmagasabb filmgyártási technikát, a tehetségtelensége még egyértelműbben, élesebb módon kiderül. Jelenczki István véleménycikke.

     

    Itt kell feltenni azt a kérdést: milyen filmtámogatási rendszer az, ami, vagy aki, akik egy alkalmatlan embernek megítélnek több mint 6 milliárd forintot az adófizető polgárok pénzéből? Hogyan fordulhat elő ilyen skandalum? Meddig tartható fenn ez a szuper egyablakos, zárt filmgyártási rendszer, amelyet egy zárt hatalomközeli klikk bitorol?

    Most volt a soha – ilyen lehetősége nem volt senkinek, hogy a film nyelvén keresztül méltón adja át a Magyarság szabadság és igazság iránti olthatatlan vágyát. Ez az isteni küldetése a magyarságnak! A film ezért igazi árulás.

    A történelmi események csak történelmi folyamatban vizsgálhatók és értelmezhetők.

    1848. március 15-e nem előzmények nélküli volt: a magyar reformkori politikai küzdelmeknek, a megelőző évtizedek országgyűléseinek, a nemzeti fő- és középnemesség harcának is köszönhető, hogy 1848. március 15-e létrejöhetett. Nem varázsütésre állt elő, mint ahogy a film bemutatja.

    Példaként: 1848. március 9-én az Ellenzéki Kör megbízza Irinyi Józsefet egy, a Kossuth március 3-i felirati javaslatát röviden összefoglaló petíció megfogalmazására. Ez a tizenkét pont első változata. Ha az „egy nap történetében” nem jelenik meg a történelmi előzmény, azaz a reformkori főrendi ellenzék több évtizedes politikai harca – mint ahogy nem jelenik meg -, így nemcsak történelmileg lesz sekélyes, de a film hiteltelenné válik.

    A film nyelvezetéről, a lebutított párbeszédekről egy másik írásban kellene elemzést folytatni. Pl. a film elejéről „…alig tudtam meglógni”… Nem a veretes szépirodalmi magyar nyelvet kérem számon – mellesleg az lenne az igazi -, de azt gondolom, hogy abban a történelmi korban és abban a történelmi környezetben nagyobb gondosságot követelt volna meg a forgatókönyvírótól, hogy milyen magyar nyelven írja meg a párbeszédeket.

    A rendezői színészvezetés a jól megírt forgatókönyvön alapszik. Itt a XIX. század magyar történelmének egyik legfontosabb napjáról és hőséről készült filmről gondolkodunk, és arról a történelmi küldetésről, amit a magyar reformkor jelentett számunkra. A filmben nem átélhetőek a szereplők, legyen az epizód- vagy főszereplő, nincs önazonosságuk, ettől hiteltelenek, ha rendező így instruálta-vezette őket, bizony nagyon felületesen tette meg.

    Az igazi főszereplő a gonosz áruló, aki átélhető lenne, ha tudnánk, miért gyűlöli ennyire a magyarokat. Miután nem tudjuk meg, hiába a karakteres színészi játék, „lejön a vászonról”, mert túl harsány, nagyon direkt és hamis. Tényleg az volt a szándék, hogy egy magyar áruló legyen a főszereplő? Miért?

    Petőfi Sándor párbajt vív egy esernyővel, majd egy fakarddal D’Artagnan módjára a Pilvax Kávéházban, mint a Három testőr című filmben. Erről Petőfi is tud?

    Szendrey Júliától az először kapott kokárdát Petőfitől elkéri egy odakerülő kisfiú, majd később Júlia ismét elővesz egy másik kokárdát, és átadja Petőfinek. A kisfiú „odakerülése” észrevehetően direkt, kilóg a filmből, a cselekményből.

    Júlia a film szerint áldott állapotban úgy menekül, ahogy, és még egy karate jellegű rúgásra is képes. A legfájóbb, hogy sem Petőfi Sándor, sem Szendrey Júlia személyisége úgy, ahogy ebben a filmben megjelenik a néző számára, nem átélhető, nem azonosak önmagukkal – színész vezetés, forgatókönyv.

    A zene végig harsogja, sok helyen érthetetlenné teszi az alatta lévő elhangzó párbeszédet. A zene folyamatosan „drámai”, ezért nem tudja helyettesíteni a létre nem jött drámát. Üressé válik. Rossz hangkeverés? Minek a Dolby? Ha a zene ilyen elnyomó a képpel és cselekménnyel, az elfed valamit. Azt, ami nem történik meg a képben, a cselekményben. Az igazi filmzene az alá-, a legjobb esetben mellérendelő.

    A film végén a felhőben megjelenő történelmi tények feliratának betűfokozata túl kicsi, valamint az üteme olyan rövid, hogy nem lehet elolvasni. Miért? Ez volt a cél? Vagy egyszerűen erre nem figyeltek? A legsúlyosabb vétke a filmnek a hazaszeretettel való visszaélés! Itt válik egyértelművé, hogy ki kit szolgál. A harsány, sokszori tömegjelenetek önmagukat gyengítik, mint egy kiüresedett, rossz refrén. Hát így lehet megutáltatni a magyarokkal a magyar önazonosságukat. Nem először fordul elő a hazai filmgyártásban.

    A történelmi hazugságok jól követhetőek ebben a cikkben, amit a Széchenyi-díjas Hermann Róbert írt.

    Az 1848-as európai forradalmak közül csak nálunk, Magyarországon nem volt véres és erőszakos a forradalom! Nem volt nyomdaégetés, nem volt pusztítás. Az igazság képviselete bátorság, ez a film éppen azt bizonyítja, hogy a kreatív producerként önmeghatározott személy nem állta ki a bátorság próbáját, és nem csak a tehetségtelensége miatt. Hogy miért nem? Magyarok!

    „Kutassunk … a nemzetek történetének forrásaiban oly mélyen, mint csak lehet! Honunk előmozdításáról és javunk ügyéről világosítsuk fel magunkat, nehogy készületlenségünk által többet ártsunk hazánknak, mint amennyit aztán képesek volnánk aggkorunkig ismét helyreállítani! Ne mulasszuk el azon gyökérokok keresését, melyek a nemzeti nagyság sarkalati, mert másképp mindig homokra fogjuk állítani alapnélküli műveinket!”

    Széchenyi István: Hunnia   

                                 

    „…a reformkor, s a 48-as pesti forradalom naiv, félrevezetett szellemóriásai, akik joggal törtek lándzsát a polgári haladás ügye, és egy önálló Magyarország mellett, sajnos nem ismerték fel igazi szándékát ennek a „nemzetközi hidrafejnek”, amely a történelem színpadán oly „…hirtelen és félelmetesen jelent meg, egészen másféle harcok eljövetelét hirdetve”, a történelem XVIII–XX. századi változásai nyomán világosan látható az, hogy a globális hatalomra törő fináncoligarchia pénzügyi támogatásával a szabadkőművesség – antagonisztikus ellentéteket gerjesztve – hogyan rombolta le először az egymással rivalizáló tekintélyes birodalmakat; majd a következő lépésben, hogyan hódította meg a belőlük kivált, látszólag önálló, de valójában már minden tekintetben kiszolgáltatott, védtelenné vált nemzetállamokat. Ez követhetően így volt a XVIII., a XIX. és a XX. század során is. Gondoljunk csak a Rothschild-ház, a Berlini Discontóbank vezére, Hansemann, Bismarck bankárja, Gerson Bleichrőder, J. P. Morgan, J. Schiff, B. Baruch, a Warburgok, vagy a Kuhn és Loeb bankház Bécsben, Potsdamban, Berlinben, Párizsban, Londonban, Szentpéterváron vagy másutt legitim kormányokat és/vagy ellenzéküket, ellenségeiket is finanszírozó vagy éppen zsaroló monetáris politikájára, kétes történelmi szerepére. Mára ez a felvázolt folyamat döntő fázisához ért, az egyre fájdalmasabb drámai végjátékban pedig, mint korábban annyiszor, ismét csak vesztésre állunk. Amikor tehát az 1848-49-es forradalom és szabadságharc szabadkőműves tévtanokkal fertőzött rövidlátó, türelmetlen, felelőtlenségig naiv hangadóit vizsgálatunk során kritikával illetjük; nem a jogos magyar önállósági törekvést; nem a sajtószabadságot, nem a polgárosodást, nem az oktatás, a művelődés és a kultúra fontosságát, nem a törvény előtti egyenlőség ügyét, nem a jobbágyfelszabadítás elodázhatatlan megvalósítását, nem az új alkotmány megszületésének igényét és nem is a magyar nyelv használatának létjogosultságát, elsőbbségét kérdőjelezzük meg, csupán azt a szabadkőműves romboló szándékot és politikai törekvést kifogásoljuk, ami elsősorban a francia, az olasz, a német forradalmi események és változások után került, kerülhetett Magyarországra. Ugyanis, ezek letagadhatatlan hatására nyert fokról fokra teret Magyarországon a liberalizmus, a kereszténységet megosztó katolikusellenesség, a keresztény kultúra céltudatos lerombolása, az amoralizmus, a gyenge állam hazug ideálja, a magyarság saját hazája, földje, sorsa, megmaradása iránti közöny, az önzés, majd lépésről lépésre az ezekkel szervesen összefüggő drámai népesség csökkenés, továbbá a hazugság, az irigység, a gyűlölet és a kultusszá emelt erőszak megállíthatatlannak tűnő terjedése, vagyis mindaz, ami ellen a folyamatosan becsapott, rohamosan fogyatkozó magyarság jobbik fele, ma is, kétségbeesett élet-halál harcát vívja.”

    Sziklai Dusán János: ANNO DOMINI 1918 30.oldal.

    A szabadkőműves irodalmak anyagára hivatkozó Barcsay Adorján 1921-ben kiadott művében azt olvashatjuk, hogy a francia forradalom eszméin nevelkedett Petőfi Sándor ugyancsak szabadkőműves volt. Petőfi a Respublica, A királyok ellen, A királyok dala, a Forradalom, az Itt a nyilam mibe lőjem? és az Akasszátok föl a királyokat című radikális versei mellett, sajtónyilatkozataival és 1848. március 17-én tett vallomásával is hitet tett a revolúció oldalán. Confessiojában (Vallomásában) így írt erről: »Évek óta csaknem kirekesztőleges olvasmányom, reggeli és esteli imádságom, mindennapi kenyerem a francia forradalmak története, a világnak ez az új evangyélioma, …« Tavaszi vallomását követően Petőfi a francia mintára szerveződött „… Radikál Kör megbízásából június 26-án újabb programot” ír a márciusi forradalom szellemében, majd „A Népelemben kiáltványt tesz közzé a saját neve alatt, … az Egyenlőségi Társulat megbízásából …”

    Sziklai Dusán János: ANNO DOMINI 1918 35.oldal

    Milyen szellemi „gyökér okok” mozgatták 1848-ban a mi forradalmi ifjúságunkat? Mikor, hol jelennek meg ezek a tudva tudott igazságok a filmben? Hol van itt a bátorság?

    „Az igazság szabaddá tesz” (János 8:32)

    Az igazság képviselete nemcsak felszabadít, hanem kötelezettséget, szolgálatot jelent. A magyarság évezredes isteni küldetése az Igazság és szeretet képviselete, minden koron át, még ebben a mai, végsőkig romlott világban is.

    A létezés szentségéhez való viszony az igazság felismerésében, annak gyakorlati megvalósításában jelenik meg. Ebben a viszonyban kell megjelennie a magyar haza iránt érzett, cselekvéssel átszőtt szeretetnek. Aki hazudik a magyar történelemről, átírja azt, az nem képviselheti semmilyen módon a magyar hazát.

    Produceri film. A Most vagy soha című film egy amerikai filmkészítési rendszerben íródott, legyen benne kaland, egy kis szerelem, látványos verekedések, erotika, üldözés stb. Bevált kliséelemek szerepeljenek, hogy jól eladható legyen a film, minél nagyobb legyen a bevétel. Hogy közben a saját múltunkat írjuk át és ezzel tesszük hiteltelenné, az elfogadhatatlan. Ez, ami elkészült, nem történelmi, nem kaland- és nem akciófilm, viszont az anyagi lehetőség megvolt rá. Ezért árulás a film. Mi lenne, ha ezért a látványos kudarcért vissza kellene fizetni ezt a támogatást? Rákay Kálmánnak lenne pénze rá! Hisz nem a kreatív producer pénzéből, hanem állami támogatásból készült a film. Itt bucskázik át az ördög!

    A Mammon istenének szolgálója Rákay Kálmán, Philip. (Érdemes az alábbi cikkeket végigolvasni.)

    Rákay Philip tanácsai 300 millió forint osztalékot értek 
    Kereken 100 millió forint osztalékot értek Rákay Philip tanácsaitanacsai
    Rákay Philip rommá keresi magát tanácsadással: 900 millió forintos osztalékot vett ki a cégéből
    Rákay Philip cége rekordösszegű, 1,3 milliárdos profitra tett szert tavaly
    Rákay Philip cége három év alatt 600 milliós osztalékot fizetettosztalek

    Nem lehet két Istent szolgálni, a Mammonét és a Magyarok Istenét egyszerre.

    Hogyan lesz Rákay Kálmánból Philip?

    Már a keresztnévváltás is önazonosság hiányát jelzi. Hogyan lesz egy Fidesz-nagygyűlések mikrofonállványából az M1 csatorna felügyelőjévé, „intendánsává”? Úgy, hogy aki a politika területén szerzett haveri tőkéből gazdasági tőkét szerzett, így vált milliárdossá, producerré, a magyar történelmi filmek klánjának meghatározó „egyéniségévé” akkor, amikor sem tudása, sem tehetsége nincs a magyar történelemhez és filmkészítéshez. (Lásd: Aranybulla film.) Karrierjének bemutatására elég megnézni a Wikipédia leírását, mert jól követhető maga a jelenség, a Rákay Kálmán-jelenség, amely hűen tükrözi mindazt, ami a hatalom közvetlen környezetében létrejött, igen tanulságos. Mikrofonállvány = filmproducer. Régi igazság, hogy a megkapott diplomával nem jár tehetség, sem intelligencia, ennek hiánya bőségesen megmutatkozott, és bizonyítást nyert a pökhendi arrogáns reakciókban, amelyet a kreatív producer a bemutató óta megtett. Csak egy önmagáról bármit is elképzelő reagál így a szembesített valóságra.

    A kreatív producerről mindent elárul, és önmagát leplezi le, amikor március 14-én a Duna feletti esti égboltra 500 drónnal rajzoltat Petőfi-arcképet és utána kokárdát. Így köszöntette az ünnepet és a film bemutatóját. És mennyibe került, milyen költségvetésben szerepelt?

    Lehet, hogy az amerikai álomgyárakban ez működött és működik, de teljesen idegen a hazai filmkészítés gyakorlatától. A magyar filmgyártás tradíciója az, hogy magyar történelmi, társadalmi kérdésekről szóljon, vagy szépirodalom, vagy a megírt forgatókönyvek alapján, és a rendező jegyzi a filmet, nem pedig a producer, aki a Mammon istenének szolgája.

    Mint látjuk, van magyar filmgyártás, ami nem más, mint pénzgyártás. Ez a teljes züllöttség jele. Jó lenne, ha még létezhetne olyan helyzet, hogy olyan filmalkotások szülessenek, meg amelyek a filmművészetet szolgálják. Kérdezem, hogy egy Bergman, Pasolini, Fellini, egy Tarkovszkij tudnának-e most alkotni?

    A Vajna által a Hollywoodból hozott amerikai szisztéma, hogy mi kell egy jó filmhez, legyen játék-, kaland-, vagy kiirtjuk az emberiséget film, mert nekünk a filmben mindent lehet. Megjegyzés: addig-addig készítik, míg valóra nem válik! Vajnának, és az ő magyar janicsárjainak tökéletesen sikerült elsajátítani az amerikai hamis tudatot. Sorra jelennek meg a hamisított világról készített filmjeik egy hamissá vált, önmagát elpusztító világban. Volt-e ilyen tudatátformáló-programozó hatásuk a szovjet filmeknek, és a szocialista realizmus direktívája során elkészült magyar filmeknek? Erre a kérdésre igazán csak azok tudnak válaszolni, akik át- és megélték azokat az időket.

    A leghangsúlyosabb kérdést még egyszer fel kell tenni! Milyen filmtámogatási rendszer az, amelyben egy tehetségtelen embernek megítélnek több mint 6 milliárd forintot az adófizető polgárok pénzéből? Hogyan fordulhat elő ilyen skandalum? Meddig tartható fenn ez a szuper egyablakos, zárt filmgyártási rendszer, amelyet egy zárt klikk bitorol?

    Remélem, hogy még megakadályozható, hogy egy tudottan képességtelen ember készítsen filmet a mohácsi csatáról. A remény hal meg utoljára.

    Még mindig érvényes a népdal üzenete II. Rákóczi fejedelem idejéből:

    Menj el, menj szegény magyar (Szék)

    Menj el, menj szegény magyar a kétség partjára,
    tekints az ingadozó reménység pólcára!

    S te, aki tűztűl, vastúl nem tudsz megborzadni, borzadj,
    mikor a vég-sors hideg jelt fog adni.

    Vezettessed magadat szembekötve, vakon,
    elfajult testvéridtől csinált áll-útakon!
    Kik őseink hamvait rútul megtapodták,
    arany szabadságunkat aranyon eladták.
    Menj, add egy olyan kézbe szabadságod fékit,
    mely egyszer úgy betöltse a balsors mértékit!
    Hogy megérezd, amit még sokan nem éreznek:
    a szabadság s a rabság miben különböznek!

         Jelenczki István Filmrendező

     

     

     



  • Jó hír a spanyol alkotmánybíróságról (2021. 10. 23.)

    Jó hír a spanyol alkotmánybíróságról (2021. 10. 23.)
     
    Madrid visszautalja az első járványhullám alatt kiszabott bírságokat
     
    A bírságok visszafizetésére azért kerül sor, mert az alkotmánybíróság júliusban alkotmányellenesnek minősítette a szigorú vesztegzárat, amely a koronavírus-járvány miatt bevezetett első szükségállapot rendelkezései között szerepelt.

    Az alkotmánybíróság vizsgálja a második szükségállapot jogszerűségét is, amely 2020 október 25-től idén június 9-ig tartott, és az elsőhöz képest némileg enyhébb korlátozásokat tartalmazott, mint például az éjszakai kijárási tilalom vagy az utazási megszorítások.

    Magyarországon viszont nem valószínű hasonló döntés: az Alkotmánybíróság kedden közzétett határozatában egyhangúlag elutasította azokat az alkotmányjogi panaszokat, amelyek a védettségi igazolványt szabályozó kormányrendelet alkotmányosságát támadták. Az érvelés arra jut, hogy az alaptörvény alapján a veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető vagy az alaptörvényben megállapított mértékben túl korlátozható. A nyilatkozat ugyan csak a védettségi igazolványok kötelezővé tételére vonatkozik, de a határozatot alátámasztó logika a kijárási korlátozásokra is vonatkoztatható lehet.

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Kanadai konvoj - erdélyi magyar kamionos (2022. 03. 28.)

    Kanadai konvoj - erdélyi magyar kamionos (2022. 03. 28.)

    'Felelet:'

    Hosszú, de hitelesnek tűnő, magyarul hallgatható, beszélgetés Vízi Csabával. Olyan emberi közösségi élményt elevenít föl, mint az 56-os magyar szabadságharc visszaemlékezői.

    Az orvosok a tisztánlátásért honlapon.

    A Nexus tv-n (sok más is).

    Angol interjú.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Képmás folyóirat ajánlója (2024. 02. 05.)

    Képmás folyóirat ajánlója (2024. 02. 05.)

    FOLYÓIRAT AJÁNLÓ

     

    2024/02

    Egy jó szám. (Sok éve nem olvasom, nem tudom milyen a többi.)

    6.o. Riport: Lackfi – Bárdos

    A beszélgetés egy részlet-témájából: „Szembesültem azzal, hogy a szüléseimnél - az évtizedekkel korábbi kórházi viszonyok között – semmi sem úgy történt, ahogyan kellett volna... a gyerekeim is, én is gyógyíthatatlan sebeket szereztünk...

    Felelet: Ezzel kapcsolatban írok újra a következő cikkben!

    Képmás, tovább:

    14.o.

    ajánlott könyv, óra nélküli életről is: Dobos Ilona: paraszti szájhagyomány, városi szóbeliség

    24.o.

    ajánlott mozi: Megbocsáthatatlan

    Felelet: vajon az, másfelől, megbocsátható-e, ahogy, mint a leírásból kiderül, a fegyveres állami hatalom, a gazdagokat segítve (hitelezőt?, keresztényt?), kirakna egy árva lányt otthonából, elvéve ezzel tőle a sors által, mint pót anyára rábízott kishúgát? Az anyai szeretet fontosabb vagy a pénz behajtása? Jogos önvédelem-e a fegyveres védekezés? Kéne-e a hatalom, a seriff ismerje a nők természetét? Vagy az anyaállatok viselkedését se ismerik a vadászok? Vagy: hogyan lehet szülész egy férfi?

    29.o: téltemető

    „nem segít a társadalmunk sem, amely úgy fél az elmúlástól, hogy szinte gondolni sem mer rá. Elrejti messzire. Kórházakba, idősek otthonába, magányos szobákba. Még az öregedést is szeretnénk eltüntetni...”

    31.o. Lesben az anyatigris (annyira nem tetszik, de pár mondat igen.)

    ... lebeszélik a gyermeket a kockázatvállalásról, felülbírálják döntéseit...”

    38.o.: Indulhatunk?

    „Gandhi a sétát a testgyakorlatok királynőjének nevezte”

    ’Felelet’: Arról nem esik szó a cikkben, hogy nincs hol, és nincs mikor sétálni. A mikort az alkalmazotti munkahelyek, a kötelező oktatás, a bürokrácia, a közlekedés veszi el. A holt az állam, önkormányzat, politika, korrupció, ingatlanspekuláció, már több mint száz éve, legalábbis Budapesten. A legújabb fejlemények a Fidesz alatt a belvárosi parkok letarolása, a Városligetből Múzeum-sport-vendéglátó telep készítése, a Duna partok és szürke zónák beépítése. Ehelyett tízszeresére kellett volna a valódi parkok, zöld sétaterek, városi erdők területét növelni, úgy, hogy minden lakástól pár percre lehessen zöldben sétálni, és odáig is kényelmesen lehessen elgyalogolni.

    43.o.

    Csongor Andrea: Felügyelet helyett támogatás

    Felelet: Érdekes, tanulságos. Kiolvasható belőle, hogy a most megoldani próbált bajokat maga az állam, a hivatal, a gyámügy, az ezeket kiszolgáló tudomány okozta.

    „eleve intézetben töltötték gyerekkorukat”

    nem tudták, „hogyan kell használni a gáztűzhelyt”

    „mi azt gondoltuk, hogy” (ennyit se értettek az emberhez, mostanság is)

    „huszonnégy órás felügyelet alatt álltak” (börtön)

    „az intézetben arról sem hozhattak döntést, hogy melyik ételt választják” - az egész, szabadnak hívott magyar társadalom is ebben a helyzetben van, még az étellel kapcsolatban is. Azaz mind nevelőintézetben élünk hazánkban.

    „két éven keresztül pereskedtünk a gyámhivatallal... hogy ne legyenek gondnokság alatt” (A magyar nép 1956-ban pereskedett komolyan utoljára, de hiába, azóta is.)

    52.o.:

    A szeretet radikalizmusa

    Fokoláre mozgalom, Chiara Lubich

    60.o. (Keretes írás: szoptatás, szülés elengedhetetlen, fontos az egészséges bélrendszer kialakulásához.)

    64.o.: medve receptek

    66.o.: műanyag ruha, vízlepergető bevonat veszélye, kára (PFC, PFA)

    75.o.: a műanyag adalékok nagy része nem esett át klinikai teszteken; évi egymillió tonna műanyag adalék megy a tengerekbe

    76.o.: Hat pont mögött a világ – A Braille-írás története

    93.o.: könyv: Molnár Szilvia: Üvegház

    95.o.: film: Hátralévő életem első napja

     

     

    .

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     



  • Ki irányította a rendszerváltást? (Magyar Nemzet 2020. 05. 16.)

    Ki irányította a rendszerváltást? (Magyar Nemzet 2020. 05. 16.)

    Magyar Nemzet cikk, Fricz Tamás

    ... a várva várt jóléti, szociális állam helyett privatizációt és a piac uralmát... kapták... a közép-európai országok... elvárásként, normaként... a globális pénzügyi hatalomtól és az ezeket támogató nyugati hatalmaktól...

    ... aki ettől merészelt eltérni, azt brutális módon gátolták, korlátozták, szankcionálták...

    Helmuth Kohl arra kérte Antallt, hogy hagyja külügyminiszternek a valahol pufajkás kommunista Hornt......agresszívabb eszközöket alkalmazott a pénzügyi elit... Volt akarat és szándék a lengyel és magyar adósság elengedésére - Alfred Herrhausen, a Deutsche Bank elnöke, Kohl gazdasági főtanácsadója (személyében). (Őt) 1989 decemberében kocsijában felrobbantották. Ez véget vetett az értékalapú (erkölcsös) megközelítésnek...

    ... ha most harminc évet ugrunk, akkor, mint jól látjuk, nem változott semmi.

    ... az ellenzéki pártok vezetői elhitették magukkal, hogy 1989 tavaszától már csak nekik van dolguk a rendszerváltással, a tömegeknek nem.

    Felelet:

    1  Ha ez utóbbi mondat igaz, akkor százszor igaz a mindenkori Fidesz vezetőkre.

    2  De az akkori ellenzéki "vezetőknek" nem biztos, hogy volt más lehetőségük.

    3  Ha a német politikust megölték, Antallt miért nem? Vagy igen?

    4  Ha harminc éve nem változtak a nemzetközi erők, akkor ma, avagy 2010 után miért lenne más a helyzet? Miért lenne itthon igazibb rendszerváltás, népakarat szerinti kormányzás, mint azt a cikkben olvassuk? Van-e ma civil társadalom? Milyen helyzetbe kerültek a kis civil szervezetek 2010 után?

     

  • Kinek a japán kormánya? (2022. 05. 19.)

    Kinek a japán kormánya? (2022. 05. 19.)

    Magyar Nemzet 2022 05 19, Scheffer Joakim

    A tengerbe öntenék a radioaktív vizet

    'Felelet':

    Egy érdekes mondat a cikkből:

    "A japán társadalom nagy része nem támogatja az atomenergiát,  a kormány a klímacélok elérésének érdekében jelenleg a nukleáris ipar bővítésén dolgozik."

    Azaz a japán kormány is valaki más érdekét képviseli, nem a japán népét. Vajon az országok hány százalékának van valódi saját kormánya? Szerintem 0-20% között lehet ez a szám.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Kinek épül a Galvani-híd? (2021. 03. 14.)

    Kinek épül a Galvani-híd? (2021. 03. 14.)

    Magyar Nemzet Lugas 2021. 03. 13. Hídélmény

    várostervezés, városépítészeti cikk Budapestről

    albertfalvai_es_galvani_hid.jpg

    Egy-egy rész a jó-rossz cikkből.

    Déry Attila BME:

    „a háború óta nem volt hosszú távú városfejlesztési terv”

    ’Felelet’: De a középtávú tervet is - ami Budapest parkjait védte, és Budapestet a felhőkarcolóktól - felszámolta a magyar kormány.

    „az ingatlanfejlesztők lobbiképességén múlik, mi épüljön és hova”

    ’Felelet’: Már ez a szó is hazugság. Nem ingatlanfejlesztő, hanem ingatlanspekuláns. Avagy zöldterületbeépítő, lakóövezetromboló, műemlékház lebontó. Sajnos már a 120 évvel ezelőtti időkben is komoly volt a hatalmuk, és manapság egyre jobban összenőnek a kormányokkal is.

    „a kölni Mülheimer híd hasonmása az új Erzsébet hidunk”

    ’Felelet’:  Szerintem vissza kéne építeni a szép régit. Ez esetleg máshol még felhasználható.

    „a korszellem volt, hogy átvezették a Belvároson az autópályákat… A 70-es években így tanították az egyetemünkön. Az akkori építészek ezt tanulták jónak. A mai oktatás szerint mindez a legrosszabb volt, fékezni, mérsékelni kell a forgalmat.”

    ’Felelet’: Ez a lényeg. Le se diplomázhatott, aki nem  adta vissza engedelmesen a tanítottakat: falurombolás, lakótelep építés, nagyüzemi sokemeletes állattartás, marxizmus… A tisztességesen gondolkodók általában nem lehettek szakemberek, ezért a rossz vezetők, döntéshozók generációkra rontják el az országot. Az alkalmatlan vezetők generációk után sem tűrhetnek maguk mellett tehetséges beosztottakat. Ez máig hat. Mert a forgalmat általában kell mérsékelni, azaz a tervezett nagy hidak is károsak lehetnek, mert növelik is a forgalmat, nem csak csökkentik. Azt kell elérni, hogy ne kelljen annyit kényszerűen közlekedni. Például az utóbbi évben láthattuk: Ha nem kell annyi gyereket iskolába hurcolászni, fölöslegesen munkába járni, rögtön élhető lesz a város.

    „Az Árpád híd ősbűne, hogy a levezető római romokra épült.”

    ’Felelet’: Ezen is lehetne javítani. A Margit szigeten meg csak egy szervizsáv-bicikliút menjen a szigetre. A szigetről nyugodtan le lehet bontani az épületek kétharmadát, alapvetően egy sétálós szabadidős parknak hagyva. Szálloda se kell, legfeljebb egy közösségnek olcsón elérhető gyógyfürdő.

    Domonkos Csaba hídtörténész:

    „félreértelmezett demokrácia – felhergelték a Hamzsabégi út lakóit… így nem lehetett teljes a Hungária körút renszere… józan kompromisszum, ellentételezés… így lett derékszögű kanyarral dél felé terelve… A Rákóczi út torzó, Buda felől lényegileg megközelíthetetlen…”

    ’Felelet’: Én ellenkezően látom, emlékszem. Végre először, az Antall kormány alatt, az emberi környezet védelme is számított a csőlátású szakemberi döntések mellett. Mely szakmai elvek, mint fent az építészetről írták, hibás tanításon alapultak. A túl éle kanyar már a szaemberek bosszúja volt az állampolgárok ellen. Majd úgyis továbbvezetjük az autópályát a lakóövezeten, a parkon! És tényleg, most is ezt tervezik, mint a cikkből kiderül. A hiányos kapcsolódások is a tervezők hibája. A továbbvezetést irányokra osztva sokkal kíméletesebben lehetett volna Kelenföld felé vezetni. Dél-Buda így is egy autóút rengeteg lett, négy párhuzamos észak-déli úttal.

    Az is az egyetlen, jelzésértékű változás volt, hogy az Antall kormány alatt először nem vágtak ki minden fát a külső körúton, volt hogy egyetlenegyet is kikerültek gondosan, és a korábbi 50 méteres aszfalt-por rengeteg helyett zöldsávot is terveztek.

    Vitézy Dávid BFK:

    „A déli körvasút 3. sínpárja épül a park rovására. A tiltakozásokat megelőzendő ezért törlik az autópálya parkon keresztüli tervét a szabályozási tervekből”

    ’Felelet’: Azaz máig benne maradtak, a szakma máig a zöldterületek rovására akar városi autópályákat építeni! Ugyanaz a gondolkodás, mint a 70-es években.

    „A Galvani híd előrehozását a környező barnamezős területek funkcióváltásának elősegítése… a cél”

    ’Felelet’: Magyarul, azaz igazat szólva: Az ingatlanlobbi érdeke, hogy parkok, élhető város helyett szörnyű lakótelepek, irodatelepek, felhőkarcolók épüljenek. Ehhez pedig közpénzből közlekedés, híd.

    A Rákóczi hídtól Nagytétényig töltik fel, építik be rettentő sűrű, élhetetlen módon a parti sávot. Mindezeket, felhőkarcolóstul, majd szépen le kell bontani, és a Budafoki út és a Duna között egy valódi, az életnek, az embereknek értékes, tágas, nem túlzsúfolt parkot lehet építeni természetes vízparttal, kis csónakházakkal, éttermekkel, Római parti hangulattal, de a vízparton többszáz méter széles, 99%-os zöldfelülettel.

    Bertók T László, a cikk írója, zárómondat:

    „Az új hidak nélkül… sem a belváros forgalomcsillapítása, sem a rozsdaövezetek újrahasznosítása, sem a városrobbanás megfékezése nem képzelhető el.”

    Dehogynem! A forgalomcsökkentésnek száz más módja van, és épp az út túlkínálat növelheti a forgalmat. A rozsdaövezet újrahasznosítása itt is hazugság. Egy parkhoz nem kell autópályahíd. Sőt annak zaja, mint az M§ hídnál is, tönkreteszi a part hangulatát. Persze a milliárdos, de továbbgazdagodni kívánó ingatlanmaffia a korrupt tisztviselőkkel együtt a parképítést, a közjót nem tartja „hasznosításnak”, csak a beépítést. A városrobbanást meg épp az új utak-hidak segítik elő. Egy mondatban három hazugság…

     

    A témához a világhálón találva:

    Horváth Gyula: Galvani, vagy Albertfalvai legyen a csepeli híd? 2017. július 10.

    Két csepeli híd terve: sárgával a csepeliek által rég várt  Albertfalvai, kékkel a kormányzat által favorizált, a semmiből a semmibe vezető Galvani híd tervezett nyomvonala. Vita nincs. Híd sincs, mert még csak hetven éve ígérik, tervezgetik...

    Mikor a kilencvenes évek végén fővárosi képviselő lettem gyakran rágtam Vajda Pál főpolgármester helyettes fülét, hogy az Ófalui térséggel szembeni kötelesség teljesítése miatt tervezzük be a főváros Dél Budapest számára nélkülözhetetlen Albertfalvai hidat. Pali nem támogatta, de nem is ellenezte a kérdést, csak jegelte! Már akkor, amikor teljesen lemondtam volna róla behívott és nagy lelkendezve mondta: épül híd Csepelen! Nem az általad preferált Albertfalvai, hanem feljebb, a Galvani úttal szemben!

    Aztán jöttek a tervek, mentek a tervek! Egyik-másikán, már mindkét híd szerepelt. /A papír bírta!/ A kis Duna (RSD) alá bujtatott utakkal, mélyvezetésű villamosjárattal, meg miegymással. Mind, mind illúzió, mert a főváros szeme mindig a belvárosra, és Észak Pestre szegeződött, kevéssé Délre, és Csepelre.

    ’Felelet’: Valóban, a helyszínrajzról valószínűsíthető, hogy nem az állampolgároknak épül a híd, hanem a környéket beépíteni akaró ingatlanmaffiának. Kis Kína, Kis New-York a terv.

     

     

     

     

     

     
     
     

     

     


     

     

     

  • Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök filmjei (ajánló) (2020. 08. 25.)

    Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök filmjei (ajánló) (2020. 08. 25.)

    A szívében mindenki szerzetes – 2.rész: Isten jelenlétében élni

     

     Felelet:

    Az a kérdés, hogy mi a hatása ránk magyaroknak annak, hogy mára, évtizedek alatt, a fél ország oda jutott (köztük vezetőink), hogy a filmben ajánlott folyamatossággal, de ellenkezőképp, trágárul épp a fentvalót szidja, összefüggésbe hozva embertársaik édesanyjával, például nemi aktusokra felszólítva, illetve ma már állami, kormánypárti tv-s kulcsszereplők, keresztény-konzervatívok szájából is állandóan azt a bizonyos "kötőszó"-t kell hallanunk, ha esetleg kisípolva is.

     

  • Könyv - Udo Ulfkotte: Megvásárolt újságírók (2021. 08. 23.)

    könyv - Udo Ulfkotte: Megvásárolt újságírók (2021. 08. 23.)

    kiadó: PatmosRecolrds, Budapest, 2015

    eredeti: Gekaufte Journalisten, 2014, Kopp Ferlag, Rotterburg (a szerző több helyen említi, mint a ritka, igazat megjelentető kiadó egyikét)

    kéri továbbá a Kopp Exklusiv oldal támogatását.

    'Felelet': a magyar kiadóról: "A Patmos Records 2010-ben alakult a Hit Gyülekezete kiadói- és terjesztői szervezeteként." Sose gondoltam volna, hogy innen kell fontos könyvet ajánlanom, nem is tudtam semmit erről a kiadóról. Rejtélyes számomra, hogy ki mit miért csinál, csodálom, hogy ilyen jó könyvet éppen ők adnak ki.

    34.o.: Ez a könyv a médiáról szóló háromrészes... sorozat első része...

    'Felelet': Úgy tűnik, a harmadik kötet már nem készülhetett el, a szerző "elhunyt".

    Szerencsére a második kötetet már egy rokonszenves kiadó, a Püski adta ki, Népnevelőkcímmel.

    Ehhez kapcsolódó:

    1:

    The Mysterious Death of Udo Ulfkotte: Evidence for a Murder
    by Jonas Schneider

    Magyar Idők cikkből: (Udo Ulfkotte halálának évfodulójára, ) Most már csak az hiányzik, hogy Ulfkotte rejtélyes haláláról írt könyv is megjelenjen. Annak szerzője Jonas Schneider. Teljes címe: „Udo Ulfkotte rejtélyes halála: egy gyilkosságra utaló jelek”.

    2:

    Paul Craig Roberts (2017. Január 15.) visszatekintésének szerkesztett fordítása:
    Ulfkotte a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerkesztője volt. Kiadott egy nagyon bátor könyvet, amiben azt állította, hogy jelentősebb európai újságíróikat a CIA tartja kézbe, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy Washington szabja meg az európaiak véleményét és azt mi juthat az európai vezetők tudatába. Valójában nincs olyan európai kormány, amely független lenne Washingtontól.
    Valamikor Európa teli volt bátor emberekkel, manapság nehéz ilyet találni. Charles de Gaulle volt az utolsó jelentősebb európai ország vezetője, aki független maradt Washingtontól. Manapság Marine Le Pen mondható függetlennek, és talán a magyar miniszterelnök. De Nyugat és Kelet Európa vezetői Washington vazallusai, akik elkötelezik magukat az amerikai háborúk mellett…

    'Felelet': Sajnos szerintem a magyar miniszterelnök valójában egy ügyes szemfényvesztés folytán tűnik csak függetlennek.

    'Felelet': A könyv nem túl olvasmányos, de jó. Itt találtamegy magyar feliratos rövid angol nyelvű felvételt a szerzőtől: "A hírek hamisítása - Ismert német újságíró vallomása".

     

     

     

     

     

     

  • Könyvajánló: Bezárva (2024. 04. 12.)

    Könyvajánló: Bezárva (2024. 04. 12.)

    Noll-Szatmári Enikő: Bezárva (Minden, ami a fősodratú médiában a covidjárványról kimaradt)

    Prométeusz kiadó 2023

    idézetek:

    34.o.

    pereket nem tudtunk indítani, mert annyira szűk, nehézkes és korrupt a rendszer, és nem voltak ügyvédeink

    35

    gonosz dolog volt, ahogy megvezették a tiniket: nem mehettek bulizni, csak az oltottak

    zsarolták a sportolókat, nem engedték őket versenyezni, sokan az életükkel és egészségükkel fizettek

    Németországban nyugtatót tettek az ivóvízbe (?)

    36

    2023-ban bejegyeztettük a Vészharang egyesületet

    41

    a honvédség semmire semm reagál, ezzel leállították a katonák jogorvoslati lehetőségét

    45

    Németországban... Heinrich Habig... 16 hónapja van börtönben; oltási igazolásokat adott oltás nélkül... hősöknek tartják...

    „Felelet”: Magyarországon is volt legalább egy-két ilyen tisztességes embermentő, a terrorral szembeszálló igaz orvos. Szerintem még az se baj, ha pénzt kértek érte, hisz óriásit kockáztattak. Persze akik ingyen csinálták, az szebb. Biztos többen voltak, csak nem jött rá a rendőrség mindegyikre.

    47

    Csollány Szilveszter (olimpiai bajnok tornász) a kormány és a sajtó szerint oltatlansága miatt halt meg, pedig éppen hogy oltott volt. Nyilatkozott az oltás ellen, tehát kényszeroltott volt.

    „Felelet”:... lélegeztetőgépre tették. Egy hónapig! Akkor feltehetően azzal ölték meg. Sokáig kibírta. Természetesen sehol nem említik, hogy be volt oltva...

    47

    hirtelen tabu lett az oltottsági státusz...

    „Felelet”: Mert sorra kezdtek halni az oltottak, és ők kerültek kórházba, nem az oltatlanok!

    50

    2021. március 15.: a rendőrök 100-150 ezer forintra büntettek... lecsaptak egy-egy olyan emberre, ako magyar zászlót lobogtatott; ezeket jól meg is verték

    „Felelet”: itt is látszik, hogy a („jogfolytonos” Mária Terézia-...-Ferenc József -Kádár-Orbán) megszálló hatalom (bábja, ügynöke) igazából ugyanúgy utálja a magyar függetlenség jelképeit...

    51

    2021. március 15.: akiknek sétabotjuk, sportruhájuk volt, azok büntetését érvénytelenítették; hatalmi túlkapás volt a rendőrség részéről, felső utasításra

    „Felelet”: Épp mint 2006-ban, és hasonló céllal, valójában (titkoltan) ugyanazon hatalom részéről (lásd: Pintér-Gergényi barátsága)

    52

    2021. május 20: profi módon, hidegvérrel szétvertek egy sétát; aki beletette az idejét és energiáját... jó sokidegeskedéssel... végül megúszta (a százezres büntetést)

    tízezres tömeggel nem tudtak volna ilyen könnyen elbánni

    a példastatuálás, a rendőri brutalitás minden országban megjelent

    55

    2020 november elején volt egy Rendszerváltó tüntetés, másnaptól lezárások voltak

    56

    2021 július 31: egészségügyisek tüntetése... fizetésemelésért... fizették az utazásukat... az oltásellenek ellentüntetése... a fuvarozott tüntetők elmenekültek...

    61

    2021 elejétől már oltottak...

    71

    mind hazugság: a járvány, a média, klímahisztéria, élelmiszerválság, háború, infláció, gazdák ellehetetlenítése, készpénz kivonása, robotizálás, műhús. Az igazi cél a totalitárius állam.

    77

    Az oltásokat a MOK rendelte el. (orvosi kamra)

    „Felelet”: Nem csoda. Semmelweis idején is az a „szakmai” társaság követte el a tömeges anya és csecsemőgyilkosságokat.

    93

    2022. március 8-án egy tollvonással eltörölték a járványügyi intézkedéseket.

    „Felelet”: Elérték, amit lehetett ezzel (6 millió magyar kényszeroltása és a társadalmi kísérlet és összeuszítás, valamit a családi gazdaságok tönkretétele. Új műsor következett, a háború.

    103

    H1N1... Elárulva és becsapva c. dán film... HPV oltások...

    sok gyereket beoltottak... kiközösítették az oltatlanokat...

    105

    D. Ákos budapesti diák két Pfizer oltás után meghalt.

    126

    az oltó orvosok nem írták oda a nevüket...

    két Moderna után öngyilkos lett...

    133

    2021 dec. kórházak...

    „Felelet”: Ismerős kórházigazgató árulta el, hogy miközben azzal ijesztgetett a hatalom, hogy színültig vannak a kórházak, szinte csak az igazgató volt bent. (Sok orvos otthon teniszezett magas fizetésért...)

    139

    Kanadai kamionosok... szolidaritás a társadalom részéről... brutálisan szétverték...

    147

    Kanadai kamionosok...: aki kitartott, még most is börtönben van (2023 november)

    hatalom taktikái:

    élére állni

    megtörni

    bírságok

    megfélemlítés

    csoportkonfliktusok kirobbantása

    lejáratás

    szélsőségesnek beállítás

    elhallgatás

    Vizi Csabát 2022 február 19-én tartóztatták le. megverték, csuklóját eltörték.

    utólag hozott törvények alapján 25 év börtönnel fenyegetik

    kanadai zászlót büntették

    „Felelet”: A szadista rendőrök és a hazaáruló állami vezetők ugyanolyanok... (v.ö. 2006)... Orbán meg 5 év börtönnel fenyegette azt, aki igazat mond a víruskezelésről

    161.

    Hollandia... 30 ezer farm bezárása a terv... majd folytatják a halászokkal, étteremtulajdonosokkal, minden vállalkozó sorra fog kerülni (162.o.) éles lőszerrel lőttek a tüntetőkre... lejárató propaganda... aki kritikus a kormánnyal, annak elveszik a munkahelyét, börtönbe zárják...

    163

    A covidos történet egy második Nürnberg (orvoskísérlet)

    165

    (covid alatt) egy kórházi beteg kihozása nem könnyű feladat... mindenhol kamera... maszkban benyugtatózva... orvos próbált meggyőzni...

    egy teljes napot töltött apám kórházban... otthon felépült (ha PCR-rel covidosnak azonosítják, valószínűleg bentmarad...)... sokan nem jöttek ki élve a kórházból... kórházban: Faripiravir és Remdesivirt

    Ivermectin tiltott lett

    elővigyázatosságból ment be... kórházi protokoll, oxigénmaszk... két és fél nap alatt meghalt

    nem volt orvosi ellátás, mert az orvosok vagy féltek, vagy kényelmesebb volt így nekik

    167

    közben táncoltak az egészségügyi dolgozók

    nem lehetett tudni, mi történik a kórházakban, csak a magatehetetlen betegeket engedték be (2021 Magyarország)

    2021-ben rácsodálkozhattunk ismerőseink jellemére

    ’Felelet’: Mi nagy szerencsével kihoztunk egy hozzátartozót, illetve magát kihozta a Szent Margitból. Becsületes volt az ügyeletes, nem játszott kivégzőosztagot. Bemenni nem lehetett.) Egy teljes más betegség miatt kihívtuk a mentőt (ezt tanácsolta a háziorvos). Azokkal hosszan kedélyesen beszélgettünk, aztán csináltak egy tesztet, amin volt egy halvány csík. Akkor kimentek, és űrhajósnak öltözve tértek vissza. Csak kovid osztályra mehettek mostmár. Ott persze a valós bajjal semmit nem csináltak, nem volt orvos se hozzá. Fűtetlen terembe tették télen. (Pár hete leégett és még nem javították meg a fűtést.) Éjszaka az egyik ágyszomszéd meghalt. Orvos, mindenki embertelen maszkban. Sikerült kimenekülnie, mielőtt begyógyszerezték és gépre tették volna.

    173

    egyes katolikus templomokban a szentelt víz helyett fertőtlenítő volt

    az egyház szorgalmazta az oltásokat

    ’Felelet’: Sajnos a pápa is. Ez pedig szememben felér egy népirtással, hiszen feltehetően tízmilliókat ő győzött meg.

    celebek szerepe...

    174

    Nem fogadom el, hogy rendőrrel büntettették meg egyesek a másként gondolkodókat; és hogy az orvosok nem gyógyították az oltatlanokat; elítélem, hogy oltottsági igazolvány kellett a koncertek látogatásához; az ebben részt vevő előadó, zenész emberként megbukott a szememben.

    ’Felelet’: Mi, a Szépszerével együttes nem vettünk részt ilyen rendezvényen. Ugyanakkor a résztvevők vagy elhitték az állam képviselői, Orbán, az orvosok, a körzetiorvosok véleményét, ami logikus sajnos. Vagy pénzért eladták magukat, ami szerintem is nagy baj.

    179

    vásárolj kisvállalkozónál, csak készpénzzel

    183

    Magyarországon az oltást sunyi módon és zsarolással tették valójában kötelezővé.

    184-185

    épeszű ember nem adta meg a valós adatát (nyugaton)

    példák a lezárás dolgaira... maszk hol igen, hol nem... vírus hol igen, hol nem

    a számítógépes nemzedékből kipusztult az életösztön

    2022 jan 31-én Angliában eltörölték az egészségügyi dolgozók kötelező oltását

    186

    a társadalom nem akar emlékezni

    187-

    utazások oltás nélkül

    189

    óvónő szertartásosan teszi a gyerekre a maszkot (!)

    191

    5G

    193...

     

    majd talán folytatom... (240. oldalig)

  • Köszönet, újra egy igaz háziorvos (2021. 09. 17.)

    Köszönet, újra egy igaz háziorvos (2021. 09. 17.)

    'Felelet'

    Sajnos a nevét nem tudjuk még. Boldog életet kívánok neki.

    index cikk

     

     

     

     

  • Kötelező értékesítés, azaz hazug zsibvásár (2023.01.30.)

    Kötelező értékesítés, azaz hazug zsibvásár (2023.01.30.)

    'Felelet':

    Ezt a kifejezést szerencsére nem ismertem eddig, csak próbáltam kérni a benzinkút és posta (stb) dolgozóit, hogy hagyjanak békét, ne tukmáljanak rám (káros kapitalista hazug fölösleges) dolgokat, ne húzzák az időnket se a rettenetes ajánlataikkal, kártyákkal, pontgyűjtéssel, stb. Néha válaszoltak, hogy nem hagyhatnak békét, nekik ez kötelező. Most hallom először, hogy valamely párt tagja tiltakozik a rendszer ellen.

    magyarjelen.hu

    A posta nem zsibvásár, azonnal szüntessék be a kötelező értékesítést

    – hangsúlyozta Lantos.

    – Bizonyára mindannyian tapasztaltuk már azt az úgynevezett tukmálást, amit egy postára belépve kapunk: kaparós sorsjegyeket, lakás- és balesetbiztosítást, és különféle pénzügyi termékeket kínálnak számunkra. Csakhogy ezt nem jószántukból teszik, és nem csak az ablak mögött ülő dolgozóknak, hanem az utcai járatokban teljesítő postásoknak is végezniük kell napi szinten – részletezte.

    – Ez számukra kötelezően elő van írva, nem egy helyen pszichikai nyomást helyeznek rájuk, kirúgással fenyegetik őket, és lehetetlen tervelőírásokat fogalmaznak meg, mérgező légkört teremtenek a postákon, ezért több ezer postással együtt mondjuk, ebből elég

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Lánchíd - a változás jele (2022. 12. 18.)

    Lánchíd - a változás jele (2022. 12. 18.)

    következő újságcikkek alapján:

    Kerékpárosklub: Várostörténeti hiba lenne visszaengedni az autókat a Lánchídra - Kürti Gábor - 2022. október 28.(telex.hu, vélemény)
    Ha a felújított Lánchíd autómentes marad, az óriási lehetőség a városnak - Zsuppán András 2022.december 16. (válaszonline)

    'Felelet'

    Az első cikk szépen ismerteti, hogy miért jó a magánautó-mentes használat. A második főleg a híd történetéről és felújításáról szól.

    Saját régi ötleteim, elképzeléseim a leírtakhoz képest:

    1

    A lefaragással elcsúfított hídpilonok visszaépítése (most se késő). A csökkentett forgalom miatt a cikkben említett balesetveszély már nem áll fönn, kicsit úgy működne, mint a lakóutcákban elhelyezett sáveltoló, sávkeskenyítő forgalomszabályzó, lassító eszközök.

    2

    LED világítás helyett hagyományos izzós vagy gázvilágítás, nem erős, inkább hangulatos. A láncok fényfüzére is újra szép lenne. A cikkben említett hibás kandeláber illesztést (szegecses láncra) tervezéssel meg lehet javítani.

    3

    A tervezett közlekedési rend rokonszenves.

    3a: Nagyforgalmú (bicikli, gyalogos, roller) időszakokban, idősávokban idővel lehet, hogy a taxikat is ki kell zárni, főleg ha valaha elérhető árú, az átlag polgárok számára is használható taxiközlekedés lesz.

    3b: Éjszakára nyugodtan meg lehet engedni az autós közlekedést. (Nyáron jó időben csak a gyalogosok elvonulása után, éjjel 1 körül.) Autóval is szép átmenni a hídon, már csak ezért se tiltsuk teljesen, amikor úgyse használja más, csak pár éjszakai busz.

    3c: Benzines járművet, főleg motorbiciklit (és buszt, taxit) az említett szmog miatt nem biztos, hogy jó a hídra engedni. Másfelől talán nem olyan zavaró, és nem kéne az egészségtelen drága akkukra kényszeríteni, se a gazdagokat még nagyobb előnybe részesíteni. (Aki akkus dolgot tud venni.)

    4

    A régről ismert (Lánchíd és Szabadság híd) közösségi használat (beszélgetés, üldögélés, zenélés) jó lenne újra, nyári hétvégéken. Persze akkor a buszok másfelé járnak majd.

    5.

    Jó lenne valami aszfaltnál barátságosabb, szebb burkolat.

    6.

    Az Alagútban szintén a kipufogófüst a kérdés. Itt igazán el kéne kerülni. A gyalogosokat, benzines motorbicikliket szállíthatná egy csak az Alagútban ide-oda járó jármű. Ide nappal csak rövid akkus üzemre is képes taxikat és buszokat kéne beengedni.

     

    A cikkek:

     

    Ha a felújított Lánchíd autómentes marad, az óriási lehetőség a városnak

    Zsuppán András | 2022.12.16.

    Ma délután visszakapta a Lánchidat a főváros: megnyílt a busz- és kerékpárosforgalom előtt az útpálya, bár a híd teljes átadására, valamint arra, hogy gyalog is át lehessen kelni rajta, még fél évet várni kell. A híd visszanyerte néhány régi, hiányzó részletét, és a háború előttire emlékeztető, háromágú kandelábereket kapott. A legnagyobb változás azonban, hogy személyautók egyelőre nem hajthatnak fel rá. A végleges forgalmi rendről csak a féléves tesztidőszak után döntenek, de ha megmarad a forgalomcsillapítás, mindkét hídfő sokkal élhetőbb környékké válhat.

    Messze nincs még kész, de ma délután megindult a forgalom a Lánchíd útpályáján: másfél évig tartó lezárás után a híd ismét járható. A Lánchíd felújítása a főváros talán legjelentősebb projektje ebben a ciklusban, amihez a kormány azzal a feltétellel adott 6 milliárd forintos hozzájárulást 2019-ben (a 18,8 milliárdos összköltségből), hogy a közúti forgalom legfeljebb tizennyolc hónapig korlátozható. A mostani megnyitás tehát szerződéses kötelezettség a Budapesti Közlekedési Központ számára, bár a híd teljesen csak jövő nyár elejére készül el. Ami hátravan – a járdák rekonstrukciója, ami miatt most még gyalogosan sem használhatjuk a hidat, valamint a hídszerkezet alsó részének felújítása és a hídfők rendezése – valóban elvégezhető az úttest lezárása nélkül. Az átadásig hátralévő fél év pedig az új forgalmi rend tesztidőszakának minősül: a személyautók ugyanis nem térhetnek vissza a Lánchídra. Egyelőre.

    A híd forgalomcsillapításának ügye az elmúlt évtized egyik legfontosabb várospolitikai vitája. A felújítás tervezése még bőven a Tarlós-érában, 2011-ben kezdődött meg, és azonnal felvetődött, hogy érdemes lenne összekötni a híd szerepének újragondolásával. A Lánchídhoz hasonló történelmi hidakat húsz-harminc évente fel kell újítani ahhoz, hogy jó karban maradjanak, és a másfél-két évig tartó lezárás után sokkal könnyebb az autóforgalmat nem visszaengedni a hídra, mint egyik napról a másikra kitiltani róla.Akik a híd forgalmának csillapítását szorgalmazták, tudták, hogy ilyen alkalom a 21. század közepéig nem adódik ismét. A mai nappal életbe lépő „ideiglenes forgalmi rend” egy lépéssel közelebb visz e cél megvalósulásához, hiszen jövő nyáron csak meg kell nyitni a gyalogosok előtt a járdákat, és előáll az a lecsendesített forgalmú, elsősorban a tömegközlekedést szolgáló híd, amely a Lánchíd ideális állapota lehet.

    Nagyon úgy fest, hogy a kormány nem ért ezzel egyet, legalábbis Láng Zsolt kormánybiztos tegnap kijelentette, a finanszírozási megállapodás megszegésének tekintik, ha a főváros nem nyitja meg a hidat korlátozás nélkül a gépjárműforgalom előtt. Erre hivatkozva a megígért hatmilliárdos támogatást sem utalják át. A megszólalás minden bizonnyal kijelöli a következő időszak frontvonalait. Karácsony Gergely főpolgármester úgy reagált, hogy a döntést nem a kormány fogja meghozni, hanem a budapestiek, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának korábbi határozata pedig nyitva hagyta a végleges forgalmi rend meghatározásának lehetőségét a felújítás befejezéséig. (Ezt a 2020 februárjában elfogadott dokumentumot a kormány részéről Gulyás Gergely és Fürjes Balázs írta alá, a mainál még racionálisabb viszonyok között.)

    A híd járdáin, alján és pillérein még 2023 nyár elejéig dolgozni fognak (fotó: Vörös Szabolcs / Válasz Online)

    A Lánchíd forgalomcsillapítása melletti érveket Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke szedte össze nemrég egy számokkal is alaposan megtámogatott cikkben. A BKK három lehetséges változatot elemzett: (1) a korábbi forgalmi rend visszaállítását; (2) a forgalomcsillapítást és (3) a Lánchíd egyirányúsítását Pestről Buda felé. A középső változatot találták a legjobbnak, vagyis azt, hogy a hídra csak a tömegközlekedés járművei, a taxik, a motorkerékpárosok és a kerékpárosok hajthatnak fel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Lánchíd mindkét hídfőjéhez kikerült egy behajtani tilos tábla a személyautók számára, magán a hídon pedig két sáv fut végig záróvonallal elválasztva, és mindkettőre fel van festve a kerékpáros nyom. Nem a legfontosabb kérdés, de mégis felmerülhet az emberben, ha a hídról felnézve meglátja a Karmelitát a Várhegy tetején, hogy mi a helyzet a megkülönböztető jelzést használó autókkal. A főváros kérdésünkre azt mondta, hogy a hidat kék villogóval is lehet használni.

    Ez a forgalmi rend gyakorlatilag megfelel annak, amit a Kerékpárosklub és más szakmai szervezetek régóta javasoltak. A koncepció abból az alapvetésből indul ki, hogy a korábbi forgalmi rend a közlekedés egyetlen szereplőjének sem volt jó a híd adottságai miatt. A Lánchídon az úttest 6,45 méter széles, ami azt jelenti, hogy legfeljebb egy-egy szűk forgalmi sáv alakítható ki rajta, az előzés lehetősége nélkül (mivel az útszakasz nem belátható, a hídon korábban is végig záróvonal volt). Ezen egyáltalán nem lehet változtatni, mivel az eredeti pilonokat ilyenre építették, és azt a minimális szélesítést, ami egyáltalán lehetővé teszi, hogy két busz elférjen egymás mellett, már az 1948-49-es újjáépítés során végrehajtották, amikor lefaragták a kőkváderezést a nyílások belső oldalán, megszüntették az úttest elkeskenyedését, és eltávolították a kiülő lábazatokat. Körülbelül egy métert nyertek vele, ami javított valamelyest a helyzeten, mert a kapuk korábban annyira szűkek voltak, hogy rendszeresen előfordultak balesetek. 1938-ban például a külügyminiszter, Kánya Kálmán gépkocsijába szaladt bele egy taxi, amikor lefékezett egy szembejövő busz miatt. Nyilvánvaló, hogy a Lánchidat az 1840-es években a maitól teljesen eltérő forgalmi viszonyokra tervezték, akkoriban a szekerek és az Alföldről a Dunántúlra hajtott marhacsordák menedzselése jelentette a hídon a kihívást, nem napi 27 ezer autó (ennyi haladt át a Lánchídon a felújítás előtt), 1500 busz, 2500 kerékpáros és 10 ezer gyalogos.

    A nyílások mérete meghatározza az úttest szélességét, a belső oldalon a kváderek azért ilyen sekélyek, mert a megnyerhető egy métert már az 1948-49-es újjáépítés során lefaragták

    Az úttest 6,45 méteréért eddig a személyautók, a buszok és a taxik versengtek, gyakorlatilag folyamatos dugót okozva. A nem négykeréken ülő szereplők pedig a járdák 2,2 méteréért hadakoztak. Bár hivatalosan természetesen tilos volt a járdán biciklizni, a gyakorlatban a kerékpárosok többsége nem mert kimenni a keskeny, magas padkájú úttestre, inkább a gyalogosok között furakodott át. A Lánchídon a kerékpározás kérdése mindig is problémát jelentett, amit tiltással próbáltak kezelni attól kezdve, hogy a személyautóforgalom megjelent, és a híd szűkössége világossá vált. A hídon már 1890-ben megtiltották a kerékpározást, 1927-től pedig némi lazítással csak az éjszakai órákban engedélyezték. A tilalmat csak 2009-ben oldották fel, de ettől még a híd nem vált alkalmassá a biztonságos kerékpáros közlekedésre, miközben a dunai átkelők között a Szabadság és a Margit híd után a Lánchíd volt a harmadik legnépszerűbb a bringások körében.

    Volt idő, amikor a járdákon uralkodó hadiállapotot járdaszélesítéssel akarták kezelni: 2014-ben a BKK a járdák 3-4 méteresre bővítésével számolt. Nagy szerencse, hogy ebből nem lett semmi: drága lett volna, tartósan nem oldotta volna meg a problémát, és tönkretette volna a híd ikonikus látványát. A Lánchíd járdái eredetileg csak 1,8 méter szélesek voltak, a mostani szélességüket a híd 1914-15-ös nagy átépítése során nyerték el, és egy újabb növeléssel az eredetileg karcsú híd végképp terebélyes, elhízott asszonysággá változott volna (a hatás megfigyelhető a sokszor szélesített Margit hídnál).

    Utolsó simítások az útpálya padkáján az átadás előtt  

    „Eddig mindenki vesztese volt a helyzetnek, a busszal utazók, az autósok, a gyalogosok, és a kerékpárosok egyaránt. A forgalomcsillapítás koncepciója abból indul ki, hogy a híd adottságai nem változtathatók meg, de lehet találni olyan szereplőket, akik jobb helyzetbe hozhatók. Ilyenek a közösségi közlekedés használói, a gyalogosok és a kerékpárosok. A felújítás másfél éve bebizonyította, hogy a személyautóval közlekedők találtak a Lánchíd helyett alternatív útvonalakat, nem omlott össze Budapest közlekedése” – mondja Balogh Samu várostervező, a főpolgármester kabinetfőnöke. „Akkor érdemes véglegesíteni az ideiglenes forgalmi rendet, ha a tesztidőszak tapasztalatai alapján a budapestiek támogatják, és ha beválik. Nyár elején mindenképpen feltesszük ezt a kérdést szavazásra a fővárosiaknak, valószínűleg az internetes és az offline voksolási lehetőségek kombinációjával.”

    A Lánchíd szerepe a híd szűk áteresztőképessége miatt eddig is jelentéktelen volt a budapesti autóközlekedésben (a hidakon áthaladó autók mindössze 4 százaléka használta), és ez a forgalom az elmúlt másfél évben észrevétlenül szétoszlott a Margit híd, az Erzsébet híd és a Szabadság híd között. A hídon mostantól négy buszjárat halad át, a 105-ös, a 178-as, a 16-os és az új 216-os. A BKK számításai szerint a forgalomcsillapítás révén a dugók megszűnnek, ami csúcsidőszakban a buszoknak 5 perces menetidőnyereséget jelent. A Lánchíd szerepe a közösségi közlekedésben ezzel felértékelődik, és a korábbinál gyorsabb és kényelmesebb kapcsolatot teremt Pest belső része és a Vár, illetve a Naphegy és Németvölgy között. Az új buszmenetrendet élesen bírálta a Közlekedő Tömeg civil szervezet, akik úgy látták, a BKK egyáltalán nem aknázta ki a forgalomcsillapításban rejlő lehetőséget, sőt a járatok átszervezése, illetve megritkítása a korábbinál rosszabb helyzetet teremt. A városvezetés szerint ez nem igaz: a Lánchíd felújítása előtti két buszjárat (a 105-ös és a 16-os) 1080 férőhely/óra kapacitással rendelkezett, az új járatok pedig 1310 férőhely/órával. A Vár megközelítése álláspontjuk szerint javulni fog, az viszont tény, hogy Németvölgybe (az Apor Vilmos térre) kevesebb busz fog járni, mint korábban, de ez a helyzet már másfél éve előállt, amikor a Hegyalja úton buszsávot alakítottak ki, és a megritkított 105-ös szerepét részben átvették új, nem a Lánchídon közlekedő járatok (a 110-es és a 112-es). A 105-ös vonalának krisztinavárosi részén lakókat persze ez aligha hatja meg: a híd lezárásának idejére elfogadták, hogy kevesebb busz jár, ám nemrég aláírásgyűjtésbe kezdtek a korábbi menetrend visszaállításáért, mint ahogy a naphegyiek közül is sokan kérik a 178-as visszahelyezését a Rákóczi útra.

    A Lánchíd a buszközlekedésben fontos szerepet tölt be Pest és Buda között, az új forgalmi rend szerint négy járat halad át rajta. A dugók megszűnése miatt csúcsidőben a menetidő öt perccel csökkenhet (forrás: BKK)

    A buszmenetrendeken mindenesetre bármikor lehet változtatni, ennél lényegesebb, hogy a gyakorlatban hogy fog kinézni az új forgalmi rend a hídon. Különösen tavasztól lesz ez érdekes, amikor a kerékpárosok nagy számban megjelennek az úttesten, és – az előzés tilalma miatt – a leglassabb közlekedőkhöz, vagyis a bringásokhoz kell alkalmazkodnia a buszoknak és a taxiknak is. Ennek csak az lehetett volna az alternatívája, ha a hídon egy középső forgalmi sávot alakítanak ki a két szélén nyitott kerékpársávval, vagyis a szembetalálkozó járművek a kerékpársávon át kerülhették volna ki egymást. Ez azonban biztonságosan csak kis forgalomnál működik, a Lánchíd viszont várhatóan elég forgalmas lesz személyautók nélkül is, ezért a megoldást a BKK tervezői végül túl kockázatosnak látták.

    Felvetődhet a kérdés, hogy miért nem lett a Lánchídból kizárólag gyalogosok és kerékpárosok által használt átkelő, mint mondjuk a prágai Károly híd vagy a római Angyalhíd. A fő ok az, hogy erre a Lánchíd adottságainál fogva alkalmatlan: nem annyira ősi, mint ezek, eleve sok szekér áthaladására tervezték, ezért már William Tierney Clark, a híd tervezője is a gyalogos- és a járműforgalom szétválasztását látta szükségesnek. A Lánchíd annak idején az egyetlen állandó átkelő volt az ország két fele között, vagyis jellegénél fogva közúti híd: a közepéről, az úttestről nem látni semmit, a folyóra és a városra csak a konzolosan kiugró járdákról nyílik kilátás. Másrészt a Lánchídra a tömegközlekedésnek szüksége van, az Alagúttal együtt nélkülözhetetlen. A forgalomcsillapítás mellett az egyik legerősebb érv, hogy a híd ezen a módon képes gyors és sűrű követésű buszos kapcsolatot biztosítani a pesti belváros és Buda között. Ennek jelentősége a jövőben még nőni is fog, mivel legalább három minisztérium költözik fel a Várhegyre, több ezer dolgozóval. A nehezen megközelíthető Vár az évtized közepére újra kormányzati negyeddé válik, miután a kormány lesöpörte az urbanisztikai ellenérveket az asztalról. A Lánchíd forgalomcsillapítása – amennyiben végleges lesz – elébe megy a várható közlekedési káosznak, és fenntart egy jó áteresztőképességű átkelőt a hegyre feljáró buszoknak.

    A Lánchíd tömegközlekedési szerepét növeli, hogy a Vár néhány éven belül ismét kormányzati negyeddé válik, ahova naponta több ezer dolgozó fog feljárni (fotó: Vörös Szabolcs / Válasz Online)

    A végleges forgalomcsillapítás kedvező hatásai mindkét oldalon messzire kisugároznának. A legközvetlenebbül ez a hídfőtereknél és az oda becsatlakozó utcáknál jelentkezik. A Széchenyi István téren megszüntethető a Gresham-palota és az Akadémia előtt nagy ívben felvezető felhajtó út, és a tér közepén lévő park szigetszerű jellege. Az 1970-es évek autóközpontú várostervezési szemlélete csúnyán elbánt a József Attila utcával,amelynek egy szakaszát a Rákóczi úthoz hasonlóan árkádosították. A József nádor tér és a Széchenyi tér közötti teljesen halott, forgalom dominálta szakasz különösen elrettentő példája annak, hogyan lehet egy elegáns belvárosi utat tönkretenni.A Lánchíd megváltozott szerepe automatikusan jelentős forgalomcsillapítást hoz a József Attila utcában, aminek pozitív hatása egy átépítés esetén érvényesülne igazán: az árkádok megszüntetésével, széles járdákkal, kétszer egysávos kialakítással. A Lánchíd új forgalmi rendje a BKK szerint 3000 napi egységjárművel (ez a járműforgalom bevett mértékegysége) csökkenti a pesti alsó rakpart forgalmát, vagyis hozzájárulna ahhoz, hogy gyalogosbarát, csillapított forgalmú út és sétány legyen a Duna-parton – ez az Országház és a Margit híd közötti szakaszon már megvalósult, mindenki láthatja a valóságban is, hogy jól működik. A főváros még a Tarlós-korszakban elkezdte tervezni a teljes belvárosi alsó rakpart átépítését. Ez a munka jelenleg is folyik, októberben Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy megállapodást kötöttek tizenhat civil szervezettel a rakpart átalakításának alapelveiről, és az egyes szakaszok konkrét kialakításáról; ez a dokumentum a Lánchídtól délre eső Jane Haining rakpartot teljes egészében gyalogos sétányként határozza meg. A BKK a Főmterv és a Korzó Stúdió konzorciumával kötött szerződést a Széchenyi rakpart, a Clark Ádám tér és a Széchenyi tér átalakításának megtervezésére, ezek a tervek is készülnek, bár a Széchenyi tér kikényszerített államosítása és átadása az V. kerületnek nyilvánvalóan megnehezíti a projekt tető alá hozását.

    A súlyos gazdasági helyzet és a kormányzati elvonások miatt jövőre Budapesten nem indulnak nagyszabású közterületi rehabilitációk, hiszen a főváros még saját hátsóudvara, a Városháza park építését is áttolta 2024-re a minap elfogadott költségvetéssel. Ennek ellenére fontos tény, hogy a Lánchíd pesti és budai hídfőjéhez kapcsolódóan régóta tervezés alatt áll több olyan közterületrehabilitációs projekt, amelyek mindegyike azt célozza, hogy a Duna-part könnyebben megközelíthető legyen, a város és a folyó között szorosabb kapcsolat jöjjön létre, és a belvárosi közterületeken ne az autóforgalom és a parkolás legyen a meghatározó. Ha a Lánchíd ideiglenes forgalomcsillapítása véglegessé válik, ezeknek a terveknek a megvalósulására is több esély van, még ha nem is egyik napról a másikra.

    A híd ugyan nem készült még el, de jó néhány lényeges változás már most is látható. A pilonokról és a láncokról már lekerült az állványzat, és a két nagy toronydarut is elbontották. Műszaki szempontból a leglényegesebb az, ami nem látszik a frissen leterített aszfaltréteg alatt: a rekonstrukció során teljes egészében kicserélték a pályalemezt. Korábban a Lánchídnak vasbeton pályalemeze volt, amit a bontás során szabályosan felszeleteltek. Az elöregedett vasbeton helyett 94 darab, egyenként hat tonnás, trapézbordákkal merevített úgynevezett ortotróp acéllemezt fektettek le. Az acéllemezek könnyebbek az elbontott vasbetonnál, így csökken a hídszerkezet terhelése. Ez azért lényeges, mert a láncokat és a tartókat nem cserélték ki, csak korrózió elleni védelemmel és új, kékesszürke festéssel látták el őket. A Lánchíd jelenlegi szerkezete a háború utáni újjáépítéskor készült, de az anyaghiány miatt akkor spóroltak: az ép láncszemeket felhasználták a roncsokból, így a láncok 75 százaléka még mindig az 1914-es hídból való.

    Az acélszerkezet korrózió elleni védelmet és új, kékesszürke festést kapott, de most sem kellett kicserélni. A vasbeton pályalemezt viszont acéllemezekre cserélték, így a híd könnyebb lett.  A Lánchíd általunk ismert képe egyébként csak nagy vonalakban hasonlít a reformkori, klasszicista hídra. Valójában csak a két kőpilon nevezhető eredetinek meg az oroszlánok: a hídszerkezet nem, és nemcsak azért, mert a második világháborúban megsemmisült, és teljesen újjá kellett építeni. Valójában az eredeti Lánchíd 1849-től 1914-ig állt fenn, és a mainál sokkal könnyedebb, légiesebb függőhíd volt, amelynek jelentős része fából készült. Fából volt eredetileg az útpálya és a járdák is, az útpályákat eredetileg gerendákra rakott pallók alkották, tetejükön gyakran cserélt fakocka borítással. A járdák egyszerű deszkákból készültek. Nagyrészt fából voltak a korlátok is, csak a függőleges oszlopaik készültek öntöttvasból. A járdákat az útpályától ugyanilyen kettős korlát választotta el. Az elöregedett hidat 1914-1915-ben teljesen újjáépítették, és szinte minden szerkezeti elemét acélra cserélték, ennek köszönhető, hogy a súlya majdnem a duplájára nőtt, és a megjelenése sokkal merevebb, erősebb, modernebb lett. A legnagyobb változás az úttest és a járdák közé beépített vaskos merevítőtartó volt, amely a régi kettős korlátot váltotta fel.

    A 20. század eleji átépítés során a hídnak új pályalemeze is készült, mégpedig zorés-vasnak nevezett, hengerelt acélszelvényekből. A többrétegű lemez eternitet és bitument is tartalmazott, a tetejére visszakerült a fakocka, de olyan rosszul rakták le, hogy a burkolat pár éven belül tönkrement, és 1920-ban kiskockakőre cserélték. Az úttestre végül 1929-ben került aszfaltburkolat (a járdákra már 1915-ben). A zorés-vas pályalemez szakadt bele az 1945-ös robbantáskor a Dunába. Néhány darabja a két háború közötti korlát egy szakaszával együtt előkerült a mostani felújítás során, amikor a búvárok mentesítették a roncsoktól a hídpillérek környékén a medret. A Dunából kiemelt elemek a Közlekedési Múzeum gyűjteményébe kerültek, amely eddig csak a Lánchíd 1914 előtti korszakából őrzött néhány eredeti darabot.

    A pilonok nyílásainak oroszlánfejes záróköveit ugyanúgy kezelésbe vették a kőrestaurátorok, és eltávolították a több évtizedes, elgipszesedett, fekete kérget, mint a hídfők oroszlánszobrait. A fölöttük lévő címerek csak 1996-ban készültek az eredetiek mintájára a népköztársasági címer eltávolítása után, és nem is kőből vannak, csak kőpótló anyagból

    A Lánchíd alapvetően az 1915-ös átépítés során elnyert képét őrizte meg az 1948-49-es újjáépítés után is, azzal a nem mellékes kivétellel, hogy mindkét hídfő teljesen átalakult. A németek 1945 elején mindkét lánckamrát telerakták robbanóanyaggal, de csak a pesti oldali robbant fel. A Széchenyi téri hídfőnél ekkor pusztultak el az eredeti hídvámházak, amelyek a hídvám 1918-as eltörlése óta elvesztették ugyan eredeti funkciójukat, de korábban fel sem merült a bontásuk, hiszen szerves részét képezték a híd William Tierney Clark-féle architektúrájának. A szocialista újjáépítés során viszont nem rekonstruálták őket, sőt a budai oldal csak kevéssé sérült épületeit is lebontották, hogy helyet csináljanak a Clark Ádám tér új körforgalmának. Azóta eltérő a két, korábban teljesen egyforma hídfő: Pesten megmaradt az egyenes felvezető az oroszlánok pillérei és a vámházak helye között, Budán viszont az új hídfő íve egyenesen az oroszlánoktól indul. Az egykori vámházak helye bőven a körforgalomba esik. Itt mód sem volna a visszaépítésükre, de a pesti oldalon sem merült ez fel. Valószínűleg nem is lenne szerencsés megoldás, mert kiemelné a hídfők különbözőségét, amit a legtöbben ma valószínűleg észre sem vesznek.

    A fentiekből következik, hogy a Lánchíd esetében a műemléki helyreállítás nem hoz a híd megjelenésében látványos változásokat. Döntően az 1949-es és ezáltal az 1915-ös állapot megőrzésére és a természetes romlás, főként az acélszerkezetet kikezdő, az útsózás miatt egyre gyorsabban súlyos károkat okozó korrózió kijavítására korlátozódik. A háború utáni újjáépítést követő két felújítás (1973-ban, aztán 1986 és 1988 között) egyáltalán nem változtatott a híd képén. A rendszerváltást követően csak egy látványosabb beavatkozás történt: a pilonok homlokzatát díszítő címerek cseréje. A háború után az eredeti koronás államcímer helyett felkerült a Rákosi-féle vörös csillagos népköztársasági címer, amit egészen 1970-ig megtartottak. Ekkor a második, Kádár-féle népköztársasági címer váltotta fel, amit csak 1996-ban cseréltek le a koronás címer új, kőpótló anyagból készült változatára.

    A pilonok frízét díszítő bronzrozetták korábban szinte beleolvadtak az elszürkült homlokzatba, most viszont a híd új színére festve szinte ragyognak a fehér mészkőfalakon (fotó: BKK)

    A híd megjelenése mégis sokat változott a mostani rekonstrukció során, ami a jelenleg használt technológiák, anyagok minőségének köszönhető. A kőfelületeket mindenhol alaposan megtisztították, kipótolták az apróbb hiányokat, restaurálták a díszítéseket, eltávolították a felszín gipszesedett, fekete szennyezéssel borított rétegét. A Lánchíd korábban egységesen szürkének tűnt, most viszont jól látható, hogy kétféle kőből épült: nagyobb részt sárgásfehéren világító, halvány tónusú mészkőből, egyes kiemelt részeken pedig kemény szürke gránitból (ilyenek az oroszlánok pillérei és a kiemelt tagozatok). A kettő közötti finom differencia valószínűleg a 20. században soha nem volt olyan jól érzékelhető, mint most. Meglepő változás a pilonokat díszítő bronz díszítmények, összesen 120 kis rozetta és 52 nagyobb díszöntvény erős színkontrasztja is a mészkő homlokzattal: ezek eddig beleolvadtak az egyenszürke felületbe, most viszont a híd új színére festve szinte kiragyognak belőle.

    Marschalkó János sóskúti mészkőből faragott oroszlánszobrait szétszedték, és műhelybe szállítva restaurálták. Ezek felületét is mélyen elszennyezte, megsötétítette a 170 év alatt rájuk kérgesedett por és korom, ezért vegyszeres pakolásokkal tisztították meg őket, sőt a budai oroszlánokat orvosi lézerrel is megborotválták, hogy a mélyebb elszíneződéseket eltávolítsák. A pesti oldali oroszlánok különösen súlyosan megsérültek a hídfő felrobbantásakor, és a szocialista helyreállítás során elég durván illesztették össze őket: jól látszottak a kőtömbök közötti, cementes varratok, sőt a bal oldali oroszlán hátán egy nagy, négyszögletes folt is tarkállott, jelezve egy későbbi pótlás helyét. Most az illesztéseket a szobrok színéhez illeszkedő kőpótló anyaggal fedték el, visszaadva az egységes megjelenésüket.

    Az egyik budai oroszlán a helyreállítás után, a korábbinál jobban látszik, hogy maguk a szobrok világos sóskúti mészkőből készültek, a pillérek viszont szürke gránitból (fotó: Vörös Szabolcs / Válasz Online)

    A pesti hídfőnél a háború utáni helyreállítás elhagyta az oroszlánok pilléreiről azokat a díszítő elemeket, amelyek a háborútól kevésbé szétrombolt budai oldalon megmaradtak: a híd építését finanszírozó Széchenyi és Sina családok 1852-ben felhelyezett bronzcímereit, és a pillérek külső oldalán az aranyozott Széchenyi-Lánczhíd feliratot. Most ezeket is pótolják, megőrizték viszont a két pillér belső oldalán az 1948-49-es újjáépítést hirdető feliratokat, bár a jobb oldali szövegét a Magyar Tudományos Akadémia segítségével kissé újrafogalmazták.

    A híd látványában a legszembetűnőbb változást az útpályát szegélyező új, háromkarú kandeláberek hozták. Ez volt az a pont, ahol a mostani tervezők legmerészebben felülbírálták az 1949-es helyreállítást, és visszatértek egy korábbi történelmi állapothoz. Nem a legelsőhöz: a Lánchíd kandeláberei meglehetősen összetett műemléki problémát jelentenek, mivel a híd világításának sokféle korszaka volt.

    A Lánchídon jelenleg háromféle kandelábert láthatunk: (1) egy lámpatestes kandelábereket a pilonokon és a parton (a két pilonon négy-négy, a parton tizenkét darabot), ezek az 1949-es rekonstrukció idején készültek; (2) két-két hatalmas, három lámpatesttel felszerelt bronzkandelábert; és (3) harminckét darab kandelábert magán a hídon, amelyek korábban az 1949-es egyágú típushoz tartoztak, most viszont háromágú lámpaként születtek újjá. A három lámpatípus közül csak a második, a négy hatalmas bronzkandeláber eredeti, ezek még valóban látták a reformkor nagy alakjait, és felfedezhetők William Tierney Clark tervrajzain is. Mivel a híd íves felvezetőinek kőmellvédjein állnak, a pesti oldaliak is túlélték a hídfő felrobbantását, a lánckamrától ugyanis távolabb helyezkedtek el. A budai kandelábereket a hídfő 1949-es átépítésekor áthelyezték. Az angol mérnök egyébként ebből a típusból tervezett még egy-egy darabot, egyenesen a hídfők tengelyébe beállítva őket, de a hídról készült legkorábbi fotókon sem látszik, hogy ott ténylegesen kandeláber állt volna. A négy óriási bronzkandelábert most gondosan rekonstruálták, eltávolították róluk a sok későbbi átfestésréteget, és szabadon hagyták a tompán fénylő bronzfelületet, így a finoman megmunkált díszítések szépsége jobban érvényesül.

    A négy hatalmas, eredeti bronzkandeláber egyike, amelyekről eltávolították a festést, és érvényesül a szabadon hagyott, tompán fénylő bronzfelület szépsége

    Az eredeti hídon tizenhat olajlámpa adott világítást, igaz, nem túl sokat: a Lánchíd meglehetősen sötét volt. Ezek a lámpák is jól látszanak Clark tervrajzain: a pilonok kiugró erkélyein négy-négy egykarú kandeláber állt (ezeket kicserélték 1949-ben, de a formájuk hiteles), a láncok felfelé ívelő szakaszának kezdeteinél pedig ehhez hasonló, de tartóoszlop nélküli, alacsonyan ülő kandeláberfejek voltak. A világítást később gázra cserélték, 1896-ban pedig hat darab díszes, öntöttvas kapuívre szerelt ívlámpát függesztettek fel az úttest fölé, hogy valamelyest növeljék a fényerőt. Ezeket a korabeli humor akasztófáknak becézte. A képeken az is felfedezhető, hogy a két hídfőnél a Clark-féle eredetiekhez hasonló, de nyilván későbbi, hatszögű talapzatra szerelt állókandeláberek bukkantak fel. Időnként a pilonok nyílásaiban is voltak függesztett lámpák, ilyenek most is vannak a hídon.

    Ehhez a millenniumi állapothoz nem lett volna érdemes visszatérni, hiszen maga a híd sem úgy néz ki, mint annak idején. A tervezők abból indultak ki, hogy a jelenlegi Lánchíd alapvetően az 1915-ös formát mutatja, ezért a lámpák tekintetében is visszaállították a két háború közötti formát. Ennek köszönhető a háromágú kandeláberek visszatérése a hídra, amelyek elődei 1915 és 1945 között adtak (már elektromos) világítást. A harminckét vaskandelábert teljesen újonnan készítették a mohácsi öntödében, a restaurált 1949-es daraboktól nemcsak a formájuk különbözteti meg őket, hanem a modern gyártóra utaló Kandeláber-Manufaktúra Kft. felirat is a címeres talapzatokon. A mai lámpák természetesen LED-világításúak, de nem ez az egyetlen eltérés az 1915-ös kandeláberekhez képest. Ha megnézzük a régi lámpák fotóit, látszik, hogy a két oldalkart egykor vastag, dús levéldíszítés borította, ami az átadás előtt készült fényképeinken még hiányzott a rekonstruált lámpákról, de a következő napokban ezek az öntvények is a helyükre kerültek. A kandeláberek egykori tervezői nagyon figyeltek rá, hogy alkotásuk illeszkedjen a Lánchíd stílusához, ezért tulajdonképpen Clark két eredeti kandelábertípusát, az egylámpásat és a háromlámpásat kombinálták az új hídkandeláberekhez, így született meg ez a nagyon elegáns, 20. század eleji lámpasor, amely mostantól újra a Lánchidat díszíti. (Kissé zavaró, hogy a szegecselt felületekre nem lehet a lámpákat hézagmentesen felültetni, de mint láttuk, Clark eredetileg nem is tervezett ilyen világítást.)

    Az átadás előtt pár nappal készült képeinken a rekonstruált kandeláberekről még hiányoztak az oldalkarok dús levéldíszű takarólemezei, de az öntvények néhány nappal később helyükre kerültek (a cikk szövegét ennek megfelelően frissítettük). A jobb oldali 1936-os fotóval (Fortepan 24541 / Lőrincze Judit) összevetve látszik, hogy hiteles rekonstrukciók készültek.

    A pilonokra és a hídfőkre restaurálva visszakerülnek majd az 1949-es egylámpás kandeláberek, amelyek az eredeti, klasszicista pilonkandelábereket másolják, de korukról árulkodik a talapzatokon most is meghagyott felirat: Vasöntöde és Gépgyár NV. Az NV a Nemzeti Vállalat rövidítése, ezt a céget a berendezkedő kommunista rendszer 1949. május 18-án hozta létre a legendás Oetl Antal-féle vasgyár államosításával, és ezen a néven két évig állt fenn. A figyelmes szemlélő ezeknek a kandelábereknek még egy furcsaságát felfedezheti: a lábazaton a nyitható kis ajtókon mintha túl nagy lenne a címer, nem fér el rendesen a keretben. Ennek oka, hogy a lámpák eredetileg korona nélküli Kossuth-címeres díszítéssel készültek, ami a hivatalos államcímer volt a háború utáni helyreállítás tervezése idején. Mire elérkezett az átadás pillanata 1949 végén, bevezették a vörös csillagos szocialista címert, ami a pilonokra ugyan felkerült, de a kandeláberekkel nem bajlódtak, azok az egész szocializmusban Kossuth-címeresek maradtak. A rendszerváltás után utólag helyezték rájuk a koronát és a címer két oldalára az olaj- és tölgyfaágakat. A restaurálással az új Lánchídra is továbböröklődő, apró szabálytalanság észrevétlenül emlékeztet rá, hogy mennyi kisebb-nagyobb változáson esett át a történelem folyamán a híd, minden látszólagos állandósága ellenére.

     

     

    Kerékpárosklub: Várostörténeti hiba lenne visszaengedni az autókat a Lánchídra

    2022. október 28.

    Kürti Gábor

    A Lánchídra a belvárosi kerékpárforgalomnak égető szüksége lenne, eddigi kiesése pedig alig növelte a szomszédos hidak autós forgalmát. Mivel gyalogos hídnak nem alkalmas, hálózati szerepe pedig a tömegközlekedés számára is nélkülözhetetlen, kompromisszumként egy sebességkorlátozott busz-kerékpársáv lehetőséget adna a tömegközlekedés fejlesztésére és gyorsítására, és alternatívát kínálna a taxival és motorral közlekedőknek is, írja véleménycikkében Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke.

    A két évtizede növekvő kerékpáros közlekedést Budapest fejlesztései elsősorban a személygépjármű-forgalom kímélésével, és a gyalogosforgalom kárára támogatták. Ebben a Bartók Béla út és Nagykörút hozta az első változást. Átalakításukat a Balázs Mór Terv, majd a Fővárosi Közgyűlésben 3 éve egyhangúan elfogadott Budapesti Mobilitási Terv BMT tette lehetővé, melyek a tömegközlekedés és gyaloglás növelése mellett a kerékpáros közlekedés részarányának ötszörözését is stratégiai és várospolitikai céllá tették.

    A korábban rutinszerű újraaszfaltozós felújítások helyett már a BMT-ben kitűzött célra alkalmas formában kell átadni az utakat. Különösen igaz ez a csúcsidős tömegközlekedést masszív dugóival bénító, a budai és pesti kerékpáros hálózatot falként elválasztó Lánchídra és Alagútra.

    Mint minden európai nagyvárosban, Budapest központjában is 3-4-szer többen bicikliznek, mint a külvárosban, mivel a megtett utak nagy része 6 km alatti. Ezért különösen fontos, hogy az eleve kevés dunai átkelőhely ne kerülőkre kényszerítse őket, hanem használhatóan illeszkedjen a belvárosi kerékpárút-hálózatba. Sajnos nálunk a kerékpáros közlekedés épp a legbelső hidakon a legnehezebb, sőt a Lánchídon és Erzsébet hídon szinte lehetetlen.

    A bringások eddig féltek a Lánchíd szűk közútjától

    Képzeljünk egy anyukát gyereküléssel, vagy egy idősebb kerékpárost a Szent István vagy Margit körútra, a Hegyalja és Rákóczi útra, az Alagútba, a József Attila utcára és a lánchídi dugóba. Nos ez annyira ijesztő, hogy ők sem szívesen képzelik oda magukat, hiába szeretnének egyébként biciklizni. Erős jelzés, hogy a felújítás előtt a híd napi 2-3000 kerékpározójának kétharmada választotta a járdát az úttest helyett, ami belvárosi környezetben példátlan.

    Mindeközben a hídon átkelő BKK buszokat a dugó, a dugóban még nagy nehezen előre evickélő bringásokat a beragadt széles buszok állítják meg. A napi 10 ezer gyalogos pedig egyszerre szenved a járdára menekülő kerékpározóktól és a dugóban kibocsátott szmogtól. Ha Budapest komolyan veszi stratégiai céljait, ezek az utak és hidak nem maradhatnak így.

    Budapest térképére tekintve hamar felismerhető a Lánchíd központi szerepe és megkerülhetetlensége. A domborzati viszonyok, a már kész kerékpárutak és sávok, de a legrövidebb utak választása alapján is egyértelmű, hogy a legforgalmasabb budai és pesti kerékpárutak Duna feletti biztonságos összekötése nem halogatható tovább. Nem tudhatjuk, hány embert tart vissza a kerékpározástól ennek hiánya, de forgalmi adatok alapján megbecsülhetjük. A budapesti hidakon kerékpározók napi száma az alábbi ábra kék oszlopai szerint alakult:

    Az említett városszerkezeti okok miatt ideális esetben egy lila kiegészítés szerinti haranggörbét kellene látnunk, melynek legmagasabb oszlopait a legbelső átkelők adnák. Ehelyett gyönyörűen kirajzolódik, hogy a többi híddal szemben a kerékpározók félnek közlekedni a veszélyes, vagy nehezen megközelíthető hidakon. Biztonságuk növelésével már a budapestiek jelenlegi hajlandóságával is duplázható lenne a belvárosi kerékpáros átkelő forgalom, de az egyébként is növekvő trend, és a hálózat kiteljesedése nyomán valószínűleg ennél is nagyobb ugrással számolhatnánk középtávon. Mindenesetre a Budapesti Mobilitási Terv célszámaiból 10-15 ezres nagyságrend következik, tehát erre kell alkalmassá tenni belvárosi hídjainkat.

    A Lánchíd kiesése alig növelte a szomszédos hidak autós forgalmát

    A Lánchíd kerékpáros súlya mellett fontos megismernünk a közlekedés egészében betöltött szerepét is. A híd szokásos gépjárműforgalma harmada a Margit, és negyede az Erzsébet hídénak, így személygépjármű forgalmának kiesése modellszámítások alapján csupán 7%-kal növeli a szomszédos hidak forgalmát, ami könnyen elviselhető, de a tömegközlekedés fejlesztésével az átterhelődés tovább csökkenthető.

    Az alábbi ábrán a budapesti hidak összforgalmát láthatjuk, ami az Erzsébet híd nélkül egy sugaras-körutas városokban szokásos, belvárosi mélypontú fordított haranggörbe lenne. Belvárosi „autópályahídunk” árnyékában joggal felvethető a szomszédos hidak kerékpárosbarát átalakításának kötelezettsége. Különösen, ha 2030-ra komolyan gondoljuk a BMT 10%-os kerékpáros forgalmi részarányát, amihez 20%-os belvárosi lokális arány tartozik.

    Bár várostörténeti hiba lenne a Lánchidat XX. századi formájában visszaadni a forgalomnak, kialakítása miatt gyalogoshídnak is alkalmatlan, hálózati szerepe pedig a tömegközlekedés számára is nélkülözhetetlen.

    Kompromisszumként egy sebességkorlátozott busz-kerékpársáv lehetőséget ad a tömegközlekedés fejlesztésére és gyorsítására, és alternatívát kínál a taxival és motorral közlekedőknek is, ezzel minimalizálva a környező hidak többletterhelését.

    ((((éjszakai autós és vészesetek))))

    Csúcsforgalomban a fenntarthatóbb közlekedési módok menekülőútja lenne, nem pedig 0-10 jármű/perces mattot adna a Krisztina tértől a Fő utcán át a Bajcsy Zsilinszky útig, rabul ejtve a 20-40 utassal átkelő 16-os és 105-ös buszokat, feltartva a taxival, motorral és kerékpárral közlekedőket. Mindezt a Koós Károly sétány tervezett lezárása is támogatja, mely egymagában a személygépjármű forgalom 15%-át veszi majd le a Lánchídról, de a politikai delegációk útját sem egy bedugult híd állná el a vár és Parlament között.

    Legfontosabb érvem azonban az, hogy az utóbbi egy évben mindezt le is teszteltük, ráadásul egy teljes lezárásos formában. A budapesti gépjárműközlekedés még úgy sem bénult le, hogy ezzel párhuzamosan két rakpart, a budai körút egy részének felújítása, és egy rekord kapacitású buszsávokkal támogatott metrópótlás is zajlott.

    De emlékezzünk vissza a Margit híd teljes útzárral történő felújítására is, ahol a Lánchíd gépjárműforgalmának háromszorosa(!) esett ki sokkal nagyobb szomszédos hídköz-távolság mellett, a város közlekedése mégis alkalmazkodott.

    Hosszabb távon úgysem úszható meg, hogy a Lánchíd kerékpárosbarát legyen

    A világ nagyvárosainak XXI. századi fejlődési irányából kiindulva teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy a Lánchíd úgyis forgalomcsillapított, tömegközlekedés-, gyalogos- és kerékpárosbarát híd lesz egy alacsonyabb gépjárműforgalmú belváros közepén. E végkifejletből nézve minden egyes napnyi dugó és szennyezés csak felesleges időhúzás.

    Ha ezen a kritikus 500 méteren már most megoldjuk az akadálytalan tömegközlekedést és biztonságos kerékpározást, úgy a buszra és biciklire ülők autói további 2-10 kilométeres hosszon tűnnek el a forgalmi dugókból, a bringára váltók helye felszabadul az autóval ingázók számára is. A dugóktól megmenekülő buszok – és taxik – menetideje csökkenhet, járatsűrűségük nőhet, amivel újabb autózóknak nyújthatnak fenntartható alternatívát, sőt ez a pozitív visszacsatolás új viszonylatokkal tovább erősíthető. A híd járdáin gyalogló tömegek sem birkóznának újabb évtizedekig a veszélyt az ő kárukra elkerülő kerékpározókkal, a szmog pedig eltűnne a hídról.

    Meggyőződésem, hogy a kerékpározás és tömegközlekedés erősödése nyomán egy ilyen kialakítással már középtávon elérhető a felújítás előtti áteresztő kapacitás.

    Természetesen emberben és nem gépjárműben mérve. Ezért ne húzzuk az időt, itt az alkalom! Legyen olyan a Lánchíd most, amilyen később úgyis lesz!

    Ha Budapest nem töri át ezt az akadályt Buda és Pest között, hanem járható helyett egy újra dugókban veszteglő hidat ad át, akkor a Budapesti Mobilitási Terv egy taktikusan választási ciklusokon túlra dátumozott összpárti várospolitikai szemfényvesztés. 2030-ban majd újra egyhangú szavazással lehet lecserélni egy azonos, de már 2050-ig szólóra. Ha Budapest következetesen akar haladni a 2019-ben közösen megszavazott célja felé, akkor az idén átadásra kerülő Lánchíd a következő lépés, így ez a felújítás sem lehet rutinszerű újraaszfaltozás.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Lányi András interjú - Magyar Hang (2020.03.06.)

    kapcsolódó cikk: Magyar Hang - "Hatalmas sikereket értünk el, félig már elpusztítottuk a bolygót" Lányi Andrással készít interjút Ficsur Benedek (2020. 03. 06.)

    Kedvcsináló:

    A konzervatív lázadók szabadságharcot hirdetnek a totális ellenőrzés, a technológiai gazdasági rendszerek zsarnoksága ellen.

    Európában... okostelefont nyomunk a gyermekek kezébe, így is sikerül belőlük engedelmes fogyasztót, önálló gondolkodásra képtelen alattvalót nevelni.

    Visszaköveteli magának az értelmes munkát, az ép és szép környezetet, a tartalmas és biztonságot nyújtó emberi kapcsolatokat.

    Magyarországon az agrár-környezetvédelem és a víz-visszatartó gazdálkodás volna...

    A gépkocsi- és teherforgalom csillapítása... a német autóipar gyarmatán eretnek gondolatnak számít.

    Magyarországon sem találunk az államtól független középosztályt, hiszen azt a bolsevizmus módszeresen megsemmisítette. A késő kádári korban felnövekvő új középosztály pedig szervilizmusra és ügyeskedésre szocializálódott.... Továbbra is az állam ellenőrzi a civil társadalmat.

    A változásra vágyó, önálló kezdeményezésre képes fiatalok döbbenetesen nagy számban hagyják el az országot.

    A fiatalok észrevegyék... egy minden ízében ellenőrzőtt és manipulált kommunikációs gépezet termináljai csupán.

    A népvándorlással menekülők... elüldözésük otthonaikból, majd utaztatásuk és kifosztásuk jövedelmező üzletág. Ha ezt a terrorszervezetektől a feketegazdaságon át a hatalmi elitekig húzódó gazdasági láncolatot szét lehetne robbantani, sok probléma megoldódna.

     

     "Vitatható ökopolitika" vitaestek:

     https://tatk.elte.hu/content/vitathato-okopolitika.e.2061

     

     

  • Lányi András: Csomagolnak? - Magyar Hang (2021. 04. 24.)

    Lányi András: Csomagolnak? - Magyar Hang (2021. 04. 24.)
    Csomagolnak?

    Lányi András | 2021. április 23.

    Egy héttel a 2018-as országgyűlési választások előtt A kis gömböc címmel írtam választási mesét a Magyar Nemzetbe. Arról szólt, hogy az ország, ha szép lassan el is tűnik a NER névre hallgató gömböc bendőjében, azért még megvan, egy mozdulattal visszaszerezhető, ha a gömböc oldalát felhasítjuk. Mint a mesében, tetszenek emlékezni. Hegyes szerszám gyanánt erre a célra a golyóstoll használatát javasoltam. Mármint a szavazófülkében. Azóta a gömböc minden képzeletet meghaladó módon duzzadt tovább. Miközben a közvélemény megoszlott, a politikai elemzők elemeztek és az ellenzéki pártok mindegy mit csináltak, Orbánék egészen egyszerűen ellopták az országot. Országot így még nem loptak el, komolyan.

    Szépen becsomagolták törvényekbe és kormányhatározatokba, úgy hordta haza a közpénzt a nemzeti középosztály, egy picula sem veszett el belőle, csak a közpénzjellege. Az ő kezükbe került az építőipar, a bank- és energiaszektor egy jelentős része, az idegenforgalom, a földalapból a földek, miegymás. Középosztályon, persze, azt a tíz–húsz családot értjük. Aminek végképp nem jutott hely a Fidesz-kleptokrácia uniós fejlesztési forrásokkal és túlárazott állami megrendelésekkel kitömött zsebében, azt újabban vagyonkezelő alapítványokba rejtik. Bódis András a Válasz Online április 14-ei „számában” szépen elsorolja, hogy mi mindent kezelnek, kizárólagos jogon, leválthatatlanul: a legnagyobb állami cégek részvényeit, a kulturális vagyon jelentős részét, egyetemeket, ingatlanokat, műemlékeket, kaszinókat, most ezzel ne töltsük az időt. Ott lapul az egész a mélyállam mélységes fenekén, többé senki sem fér hozzá rajtuk kívül. (Mélyállam = állam ennél mélyebbre nem süllyedhet.) A következő kormánynak, ha a miniszterelnököt történetesen nem Orbán Viktornak hívják, egyszerűen nem lesz mit kormányoznia. És főleg: miből. Az államadósságról nem is beszélve, amit az orosz atomreaktor, a kínai egyetem, a kínai szupervasút stb. után még az unokáink is nyögni fognak, súlyos ezermilliárdokat, a kamatos kamatokkal együtt.

    Az ország tudatos eladósítására és a nemzeti vagyon elmagántulajdonítására a mostanihoz hasonló nagyságrendben eddig csak egyszer került sor: a rendszerváltozás néven emlegetett eredeti tőkefelhalmozás korában, amikor a kapitálszocialista elvtársak vittek magukkal mindent, ami mozdítható volt. Ők, mondjuk, kisebb darabokban vitték, és volt annyi eszük, hogy engedtek lopni másokat is. Vissza is szavazta őket a népakarat, már a legközelebbi választásokon, pufajkás „na és” Horn Gyulával az élen. Ez történik vajon ezúttal is? Vesztét érzi a Fidesz-tábor, hogy ilyen lázasan csomagolnak? Ha nem akarjuk vágyainkat a valósággal összetéveszteni, erre a kérdésre nemmel kell felelnünk.

        Ami mostanában történik, nem a végjátéka, hanem a betetőzése annak, ami 2010 óta zajlik. Csak azért lopnak többet és nyíltabban, mert most már lehet.

    Híveik szemében ezentúl a szükséghelyzet úgyis igazolja minden lépésüket: a magyarság vívja itt élet-halálharcát a háttérhatalmak ellen, a többi részletkérdés. Igazság az, ami az igaz ügy győzelmét szolgálja. Cinkosaiknak és hűbéreseiknek pedig nincs is más választásuk többé, mint szolgálni – ameddig náluk a kasszakulcs. Amit ellenfeleik mondanak, eleve nem számít. Velük kapcsolatban az egyetlen tennivaló: elvágni az utánpótlási vonalaikat. Ezen dolgoznak jelenleg.

    ('Felelet': Nyilván, ellenfélnek nem a mai látszat-ellenzéket említi. Hiszen azok a pártok ugyanannak a hatalomnak a részei, együttműködői. Ahogy Lányi a lenti "Kis gömböc" írásában mondja: a demokrácia és családja lassan elfogyasztották a pártokat)

    Elhárultak a külső és belső akadályok, többé a látszatokra sem kell ügyelni. Putyin, Hszi, Erdogan biztosan nem kifogásolják, ha az ő példájukat követjük. Végre nyíltan képviselhetünk az unióban orosz és kínai érdekeket! Végre nem kell úgy tenni, mintha európaiak lennénk!

        Sokan Orbán politikai zsenijének tulajdonítják, hogy egyetlen évtized leforgása alatt sikerült lebontania a jogállamot, pedig az igazság az, hogy nemigen volt mit lebontani.

    A jogállam rendjét ugyanis nem a törvények szavatolják, hanem polgárainak elkötelezettsége bizonyos alapelvek iránt. Amelyeket mi, kelet-európaiak, legfeljebb olvasmányélményeinkből ismerünk. Ezért kerülnek hatalomra a mi diktátoraink, Minszktől Rio de Janeiróig újra és újra „demokratikus” úton, azaz a többség szavazatával. (A választási törvényt, persze, mi írjuk, és ha kell, bármikor újraírjuk.)

    Más kérdés, hogy a demokráciának mi köze van a szavazáshoz. A parlamenti választáson a versengő csoportok pénzüket, információs befolyásukat váltják szavazatokra, hogy az így elnyert szavazatokat utóbb ismét készpénzre váltsák, hatalmas nyereséggel, mondanom sem kell. A demokrácia ezzel szemben kölcsönös elköteleződés a mások igazsága mellett, nyílt vita közös céljainkról. Prózában: a közhatalom birtokosai felett gyakorolt szigorú társadalmi ellenőrzés. Ha ugyanazon intézményes keretek között az állam ellenőrzi alattvalóit korlátlan felhatalmazással, azt önkényuralomnak hívják.

        Orbán nem karizmatikus vezető, hanem a puzzle hiányzó darabja, ami pont kitölti a közép-európai kirakósban a Horthy Miklós és Kádár János alakja közti rést, bár kisstílű megalomániája, erőszakossága inkább néhai keleti szomszédunkra, Ceausescura emlékeztet.

    Mindegy, hogy ezek a figurák a jobb- vagy a baloldalon tűnnek fel éppen, azért olyan nehéz megszabadulni tőlük, mert hozzájuk képest az annyiszor szétvert, felemás hazai polgárosodás erői tűnnek tájidegennek, ők maguk ellenben hiteles képviselői a kelet-európai kisállamok nyomorúságán hizlalt paternalista elnyomásnak. Tudják, hogy ezen a tájon a félelem és a kölcsönös bizalmatlanság a társadalom épületének szilárdabb kötőanyaga, mint az állampolgári hűség és a szolidaritás. Tudják, hogyan kell összekovácsolni az idegen faj, osztály vagy kultúra elleni gyűlölet közösségét. Jól áll a kezükben az ostor, csizmájuk talpa épp illik a hátunk görbületéhez.

    Azonban évről évre, minden új évjárattal csökken a Fidesz–KDNP tábora, s válik egyre nevetségesebbé a kormány igyekezete, hogy elterelje a figyelmet szánalmas közállapotainkról.

        A NER legyőzhetővé vált. Szoros küzdelemre van kilátás, amelyre példátlan hatalomkoncentrációval készülnek: kizárólagos ellenőrzésre törekednek az ország anyagi és szellemi erőforrásai felett. Ez azonban kétélű fegyver.

    Sokan most először tapasztalják a saját bőrükön, hogy mit jelent a kiszolgáltatottság a hatalomnak, és nem kérnek belőle. A diktátorok bukását rendszerint a hatalmuk védelmében elkövetett túlkapások készítik elő.

    Jogászok és publicisták újabban azon tanakodnak, megszabadulhat-e és hogyan szabadulhat meg az ország törvényes úton Orbán Viktor rendszerétől. Sehogy, de hát ez magától értetődik, ha törvényesnek ismerik el a jogsértések és rosszhiszemű jogalkalmazások kusza halmazát, amit a parlamenti törvénygyár produkált az elmúlt évtizedben. Csakis törvényes úton, ha ez az út a jog- és alkotmánysértő állapotok felszámolását jelenti, a törvényes rend helyreállítását. Ha győzne az ellenzék, e nélkül mit ér a választópolgároktól nyert felhatalmazás, ellenfeleik jogszabályokkal körülbástyázott hatalmi és vagyoni pozícióival szemben?

    2022-ben azonban szedett-vedett töredékpártok alkalmi szövetsége próbál majd fordulatot elérni. Olyan politikusok, akikkel a színfalak mögött zajló izgalmas alkudozás 2018 után már másodszor feledteti, hogy nem egymást kellene meggyőzniük, hanem a választókat. Ha a kiábrándult Fidesz-hívek nem maradnak otthon, ha a párt nélkül maradt választók nem a kétfarkúakra adják le voksukat, és az egységes (kétséges) ellenzék győzni talál, számukra, meglehet, túl nagy falat lenne a mélyállam – azaz a korrupció és a törvénytelenségek rendszerének – felszámolása. Netán a saját – még nem eléggé mély – mélyállamukkal találnák szemközt magukat, és nem tudnának ellenállni a kísértésnek, hogy elfogadják a felkínált részt az átmentett vagyonból, hatalomból.

        Nem az a kérdés tehát, hogy kell-e alkotmányozó nemzetgyűlés Orbánék bukása után, hanem hogy létezik-e Magyarországon olyan politikai erő, amely rendelkezik a szükséges erkölcsi hitellel, pozitív mondanivalóval, hogy azt egybehívja és döntéseit a nemzet nevében szentesítse.

     

    NER típusú találkozások

    Ficsor Benedek | 2021. április 23.

    Talán csak a magyar közélet járványszerűen terjedő (politikai) paranoiájának mellékhatása, de mostanában gyakran eljátszom a gondolattal, hogy miként jellemezném az Orbán-rendszert egy véletlenül a bolygónkra tévedő földönkívülinek. Ha a sűrű kozmikus programjára hivatkozva csak néhány (földi) perce lenne az összefoglalóra, aligha találhatnék ideálisabbat a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág mentén építendő Diákváros történeténél. Abban minden megvan, amit a jelenlegi hatalom hamis ideológiába csomagolt opportunizmusáról tudni érdemes: korrupció, nepotizmus, behódolás és félrevezetés.

    A Kvassay Jenő út, a Soroksári út és a Duna határolta, 33 hektáros telek esztétikai, befektetői és felhasználói szempontból egyaránt remek lehetőséget rejt magában. Így gondolták ezt a Quaestornál is, amikor oda álmodták meg a Duna City fantázianevű új városrészt jachtkikötőkkel, luxushotelekkel és prémium lakásokkal. Közbeszólt azonban a vállalatcsoport 2015-ös csődje, amelynek következtében közel 220 milliárd forint vált köddé, és csaknem harmincezer ember veszítette el a befektetését.

    A partszakasz a Quaestor legértékesebb vagyonának tűnt, az állam azonban nem törte össze magát, hogy a megvételével kárpótolja a befektetőket. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 2017 őszén 18,2 milliárd forintot fizetett ki a területért – hogy ott Diákváros néven kollégiumi komplexumot húzzanak fel –, éppen annyit, hogy a jelzálog lekerüljön a telekről, de a szerencsétlenül járt állampolgároknak lehetőleg egy fillér se jusson.

    Nem mellékesen, a potenciális luxusvárosrészért korábban állítólag maga Ghaith Pharaon is bejelentkezett. Az Orbán Viktorral egykor szívélyes barátságot ápoló, pénzmosással és terrorizmus finanszírozásával gyanúsított, 2017 januárjában elhunyt szaúdi milliárdos a pletykák szerint 80 milliárdot sem sajnált volna a partszakaszért, ám végül elállt az üzlettől.

    Izgalmas fénytörésbe helyezi a projektet egy másik, hasonlóan remek adottságú terület adásvétele. A Rákóczi (Lágymányosi) híd pesti hídfője és a soroksári Duna-ág közti 15 hektáros telket az állam 2014-ben még az olimpiai rendezés reményében vásárolta meg. Az MNV 16,5 milliárdot fizetett a Wing Zrt.-nek, amely a Quaestorhoz hasonlóan új városrész kialakításáról álmodozott. A terv papíron maradt, de legalább Garancsi István jól járt.

    A miniszterelnök barátja ugyanis éppen akkor vásárolta ki meghatározó cége, a Market Építő Zrt. többségi tulajdonrészét a Wing Zrt.-től, amikor az MNV megszerezte az inkriminált telket – micsoda véletlen! – a Wingtől. Nem kell hozzá túl nagy kreativitás, hogy az állam gesztusát jutalomként értékeljük, amiért a cégcsoport elengedte a Marketet, hogy az a jövőben Garancsinak – a NER-nek – termelje a százmilliárdokat.

    Amikor a Quaestor károsultjait kellett volna megmenteni, az állam 55 ezer forintos áron mérte a négyzetmétereket, amikor az urambátyám-gépezet felturbózásáról volt szó, ennek a dupláját, 110 ezret sem sajnált egy négyzetméterért.

    Ehhez képest a Diákváros forgatókönyvébe iktatott újabb csavar lábjegyzetnek tűnik csupán. A kormány a fővárosi lakhatási válságot és az egyetemistákra nehezedő egyre nagyobb terheket enyhíteni hívatott kollégiumi városrészt egy monumentális behódolási szertartás részeként a kukába hajítaná, hogy a helyén a Kínai Kommunista Pártnak örök hűséget esküdött Fudan Egyetem magyarországi főhadiszállását húzzák fel. Nem is akármilyen konstrukcióban. A magyar állam hitelt vesz fel Kínától, hogy abból fizethessen Kínának, amiért kínai cégek Budapesten megépítik a kínai káderképzőt.

    Sejthettük, hogy a méregdrágán vásárolt Sinopharm-vakcinával nem csak a NER-közeli üzletemberek jártak jól, de arra aligha számítottunk, hogy Kína ilyen hamar tesz egy visszautasíthatatlan ajánlatot. Az ország nyílt kiárusítása láttán talán még a sietős földönkívülink is átgondolná szándékait. Nem csoda, hogy a járvány alatt megszaporodtak az ufóészlelések.

     

    A kis gömböc – választási mese 2018-ból

    Lányi András 2018. március 29.

    Szerencsére van még a kezünk ügyében egy ügyes, hegyes kis szerszám: egy golyóstoll.

    Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy demokrácia. Volt benne mindenféle párt, ott függtek egymás mellett (a választóiktól), ahogy az dukál. Akadt közöttük posztkommunista, rablókapitalista, rasszista, populista, már ahogy sikeredett. Telt-múlt az idő, a demokrácia és családja lassan elfogyasztották a pártokat, ezt most nem részletezném.

    A kis gömböc maradt legutoljára, de egyszer arra is sor került. Mondta a demokrácia a legkisebbik lányának, a független igazságszolgáltatásnak – tetszik ismerni, hírből biztosan –, eridj, édes lányom az ország házába, hozd le nekem onnan azt a kis gömböcöt, hadd számoltatom el. Ment a leány a gömböcért, ott találta az ország házában. De azt mondja a gömböc a független igazságszolgáltatásnak: hamm, bekaplak, és hát tényleg bekapta, ne legyen a nevem Polt Péter, ha nem így történt.

    Várt, várt a demokrácia, de hiába várt. Akkor a nagyobbik lányát ugrasztotta, no, gyermekem, sajtószabadság, nézz már utána, mi történhetett a húgoddal, független igazságszolgáltatással, hogy így elmarad. Ment a szabad sajtó, ahogy a lába bírta, tényfeltárni az ország házába. De ahogy meglátta őt a gömböc, egyből kitátotta a száját, és hamm, bekapta, annyit se mondhatott a szerencsétlen, hogy trafikmutyi vagy roszatom.

    A demokrácia kezdte elveszíteni a türelmét. No, anyjuk, mondta a civil mozgalmaknak, látom már, neked kell itten kezdeményezni valamit állampolgárilag. Ment is a civil mozgalmak tüstént demonstrálni. Hanem a gömböc csak annyit szólt: hamm, bekaplak, és volt függetlenség, nincs függetlenség, azóta civil mozgalmak hangját se hallani, ott vannak a gömböc gyomrában, a forrásaikkal együtt.

    Utóvégre a demokrácia megelégelte a dolgot, és maga indult a civil mozgalmak meg a közhatalmi ágak nyomába. A gömböc annyit mondott neki is, hogy hamm, bekaplak, és nem viccelt. Bekapta a demokráciát szőröstül-bőröstül. (Gyöngécske demokrácia volt, az is igaz.)

    Azonban a sok beközpontosítástól úgy elnehezült a gömböc, hogy nem bírta többé a súlyát az a vékonyka madzag, ami még a realitásokhoz kötötte, hanem elszakadt végképp. A gömböc pedig, mint a guruló rubel, gurulni kezdett lefelé a lépcsőn, ki a házból, kifelé az Európai Unióból is, ha rajta múlik. Az úton épp szemközt jött a tanszabadság egy sereg iskolás gyerekkel, hamm, azokat is mind bekapta. Meg sem állt az állami tartalék földekig, eltűntek szépen a gömböc bendőjében, a bérleti szerződésekkel együtt. Uniós fejlesztési források, közbeszerzési pályázatok, kiemelt állami nagyberuházások meg se kottyantak neki. Ilyen bank, olyan bank, végül egész iparágak vándoroltak a gömböc gyomrába, minden, ami az útjába került. A gömböc meg csak egyre nőtt, dagadt, fenyegetőzött, bekaplak, bekaplak. Alig fért már el a centrális erőtérben, bekapta az egész választási rendszert.

    Ott kuksolt a választópolgár a gömböc bendőjében, dőlt rá a sűrű habonyárpád, ki se látszott belőle. De az is igaz, hogy itt legalább nem fenyegette az irtózatos nagy migránsveszély. Szava se lehetett. Vagy ha volt, nem hallatszott a fülsiketítő sorosügynöközéstől. Hanem mondjuk ki nyíltan: igen büdös volt odabenn. Hazugságszag, gyávaságszag, meg az az undorító pacsuliszag, amivel azok dezodorálják magukat, akik a vagyonukat valami rossz illatú, piszkos munkával szerezik. Idő kell ahhoz, amíg az ember megszokja ezt az illatot, akad olyan nép, amelynek egyáltalán nem veszi be a gyomra, akármit is csinál. (Korrupciószag szerencsére nem volt, mert a pénznek nincs szaga.)

    Szóval a választópolgár, ahogy mondtam, ott ült a gömböcben, tanácstalanul – sőt önkormányzatlanul –, mármost hogy jusson ki onnan? Szerencsére a keze ügyébe akadt egy kis ügyes, hegyes szerszám, olyasforma, amivel a mesében a gömböc oldalát kihasítják. Egy golyóstoll. És azzal jó helyre ikszelt: a legesélyesebb ellenzéki jelöltre. És akkor kihasadt a gömböc oldala, és azon a résen dőlt ki belőle minden, amit felfalt odáig: a jog, a föld, az iskola, a média, egész cégbirodalmak, irdatlan offshore számlák.

    Egyszeriben meglett az egész ország, el se veszett. Örültünk egymásnak nagyon. Ez itt a vége. Ha a gömböc oldala ki nem hasadt volna, az én mesém is tovább tartott volna. (De remélem, nem tart már tovább április 8-ánál.)

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Ledózerolták a Közvágóhidat (2019 - 2021. 10. 14.)

    Ledózerolták a Közvágóhidat (2019 - 2021. 10. 14.)

    idézett cikk (index.hu):

    továbbá: építészfórum ittés itt

    ebből:

    Székács Péter 2014-ben Fővárosi Diplomadíjban részesült és az Építészfórumon publikált terve (2015, diplomamunka) olyan posztindusztriális parkot képzelt el, amelyben nagy kiterjedésű zöldfelületek létesítésével a kulturális, a kereskedelmi és a rekreációs funkció került volna hangsúlyba.

     (további építészet: epklub.blogspot.com)

    forrás szerinti első információ itt: oroksegfigyelo.hu blogon Kelecsényi Kristóf

     

    index cikk részlet:

    Ledózerolták majdnem az egész védett Közvágóhidat

    Sajó Dávid, Zsuppán András

    2019.12.02.

    Szinte semmi sem maradt a helyi védettség alatt álló Közvágóhídból, derül ki az Építészfórum légi felvétele alapján. Az előzetes tervekhez képest szinte mindent elbontottak a területről, hogy egy török vállalkozó lakóparkot építhessen a helyén.

    A Soroksári út 58., Máriássy utca 2-6. és Vágóhíd utca 1-5. által közrefogott épületegyüttest annak ellenére pusztították el, hogy 1994-ben felvették a fővárosi helyi védettségű építészeti örökségek közé. A Közvágóhíd a maga idejében a főváros modernizációjának egyik jelképe volt, 1872-ben nyílt meg, két német építész tervezte, bejáratánál egy berlini szobrász szarvasmarhákat fékező fiúkat ábrázoló szobrai álltak őrt. A Közvágóhíd váltotta ki a korábban rossz higiéniai viszonyok között működő, járványveszélyes magánmészárszékeket, és egészen 1984-ig szolgálta Budapestet. A megüresedett, rossz állapotú épületegyüttes a rendszerváltás után spontán módon kulturális központtá kezdett válni, rengeteg magyar zenekarnak volt itt a próbaterme, és több klub is üzemelt a csarnokokban, bár egy rendőrségi razzia nem tett túl jót a hely megítélésének. A próbatermek azonban maradtak egészen 2017. július 31-ig, amikor az új tulajdonos kitette a területről az összes klubot és zenekart.

    A Közvágóhídból ugyanis nem lett kulturális központ, mint Nyugat-Európában sok hasonló adottságú ipari műemlék. Példaként említhető a nagyszerű El Matadero vágóhíd Madridban, amiből zenei, filmművészeti és művészeti központot csináltak az épületei megtartásával, vagy a római Mattatoio, ami a kultúra mellett fiataloknak szóló közösségi tér és az építészképzés fellegvára lett. Az ilyen adottságú ipari emlékekből általában nagyszerű hangulatú új városrészeket lehet csinálni:

    Budapest azonban más utat választott. 2017-ben a 4,8 hektáros, a környéken zajló építkezések és kulturális nagyberuházások miatt már erősen felértékelődött területet a Budapesti Húsnagykereskedelmi Vállalat eladta Adnan Polat egyik cégének. A török üzletember feltűnően jó viszonyt ápol Orbán Viktor családjával. A miniszterelnököt személyesen is ismeri, Tiborcz Istvánnal korábban közös cégük is volt, és azt az alapítványt vezeti, amely a Gül Baba türbéjének fenntartásáért felel, és évi több száz millió forint támogatást kapnak a kormánytól. A török oligarcha a Magyarországra lassan hazajáró Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is jó viszonyt ápol, és ott volt annak idején Orbán Viktor eskütételén, illetve fotózták már a miniszterelnökkel is közösen focimeccsen.

    A beruházó úgy döntött, hogy lakóparkot épít a millenniumi Budapest emblematikus közegészségügyi létesítményének helyére. A védettség ellenére sem volt nehéz dolga, mivel a kormány 2018. július 27-én nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette a projektet, így semmilyen korlátozást nem kellett figyelembe venniük a bontás során. Ennek ellenére 2018 szeptemberében olyan látványterveket tettek közzé, amelyek gesztus jelleggel néhány töredéket megőriztek volna a történelmi épületekből, az ikonikus víztorony és a főkapu mellett két csarnok homlokzatát és más kisebb részeket. Ennek a tervnek már köze sem volt ahhoz, ahogy nyugaton a hasonló épületegyütteseket rehabilitálni szokták, inkább dekorációs elemként kezelte a régi épületek csonkjait.

    Mára ezek a látványtervek is eltűntek az építésziroda honlapjáról...

     

    'Felelet'

    Ki tervezte? Ki segít a város tönkretételében? Mit kap érte? Túlélést, mint magyar építésziroda? Nem. Idegen tervezők rombolnak, feltehetően jó pénzért.

    "a látványterveket jegyző Chapman Taylor építésziroda" (A honlapuk szerint legközelebb Varsóban és Prágában van irodájuk. Az igazgatók nagyrészt angliaiak. A honlapon csak egy "Liget-city" gyönyörű nevű budapesti rombolási terv található a keresővel.)

     

     

     

     

  • Lukács Csaba: A félelem szaga (cikkajánló-2015. 05. 16.) (2020. 09. 02.)

    Lukács Csaba: A félelem szaga (cikkajánló-2015. 05. 16.) (2020. 09. 02.)

    Magyar Nemzet 2015

    idézetek:

     

    Nem csak a kutyák érzik meg, ha valaki retteg - az Utrechti Egyetem kutatásai szerint... az emberek is megérezhetnek bizonyos érzelmeket...

    ... mostanában egyre többször érzem magam is az országban a félelem szagát.

    ... radikális változásokra volna szükség, mert nem ez volt az eredeti irány... félnek erről beszélni...

    Valami nagyon elromlott abban az érték- és érzelmi közösségben, amely kétszer is kétharmados győzelmez hozott a polgári oldalnak. Korábban nem volt jellemző a lapítás és a sunyiság... Most tele vagyunk szorongó, tépelődő emberekkel, akik a mundér becsületének hamis illúziójába kapaszkodva teszik egyre kevesebb meggyőződéssel a dolgukat...

    ... féltjük az állásunkat, a státusunkat vagy a jelenünket...

    film: Tudor Giorgiu, Miért én?

    ... A film rendezője azt mondja: az idősebb nézők egy része azza a tanulsággal áll fel a vetítés után, hogy nincs remény, a becsületes emberek menthetetlenül a rendszer áldozatai lesznek. A fiatalok pedig azzal, hogy erőt kapnak...

    ...értékelvű közösségünket túszul ejtette egy erkölcsre és etikára túl sok figyelmet nem fordító, kizárólag a hatalomra koncentráló, arccal a pénztár felé forduló szűk csoport.

    ... a közigazgatás alacsonyabb szintjein is riasztóan hasonló folyamatok zajlanak...

    ... szervilis emberekkel végeztetik el az egyre inkább vállalhatatlan munkát...

     

     

    Lukács Csaba 2020-as cikkei a Magyar Hang újságban...

  • Magyar kormány - svéd kormány 1:0 (2020. 12. 15.)

    Magyar kormány - svéd kormány 1:0 (2020. 12. 15.)

     Felelet.hu:

    A Magyar Nemzet 15-i száma szerint "vírus miatti" halottaink száma (arányban) elérte a svédekét. Akiket és vezetőiket a kormánypárt sajtója, szószólói a magyar polgárok előtt tömeggyilkosnak mutattak be tavasszal, mert nem követték az átlagos, itthon is gyakorolt "élet lezárása" típusú "védekezést".

     (Persze a helyzet bárhogy változhat a jövőben és a statisztika se sokat jelent.)

     Eszerint mára a mi magyar kormányunk is tömeggyilkossá vált? Vagy bocsánatot kértek a svédektől szószólóink? (frissítés dec. 17: Nem a magyar kormány-tömegtájékoztatók, hanem a svéd király kért elnézést, ugyanannyi halott miatt.)

    A különbség, hogy nálunk a kisvállalkozások, családi vállalkozások tömege ment tönkre, bár cserébe a multik támogatást kaptak az adópénzekből, így tudnak rabszolgamunkát adni az eddig még, a rendszerváltás mikéntje, az EU csatlakozás, a közbeszerzések dacára önállóságukat megtartó családoknak. Továbbá általában az életet rosszabbá tették, mint egy háborús ellenséges megszállás alatt lenne. A séta, úszás, egymás, idős barátok, rokonok látogatásának megtiltásával (kijárási tilalom) rengeteg embert testileg-lelkileg megbetegítettünk.

     

    Magyarország grafikon

    Screenshot_2020-12-15_Hungary_Coronavirus_285763_Cases_and_7237_Deaths_-_Worldometer.png

    Svédország

     

     

    Screenshot_2020-12-15_Sweden_Coronavirus_341029_Cases_and_7667_Deaths_-_Worldometer.png

     Svédország hivatalos járványinformációja (krisinformation.se).

     

    korábbi 'felelet' írás

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Magyar Nemzet: Kennedy-USA (2024. 01. 07.)

    Magyar Nemzet: Kennedy-USA (2024. 01. 07.)

    Pap Krisztián Kennedy-akták; Szörnyeteg-összeesküvés; Magyar Nemzet Lugas 2024 01 06; 4. oldal (nem találom az oldalt)

    2023 dec 5

    2023 dec 13

     az-amerikai-gestapo-a-kapitalizmus-lathatatlan-hadserege (ez valamiért törölve van?)

     

    Újságcikk ajánló.

    Ez a cikksorozat is érdekes, egész jó.

    Téma: USA, Kennedy, FBI vagy CIA nem tudom ezeket...

    A magyar kormánysajtó írja ezeket a dolgokat.

    Miközben az első Fidesz kormány telepítette le legálisan az FBI-t Budapesten.

    Az USA nagykövetség meg mint a megszállók erődítménye pöffeszkedik a város közepén.

    Mi a cél? Olyasmi, mint a Soros kampány, valami nagy figyelemelterelés, hazugság, gondolom.

     

    Néhány idézet a mostani cikkből: (CIA és elődje tettei)

     Maffiafőnököket engedtek szabadon a szicíliai partraszállásnál.

    1948-as olaszországi választások elcsalása, hogy ne "kommunista" kormáyn lépjen be e NATO-ba.

    1947. május 1.i szicíliai mészárlás.

    A fasiszta kormány által felszámolt maffia felélesztése.

    VI Pál (Montini) az FBI ügynöke???

    dallasi merénylet (Kennedy)

    CIA 1947-es létrehozása - rendőrállam létrejötte - amerikai Gestapo létrehozása.

    USA-n belüli háttérhatalom, "fasiszta diktatúra demokrácia látszatával, személyi kultusz nélkül". Kennedy szembeszállt ezzel, életével fizetett.

    Sok-sok törvényesen megválasztott kormány megbuktatása (megölése).

     

    Felelet:

    Akkor Magyarországon a személyi kultusz sincs kihagyva az amerikai jellegű diktatúrából.

    Az USA történetében már az észak-dél harca is egész más volt, mint a hivatalos történelmük szerint...

    A másik történelmi nagy változás volt a nemzeti jegybank magánosítása.

    Szóval fokozatosan alakult ki a mai rendszer.