Hasonlítás: reklámszínészek összevetése a zsarnokságok kiszolgálóival (2025. 06.05.)

(500 szó)

 'Felelet':

Az agresszív beteg emberekről gondolkodom. Mint aki minap Jeszenszky Gézát meg akarta gyilkolni, leütni egy zacskóba rejtett kalapáccsal és benzinnel felgyújtani. Rengeteg más eset volt az elmúlt időkben, ember, közösség, állat, természet elleni bűntény, magukból, emberségükből kifordult gonosztevők. Ide tartozik: Köszönet a ritka bátor beavatkozásért és ügyességéért a megmentőjének és a tettes elfogójának, Kézdi-Schlachta Lászlónak. Csak neki. A rendőrség az előző merényletnél is csak egy ártatlan gyanúsítottat hurcolt meg. Talán fedezte a tettest? Remélem csak ügyetlenek voltak, és a könnyebb ellenállás irányába sodródtak a szokásos évszázados bürokratikus ostobasággal, ahol a rossz szabályok és a szervezeti működés semlegesíti az egyes emberek esetenkénti jószándékát és ügyességét.

Miért gyilkolnak, mitől gonoszok?

Szerintem az okok között van a Fidesz által kb. 2010 óta űzött folyamatos kampány a maga agresszivitásával, összeuszító hatásával. (Amit színjátékszerűen ad elő a magyar népnek, teljes összhangban az állítólagos ellenzékével, a máig felszínen tartott Gyurcsánnyal is.) Folyamatos uszítás korábban az Antall kormány alatt volt, csak akkor a kormány és a kereszténység ellen (a Soros által kinevelt, pénzelt Fidesz is részt vett benne). Már a Habsburg ház is jó 300 éve uszított minket (kuruc, labanc) egymás ellen, nem beszélve az oláhokról. Szóval régen is volt ilyen, akkor is volt politikai és gazdasági oka is (túl az egyéb emberi okokon). Lásd: Móricz: Barbárok, azaz Vitézy László: Fekete Bojtár.

De most még több helyről, nagyobb erővel folyik az uszítás, agymosás, például korábban nem voltak ház méretű plakátok és mindenféle számítógépes-telefonos tevékenység közben beugró reklámablakok. Most a trágárságot (Bayer Zsolt, Jeszenszky Zsolt) és a vallást is bevetik ellenünk. Lásd a főminiszterré tett Orbánt állítólag megtérítő Balog Zoltán. És remény, alternatíva sincs politikai téren, hiszen minden valódi magyar közéleti embert semlegesítettek.

A lelkibetegség okai között van még az egyéb folyamatos stressz, a deviza és más hitelek, a rabszolgatartó (multi és oligarcha) munkahelyek, a pályázási kényszer és a végigvitelével járó folyamatos félelem, az általános barátságtalan közérzet még az autós közlekedésben is.

A politikain kívül minket ostromol rettentő sok kereskedelmi reklám is. A fele orvosi, hogy mindenki rettegjen a betegségektől, és vegye meg a hadiiparnál is gazdagabb gyógyszeripar termékeit, kivizsgálásait. A másik fele fölösleges és selejt (mesterségesen avuló) termékek vásárlására ösztönöz, mint a szépségipar és a bankipar termékei és az elromló tárgyak.

Egy normális országban filmeket nem szakítanának meg reklámmal. És a műsorok, hírek előtt 5 perc reklámmentes semleges műsor, zene kéne legyen, mint régen a szünetjel. Azaz épp ellenkezőleg, mint most, amikor mindennel a reklám nézésére kényszerítenek. (Én a kulturális információkon kívül minden kényszer, nem kért, nem akart reklámot megszüntetnék - rögtön boldogabb és gazdagabb ország lennénk.)

Azért írom ezt hosszan, hogy érzékeltessem, mekkora bűn (szerintem) ez a politikai és kereskedelmi reklámdömping a sajátosságaival együtt magyar nép ellen. És ebben kényszerűségből rengeteg színész is részt vesz. (Lásd Meskó Zsolt régi mozifilmjét: Szent Iván napja.)

Ezt a színészi munkát vetném össze azzal például, amikor Hitler alattvalói, vagy Gyurcsány és Gergényi (Pintér barátja) beosztottai 2006-ban többek között embereket kínoztak, öltek, félemlítettek meg (hogy az 50-edik évfordulón újra megtanulja a magyar nép a leckét a következő 20-30 évre, hogy nem tiltakozhat a hatalom ellen.)

Parancsra tették vagy a megélhetésért teszik a reklámszínészek és más közreműködők, ahogy Rákosi ÁVH-sai, és Orbán beosztottai. Ez a munkájuk, sőt sokan teljes jóindulattal hiszik (főleg hogy a hatalom és a sajtó, a hivatalos tudomány és történelem, iskola ebben minden korban megerősíti őket), hogy hasznosat-jót cselekszenek, és főleg nem hibáztathatók tetteikért. Nyilván nem minden Fideszes tesz rosszat, de például az Ángyán eltávolítása óta mindent megszavazó parlamenti képviselőket és az újságírók nagy részét nem mentem fel.

Vajon mi az igazság?

Társítás, hasonlítás: Parajd és Paks

 ’Felelet’:

Remélem, összeszedik magukat (székely nyomásra Bukarestben is), és megmentik a sóbányát. Talán van rá néhány hét, hogy a patakot odébb tegyék és a vizet kiszivattyúzzák. Nyilván megerősítésekre is szükség lesz, ha sikerül is. (A patak alatti részt talán már rég be kellett volna tömni. Miért nincs egy hozzáférhető térkép? Miért nem a műszaki mentésről írnak és kérdeznek az újságok?)

Ha sikerül is, ezután sokkal drágább lesz mindezért a parajdi só. Csak ne vesszen el örökre egy még évezredig használható bánya, és egyben Székelyföld egyik legfontosabb értéke.

Remélem, nem szándékos magyarellenességből, hanem a szokásos buta bürokratikus viselkedésből, hanyagságból és önzésből lett a katasztrófa.

Ugyanez megtörténhet Pakson is a szinte minden politikai oldaltól szeretett atomerőművel. (Fidesz, Szdsz, Mszp, Jobbik stb., mind ezt akarják.) Ahogy Parajdon is csak pár jólértesült tudta már évtizedek óta, hogy bármikor katasztrófa történhet, Paksról se tud a lakosság semmit. Talán a biztonsági rendszerek se működnek, valaki zsebretette az árát. A sok-sok üzemidő-hosszabbítás is kétséges. És merénylet történhet. És emberi butaság a szakértelem helyett cimborák alkalmazásával. És földrengés. És ami eszünkbe se jut. Japánban is tudták a falusi öregek, hogy meddig ért fel már cunami a parton, de az okos szakemberek babonának minősítették a néphagyományt. Persze őket a politika a spórolás szerint fizette és alkalmazta.

Tehát csak idő kérdése, hogy Pakson is egy óriási katasztrófa történjen, ami viszont az egész Kárpát-medencét tönkreteheti. Vajon ezt akarják vezetőink, vagy csak most jó üzlet atomerőművet építeni? Még a négyes metrónál és az autópályáknál is többet tesz zsebre belőle mindkét politikai oldal, akik szerintem mind a híres háttérhatalmak ügynökei, mennél inkább Sorosoznak, annál jobban.

Társítás: Amit szabad a Fidesznek... - veszélyhelyzet (2022. 06. 13.)

A sorozat címe azért nem hasonlat, mert bár a kiemelt szempontból hasonlók az összehasonlított esetek, más nézőpontból esetleg teljesen eltérőek. Így inkább hasonlóság, asszociáció, képzettársítás a cím.

Felelet.hu:

Képzeljük el, hogy az Antall József vezette akkori kormány veszélyhelyzetet, országgyűlés nélküli törvényhozást hirdet a szomszédos Szerbiában folyó háború miatt.

Elsőként az akkori SZDSZ és segédje, a Fidesz fordult volna az egész világhoz segítségért a diktatúraveszély miatt. És a nagyvilág, a főbb kapitalista országok nagykövetei tiltakoztak volna, sőt olyan szankciócsomagot fogadtak volna ellenünk, mint most Oroszország ellen.

Persze annak örülnék, ha a Kóla és a Mekdonald és lehetőleg az összes bank és kereskedőcég kivonulna!

Társítás: Antall József és Alfred Herrhausen (2020. 11. 11.)

A sorozat címe azért nem hasonlat, mert bár a kiemelt szempontból hasonlók az összehasonlított esetek, más nézőpontból esetleg teljesen eltérőek. Így inkább hasonlóság, asszociáció, képzettársítás a cím.

Felelet.hu:

A hasonlóság alapja, hogy vértanúként életüket adták a magyar nép, Európa keresztény alapú tisztességes életéért.

Herrhausent 1989 végén felrobbantották, Antall 1990 elején váratlanul rákos lett, amikor a hazai és nemzetközi erők várakozásával szemben nemzeti oldal nyerte meg az első választást. Életét meghosszabbította - a pusztító erők akarata ellenében - többek között többszázezrek magyar ember imája, akarata, de megrövidítette többek között a taxisok és az államfő kegyetlenül, a betegség kríziseire időzített gonoszságai.

Feltehető, hogy számíthattak arra, hogy elvesztik életüket, akár a történelem és a világerők ismeretében, akár mert fenyegetést kaptak, rá akarták venni őket céljaik megváltoztatására, tehát önként kockáztattak a népeink érdekében.

kiegészítő adatok:

Alfred Herrhausen, a Deutsche Bank elnöke, Kohl gazdasági főtanácsadója, barátja

Dr. Drábik János: Uzsoracivilizáció III. 6. fejezet: Miért kellett meghalnia Alfréd Herrhausennek, a Deutsche Bank elnökének?

"Herrhausent az angol-amerikai pénzügyi körök legfelsőbb döntéshozóinak, azaz a Carroll Quigley által HÁLÓZAT-nak nevezett háttérhatalomnak, a szigorúan titkos parancsára ölték meg. Ezt a drasztikus lépést figyelmeztetésnek szánták Németország számára, hogy hagyjon fel független gazdaságpolitikai kezdeményezéseivel, és mondjon le Kelet-Európa gazdasági talpraállításáról és fejlesztéséről. Kohl ezirányú stratégiáját Herrhausen dolgozta ki. Amikor később Dieter Karsten Rohweddert is, a német Állami Vagyonügynökség vezetőjét, aki az új német tartományok, vagyis az egykori NDK gazdasági működéséért volt felelős, eltették láb alól, akkor a Kohl-kormány önálló kelet-európai gazdasági terveit lényegében feladta. Az események későbbi menete megerősíteni látszik azt a feltételezést, hogy Herrhausent Kelet-Európa gazdasági talpraállítása érdekében kifejtett stratégiai kezdeményezéséért távolították el az élők sorából."

Fricz Tamás: Egy bankár rejtélyes halála
Alfred Herrhausen szembeszállt a globális érdekekkel, Mercedese mellett bomba robbant
Magyar Nemzet újság, 2019. június 27.

1989–1990 táján milyen mozgástere volt a rendszerváltó ellenzéknek és később az Antall-kormánynak?

inspiráló ebből a szempontból Kulin Ferenc A paktum-fantom című könyve, mely a rendszerváltás éveinek nemzetközi összefüggéseire koncentrál.

addigra már Nyugat-Európában óriási fordulat zajlott le. A John Maynard Keynes-i, szociá­lis piacgazdaságra épülő jóléti állam koncepcióját felváltotta a Milton Friedman-i, Fried­rich August von Hayek-i elvekre épülő neoliberális gazdaságfilozófia, amely a globális szabadpiacot állította előtérbe az állammal szemben, a pénzpiacot a termelő gazdasággal szemben, a piaci szereplők (a „befektetők”) érdekeit a dolgozói, munkavállalói érdekekkel szemben.

a nyolcvanas évektől kezdve a globális elit fokozatosan legyűrte az államok gazdasági és pénzügyi önállóságát azzal, hogy az 1989-es washingtoni konszenzus szellemében intézményesítették a pénzek, az áruk, a személyek és a szolgáltatások államhatárokon átívelő szabad mozgását.

Az Antall-kormány a német mintájú szociá­lis piacgazdaság mellett tette le a voksát, de hamarosan szembe kellett néznie azzal, hogy ennek immáron semmilyen realitása nincs, mert nem kapjuk meg hozzá az elengedhetetlen nemzetközi támogatást.

Kohl elkötelezett volt a német szociális modell mellett

1990 második felétől kezdve megváltozott a német kormány és a német politikusok hangneme

Herrhausen átfogó gazdasági koncepciót dolgozott ki az érintett országok felzárkóztatására, különös tekintettel a nagyarányú, a válságból kijutásukat leginkább gátló külföldi adósságállományuk elengedésére vagy átütemezésére. Ebből a szempontból kiemelten foglalkozott Lengyelországgal és Magyarországgal,

Herrhausen átfogó és végtelenül szimpatikus elképzeléseit 1989. szeptember 25-én ismertette

1989. november 30-án Frankfurtban, miközben a páncélozott Mercedesében haladt, egy időzített bombát robbantottak fel autója mellett

két év múlva gyilkosság áldozata lett az a Detlev K. Rohwedder is, aki a német állami vagyonügynökség vezetőjeként valóban védte a keletnémet tartományokhoz tartozó nemzeti vagyont

hasonló témában korábbi cikk: Ki irányította a rendszerváltást? (Magyar Nemzet 2020. 05. 16.) (2)

Társítás: Orbán Viktor és Nicolae Ceaușescu (2020. 11. 11.)

A sorozat címe azért nem hasonlat, mert bár a kiemelt szempontból hasonlók az összehasonlított esetek, más nézőpontból esetleg teljesen eltérőek. Így inkább hasonlóság, asszociáció, képzettársítás a cím.

Felelet.hu:

A hasonlóság alapja, hogy esetleg mindketten a körülöttük lévő kiszolgálóik által számukra teremtett, valóságtól független világban hisznek, hittek, akár jóakaratúan is.

Ceaușescu volt a gonosz megtestesítője a 80-as években, magyar székely papok megölésétől a tervezett falurombolásig.

(Bár, érdekes módon egy teljes falurombolási programot Magyarországon Kádár a hatvanas évektől, a parasztok tészbe verése után már akadály nélkül végbevitt, csak ügyesebben, építési tilalmakkal, a falu éltető erejének elvételével. Ez máig folytatódik, az önállóság, iskolák, vasutak elvételével, a multikereskedelem támogatásával, a kötelező óvodával. Mégis csak Ceaușescu ellen volt nemzetközi felháborodás.)

De amikor 1989. december 25-én, épp Karácsonykor messze nem demokratikusan, hanem láthatóan épp a Ceaușescu vagy Rákosi kor módszereivel kivégezték, az ember egyfelől szánalmat érzett, másfelől valószínűvé vált, hogy az őt váltó hatalmak még az ő rendszerénél is gonoszabbak lesznek.

(Bár némi valószínűsége még annak is volt, hogy az egész csak színjáték, életét megmentették. Ennek viszont ellene szól a francia és orosz királyi család egykori, hasonló erők általi kiirtása.)

Így aztán felébredt az emberben a gondolat, hogy talán nem is ő volt az igazi gonosz. Láthattuk a látogatásai alkalmával feltöltött élelmiszerboltokat, a népviseletben szavaló szép kislányokat, az éltető tömegeket, a sok-sok ajándékot. Valóban lehet, hogy az emberei által számára teremtett álomvilágot elhitte, azaz hogy a nép boldog és elégedett, szereti őt. Minden faluvégen egy-egy tábla hirdette, hogy ő az egyetlen, az ország hőse.

Akár az is lehet, hogy Orbán elhiszi magáról, emberei elhitetik vele, hogy a nép jobbik fele őt szereti, benne bízik, hogy csak ő viszi az országot jó irányba, és minden ellenvélemény romba döntené az országot, hogy, szavaival szólva, Ángyán József és a hasonlók az ország "kútmérgezői", azaz a közösség elpusztítói. (itt, 

Orbán avagy kormányának dicső tetteit Ceaușescu kis táblái helyett már sűrű óriásplakátok hirdetik, igazságát több tv csatorna folyamatos vélemény és hírműsora kürtöli világgá, mint a Rákosi korszak hangszórós, kötelezően hallgatandó falurádiói.

 adalékok:

Ceaușescu

Miután Románia 1989 tavaszán teljes mértékben visszafizette a külföldi adósságát, a diktátor azt tervezte, hogy bankot alapít a harmadik világ országainak, főleg arab tőke felhasználásával, megkerülve így a kizsákmányolónak tartott nemzetközi pénzügyi intézményeket.

Társítás: Szdsz, Fidesz (2021. 06. 29.)

A sorozat címe azért nem hasonlat, mert bár a kiemelt szempontból hasonlók az összehasonlított esetek, más nézőpontból esetleg teljesen eltérőek. Így inkább hasonlóság, asszociáció, képzettársítás a cím.

Felelet.hu:

Tanakodtunk 2010 környékén, hogy hova tűnt az az Szdsz, amely törpepártként tudta uralni a hazai politikát, történéseket 1990-től, nemzetközi erők segítségével. Egy pillanatig az Lmp (Lehet Más a Politika) volt gyanús, de mégsem. Érdekes ugyanakkor, hogy mára annak egyik alapítója, a kommunista leszármazott Schiffer András maradt (egykor parlamenti képviselőként) a közélet utolsó tisztességes, valóságról, fontos dolgokról beszélő embere.

Mi akkor a megoldás, ami talán már réges-rég eleve ki volt tervelve?

A Fidesz vette át az Szdsz szerepét (már 1990-ben is jóban voltak, aztán a Fidesz fele beleolvadt az akkori hatalom Szdsz-ébe, a többi, sikeresen megszüntetve a demokratikus magyar pártokat (mint a kommunisták 1948 körül), létrehozva egy ál-ellenzéket, végül nem törpepártként, hanem kétharmaddal irányítja bábkormányként a magyar népet.

De mit is várhatnánk 500 év megszállás után?

Társítás: Sztálin szobor, Néprajzi múzeum (2020. 12. 29.)

A sorozat címe azért nem hasonlat, mert bár a kiemelt szempontból hasonlók az összehasonlított esetek, más nézőpontból esetleg teljesen eltérőek. Így inkább hasonlóság, asszociáció, képzettársítás a cím.

Felelet.hu:

 Hasonlóság: Mindkettőt örökké álló, az építő hatalmát dicsőítő szimbólumnak szánták a Városligetbe, és mindkettő jövője a bontás.

 Különbség: Sokkal több közpénzt és emberi munkát pazarolnak el most, mint Rákosiék.

 Függetlenül attól, hogy a miniszterelnök valójában jót vagy rosszat akar vagy tesz a magyar népnek, valós önálló személy vagy kiszolgáltatott bábfigura, mindenképp szomorú és sajnálható, hogy építészeti működése, azaz az utána maradó épített emlékek csak szégyenére válnak...

 A Nemzeti Színház egy jó kezdeményezés volt, de végül egy kisvárosba való, kívülről giccses, belülről szegényes, hibás épület keletkezett, és építéséért cserébe az egész rakpartot beépítették Ceaușescu lakótelepeihez hasonló épületekkel.

 Budapest a Fidesz alatt házakat elborító óriásplakátokat, nevetséges óriáskereket kapott, a maradék kis parkokat kiirtották, a Duna-partok beépülnek és végül a Városligetet is tönkreteszik. (De az 56-os szabadságharcosokat megalázó rozsdaszobrot megtartják.)  Építik titokban a (MOL) felhőkarcolótis, a világunkat megfojtó pénzvilág templomát.

Kapcsolódó könyvajánló (bár a vége nem tetszik):

Miloš Urban Héttemplom

"A korunk egyik legégetőbb kérdését, a pusztuló és pusztított emberi környezet problémáját felvető műben a cseh író a hajdan igen népszerű műfajt, a rémregényt támasztja fel."

idézetek:

...a világnak nem kellett volna megérnie a modernség csődjét a huszadik század apokalipszisében, ha megőrizte volna a középkor építészeti stílusát. A bűn bizonyosan nem vált volna a mindennapok részévé, nem vennénk magunkhoz nap mint nap fekete ostyaként a tévéhíradók bemondóitól. Nem volna televízió...

A huszadik század építészei nem ismerik az alázatot...

A csúf város csúf embereket fogan.

Szörnyű, mennyire nem tiszteljük az ősök alkotóerejét... Legkönnyebben a rombolás művészetét tanuljuk meg, és legszívesebben a nulláról kezdjük, a zöld mezőn, amit csak ki kell önteni betonnal.

...megtiltatott volna, hogy bármely objektum lebontassék, ha még nem telt el száz év azóta, hogy a bontásról döntés hozatott.

a középkori utcácskák, bolthajtások és portálok, árkádsorok, tornyos házak megerősített oldalai-sarkai lefékeznék a páncélozott limuzinok gyilkos iramát...

az idő legelőször a lassú léptűket falja fel...

A prágaiakról köztudomású, hogy nemigen törődnek a városukkal, és a koszos utcákon kívül bajosan vesznek észre bármi mást.

A város, amely eltűri, hogy egy bank... túlnője vagy beárnyékolja a templomot, nem érdemel mást, nem érdemel mást, mint hogy spekulánsok, házmesternék és aktakukacok gyámságában sínylődjön.

 A felhőkarcolókhoz:

építészfórum

 2019.06.24.
A budapesti, illetve hazai építészek, valamint a közvélemény egy ideje már polemizál azon, kellenek-e az ultramagas toronyházak Budapesten, amilyen például a MOL-székház lesz. A vita időnként föllángol, időnként leül, viszont úgy tűnik, a budapestieknek ezzel kapcsolatban mindenképp van véleménye. Most azonban az UNESCO-nak is, mely jelentést adott ki, miszerint rémületes, hogy építési engedélyt kaphatott a Mol Campus, vagyis az olajtársaság 120 méter magasra tervezett székháza a tizenegyedik kerületben, és arra kéri a magyar felet, állítsa le a projektet. A UNESCO azért nem akármilyen szervezet, ez nyilván felkavarja majd a kedélyeket a megkritizált épületek körül. (Liget-projekt, Biodóm, az új Néprajzi Múzeum). Hogy ennél többre futja-e majd, meglátjuk.

2018 júniusában kilencven méterben korlátozta az Országgyűlés az építhető toronyházak magasságát. Az eredeti, még a korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János által benyújtott tervezet a fővárosi Bazilika magasságához igazította volna a megálmodott toronyházak méretét, így nem lehetett volna 65 méternél magasabb épületet felhúzni sehol az országban. Ennek nyilván sokan örültek a toronyházépítés-ellenzők között. Ez azonban nem maradt annyiban, az előterjesztéshez előbb a gazdasági bizottság, majd a törvényalkotási bizottság fűzött módosító indítványt, amelyet el is fogadott a Parlament, így tehát a törvény értelmében ha a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács hozzájárul, akár 90 méteres ingatlan is építhető. Sőt, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetében e szabálytól is eltérhetnek a tervezők. 

Mivel a jogszabály a jogerős építési engedéllyel rendelkező beruházásokra nem vonatkozik, a módosítás nem érinti a Kopaszi-gátra tervezett 120 méteres MOL-székházat. Schneller István építész, Budapest volt főpolgármester-helyettese, majd főépítésze, a Szent István Egyetem Tájépítészeti Kar Településépítészeti Tanszékének egyetemi tanára számos ponton alátámasztva erősen ellenezte a felhőkarcoló-építést, de nemcsak ő, hazai építészek is petíciót írtak alá, köztük olyan neves szakemberek, mint Alföldi György, Kévés György vagy a tájépítész Bardóczy Sándor, az urbanista Gauder Péter vagy Lányi András filozófus.

Így írtak a tiltakozók: A Lágymányosi öböl partjára tervezett 120 méteres toronyház az alig egy kilométer távolságban lévő, 130 méteres Gellértheggyel vetélkedő magassága révén és a három kilométerre elterülő Várhegy fölé magasodva súlyosan megzavarná az eddig harmonikusnak mondható budai városképet.

Körmendy Imre építész, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke pedig egyenesen arról beszélt, hogy vannak városok – mint Róma vagy Washington D.C. –, ahol nincs helye toronyházaknak, és Budapest is ilyen. 

Társítás: téeszesítés, maszkosítás (2020. 02. 11)

A sorozat címe azért nem hasonlat, mert bár a kiemelt szempontból hasonlók az összehasonlított esetek, más nézőpontból esetleg teljesen eltérőek. Így inkább hasonlóság, asszociáció, képzettársítás a cím.

Felelet.hu:

„Ez lesz az egyetlen út, hogy megszabaduljunk a korlátozásoktól, hogy élünk az oltakozás lehetőségével…” (2021. febr. 11.)

Miért emlékeztet az utóbbi év kormányzati kettős viselkedése a Rákosi-Kádár rendszerek téeszesítési módszerére?

50-es, 60-as évek: Nappal szavakkal agitáltak (a nép kijelölt Rákosi-apája és mások), hogy milyen jó a parasztnak belépni, elmondták, hogy vannak népellenes rosszakarók, akik a TSZ (termelőszövetkezet, kolhoz) ellen beszélnek, nagygazdák, kulákok, az ellenséges kapitalisták ügynökei, az ország tönkretevői. Tehát nappal az önkéntes belépést kérték. Éjjel aztán az ellenkezőket elvitték és összeverték vagy agyonverték.

Most egy kedves-néni-közszereplő szakember, a nép kijelölt nagymamája, a szép tagoltan gondosan beszélő egészségügyi vezérünk kér minket, hogy tartsuk be a távolságot, a maszkot, a kijárási tilalmat, ő csak jót akar és kér. Aztán a valóságban tízezrekre büntetik a maszktalanokat, százezrekre-milliókra a kinyitó éttermeket. Idegen hatalom háborús katonai megszállását megszégyenítik a rendfenntartó szervek és pénzügyi eszközök segítségével betartatott korlátozások. Tilos a tüntetés, a népszavazás. Az ellentétes, nyilvános vélemény a védekezést akadályozó bűntett.

Óvó nénink nagyon sok jót akar népének, és az ő díjazott munkája, személye nélkül országunk tönkrement volna. Aki másképp gondolja, az téved. Egész abszurd lelki terror folytán kötelező szeretni napi rendszerességű nyilvános szerepléseit.

Persze személyesen sajnálom őt, és mint ember, nyilván személyesen szerethető. Feltéve, hogy valódi.

Társítás: Zelenszkij ukrán elnök, O.V, és GY.F.

A sorozat címe azért nem hasonlat, mert bár a kiemelt szempontból hasonlók az összehasonlított esetek, más nézőpontból esetleg teljesen eltérőek. Így inkább hasonlóság, asszociáció, képzettársítás a cím.

Felelet.hu:

Ma, hogy újra az öszödi beszéddel untatnak minket, most az évforduló ürügyén, még jobban feltűnik a hasonlóság.

Feltehető, hogy ugyanazok a külső erők írják mindhárom színész beszédeit.

Az öszödi beszéd egy szándékos provokáció volt, mert a magyar népet 50 év után, a szabadságharc évfordulóján meg akarták fegyelmezni, tartanak tőlünk már 1000 éve. És így megágyaztak a felmentő fidesz népszerűségének, amely hatalom azóta is védi-segíti a szemkilövőket.

O- V. beszédei is profi minőségűek, bár épp az utóbbi hetekben (pl. a 12 pont) már együgyűek-buták kezdenek lenni.

Az ukrán elnök primitív stúdiófelvételei pedig karikatúraszerűen mutatják a világszinten általános bábállami rendszer működését.

Más országvezetők sorsa, akik önállóan, a hazájukért tennének: azonnali puccs, világhatalom általi leváltás, autóbaleset, rák. (görög, olasz, osztrák, magyar).