Kinek épül a Galvani-híd? (2021. 03. 14.)

Magyar Nemzet Lugas 2021. 03. 13. Hídélmény

várostervezés, városépítészeti cikk Budapestről

Egy-egy rész a jó-rossz cikkből.

Déry Attila BME:

„a háború óta nem volt hosszú távú városfejlesztési terv”

’Felelet’: De a középtávú tervet is - ami Budapest parkjait védte, és Budapestet a felhőkarcolóktól - felszámolta a magyar kormány.

„az ingatlanfejlesztők lobbiképességén múlik, mi épüljön és hova”

’Felelet’: Már ez a szó is hazugság. Nem ingatlanfejlesztő, hanem ingatlanspekuláns. Avagy zöldterületbeépítő, lakóövezetromboló, műemlékház lebontó. Sajnos már a 120 évvel ezelőtti időkben is komoly volt a hatalmuk, és manapság egyre jobban összenőnek a kormányokkal is.

„a kölni Mülheimer híd hasonmása az új Erzsébet hidunk”

’Felelet’:  Szerintem vissza kéne építeni a szép régit. Ez esetleg máshol még felhasználható.

„a korszellem volt, hogy átvezették a Belvároson az autópályákat… A 70-es években így tanították az egyetemünkön. Az akkori építészek ezt tanulták jónak. A mai oktatás szerint mindez a legrosszabb volt, fékezni, mérsékelni kell a forgalmat.”

’Felelet’: Ez a lényeg. Le se diplomázhatott, aki nem  adta vissza engedelmesen a tanítottakat: falurombolás, lakótelep építés, nagyüzemi sokemeletes állattartás, marxizmus… A tisztességesen gondolkodók általában nem lehettek szakemberek, ezért a rossz vezetők, döntéshozók generációkra rontják el az országot. Az alkalmatlan vezetők generációk után sem tűrhetnek maguk mellett tehetséges beosztottakat. Ez máig hat. Mert a forgalmat általában kell mérsékelni, azaz a tervezett nagy hidak is károsak lehetnek, mert növelik is a forgalmat, nem csak csökkentik. Azt kell elérni, hogy ne kelljen annyit kényszerűen közlekedni. Például az utóbbi évben láthattuk: Ha nem kell annyi gyereket iskolába hurcolászni, fölöslegesen munkába járni, rögtön élhető lesz a város.

„Az Árpád híd ősbűne, hogy a levezető római romokra épült.”

’Felelet’: Ezen is lehetne javítani. A Margit szigeten meg csak egy szervizsáv-bicikliút menjen a szigetre. A szigetről nyugodtan le lehet bontani az épületek kétharmadát, alapvetően egy sétálós szabadidős parknak hagyva. Szálloda se kell, legfeljebb egy közösségnek olcsón elérhető gyógyfürdő.

Domonkos Csaba hídtörténész:

„félreértelmezett demokrácia – felhergelték a Hamzsabégi út lakóit… így nem lehetett teljes a Hungária körút renszere… józan kompromisszum, ellentételezés… így lett derékszögű kanyarral dél felé terelve… A Rákóczi út torzó, Buda felől lényegileg megközelíthetetlen…”

’Felelet’: Én ellenkezően látom, emlékszem. Végre először, az Antall kormány alatt, az emberi környezet védelme is számított a csőlátású szakemberi döntések mellett. Mely szakmai elvek, mint fent az építészetről írták, hibás tanításon alapultak. A túl éle kanyar már a szaemberek bosszúja volt az állampolgárok ellen. Majd úgyis továbbvezetjük az autópályát a lakóövezeten, a parkon! És tényleg, most is ezt tervezik, mint a cikkből kiderül. A hiányos kapcsolódások is a tervezők hibája. A továbbvezetést irányokra osztva sokkal kíméletesebben lehetett volna Kelenföld felé vezetni. Dél-Buda így is egy autóút rengeteg lett, négy párhuzamos észak-déli úttal.

Az is az egyetlen, jelzésértékű változás volt, hogy az Antall kormány alatt először nem vágtak ki minden fát a külső körúton, volt hogy egyetlenegyet is kikerültek gondosan, és a korábbi 50 méteres aszfalt-por rengeteg helyett zöldsávot is terveztek.

Vitézy Dávid BFK:

„A déli körvasút 3. sínpárja épül a park rovására. A tiltakozásokat megelőzendő ezért törlik az autópálya parkon keresztüli tervét a szabályozási tervekből”

’Felelet’: Azaz máig benne maradtak, a szakma máig a zöldterületek rovására akar városi autópályákat építeni! Ugyanaz a gondolkodás, mint a 70-es években.

„A Galvani híd előrehozását a környező barnamezős területek funkcióváltásának elősegítése… a cél”

’Felelet’: Magyarul, azaz igazat szólva: Az ingatlanlobbi érdeke, hogy parkok, élhető város helyett szörnyű lakótelepek, irodatelepek, felhőkarcolók épüljenek. Ehhez pedig közpénzből közlekedés, híd.

A Rákóczi hídtól Nagytétényig töltik fel, építik be rettentő sűrű, élhetetlen módon a parti sávot. Mindezeket, felhőkarcolóstul, majd szépen le kell bontani, és a Budafoki út és a Duna között egy valódi, az életnek, az embereknek értékes, tágas, nem túlzsúfolt parkot lehet építeni természetes vízparttal, kis csónakházakkal, éttermekkel, Római parti hangulattal, de a vízparton többszáz méter széles, 99%-os zöldfelülettel.

Bertók T László, a cikk írója, zárómondat:

„Az új hidak nélkül… sem a belváros forgalomcsillapítása, sem a rozsdaövezetek újrahasznosítása, sem a városrobbanás megfékezése nem képzelhető el.”

Dehogynem! A forgalomcsökkentésnek száz más módja van, és épp az út túlkínálat növelheti a forgalmat. A rozsdaövezet újrahasznosítása itt is hazugság. Egy parkhoz nem kell autópályahíd. Sőt annak zaja, mint az M§ hídnál is, tönkreteszi a part hangulatát. Persze a milliárdos, de továbbgazdagodni kívánó ingatlanmaffia a korrupt tisztviselőkkel együtt a parképítést, a közjót nem tartja „hasznosításnak”, csak a beépítést. A városrobbanást meg épp az új utak-hidak segítik elő. Egy mondatban három hazugság…

A témához a világhálón találva:

Horváth Gyula: Galvani, vagy Albertfalvai legyen a csepeli híd? 2017. július 10.

Két csepeli híd terve: sárgával a csepeliek által rég várt  Albertfalvai, kékkel a kormányzat által favorizált, a semmiből a semmibe vezető Galvani híd tervezett nyomvonala. Vita nincs. Híd sincs, mert még csak hetven éve ígérik, tervezgetik...

Mikor a kilencvenes évek végén fővárosi képviselő lettem gyakran rágtam Vajda Pál főpolgármester helyettes fülét, hogy az Ófalui térséggel szembeni kötelesség teljesítése miatt tervezzük be a főváros Dél Budapest számára nélkülözhetetlen Albertfalvai hidat. Pali nem támogatta, de nem is ellenezte a kérdést, csak jegelte! Már akkor, amikor teljesen lemondtam volna róla behívott és nagy lelkendezve mondta: épül híd Csepelen! Nem az általad preferált Albertfalvai, hanem feljebb, a Galvani úttal szemben!

Aztán jöttek a tervek, mentek a tervek! Egyik-másikán, már mindkét híd szerepelt. /A papír bírta!/ A kis Duna (RSD) alá bujtatott utakkal, mélyvezetésű villamosjárattal, meg miegymással. Mind, mind illúzió, mert a főváros szeme mindig a belvárosra, és Észak Pestre szegeződött, kevéssé Délre, és Csepelre.

’Felelet’: Valóban, a helyszínrajzról valószínűsíthető, hogy nem az állampolgároknak épül a híd, hanem a környéket beépíteni akaró ingatlanmaffiának. Kis Kína, Kis New-York a terv.