user_mobilelogo

Tagged in: jó állam

  • 2020-as EU-s aláírásgyűjtés és 2005-ös népszavazás (2020. 05. 10.)

    2020-as EU-s aláírásgyűjtés és 2005-ös népszavazás (2020. 05. 10.)

    Magyar Nemzet cikk 2020 05 09: "Írdalá.hu: sikerre vihetik még az ügyet"

     

    2020, Székely Nemzeti Tanács eu-s kezdeményezése a kisebbségek eu-s pályázatairól:

    A cikkből megtudjuk, hogy alapos elemzés után eldöntik, hogy mely országokban kezdenek kampányt a szükséges aláírásokért. Megtudjuk, hogy majdnem elkészült a kezdeményezés nemzetközi kampánya (azaz lassan kezdődhet). Megtudtuk, hogy nem elég az egymillió aláíró, mert hét országból kellenek aláírások, és ebből négy hiányzik.

    Érdekes, hogy eddig egyszer sem írtak-beszéltek-tájékoztattak arról, hogy más országokból is kell aláírás. Még furcsább, hogy az egyéves aláírási időszak lezárulta után kezdődik a kampány.

    Érdekes, hogy az utolsó napon négyszer annyian írtak alá elektronikusan, mint az első tíz hónapban. Ehhez persze az kellett, hogy a magyar kormány és szervei semmit se tegyenek az ügyért tíz hónapig. Például egy működőképes, könnyen használható aláírási lehetőség is csak az utolsó napokban lett elérhető, addig még a számítógéphez értő is meg kellett küzdjön az aláírás leadásáért.

     

    2005, a Magyarok Világszövetsége kezdeményezése a külhoniak állampolgárságáért

    Ma az a tanított hivatalos múlt értelmezés, hogy az MSZP és a Világszövetség a hibás a "külhoniak megtagadásáért, a nemzeti traumáért." Én ellenkezően emlékszem.

    A Fidesz 1990-től lényegileg magyarellenes volt, de kis látszatdolgokkal ezt leplezte. Például szépen megünnepeltette Nemeskürthy úr segítségével a 2000-es évfordulót, miközben a kórházprivatizáció mellett állt és épp akkor vonta meg a Világszövetség támogatását is, mindmáig. Az Antall József kormányának köszönhető Duna TV-t (eredetileg reklámmentes, értékes műsorú, nem népbutító, szépen beszélő adó volt) mára szép lassan megsemmisítette, de elnökét, Sára Sándort épp 2000-ben távolította el. 2001-ben a kettős állampolgárságot az európai normákkal ellentétesnek vallotta (Martonyi János külügyminiszter). A parlamentben mindig minden jó, de más pártból induló kezdeményezést blokkolt, esetleg néha saját kezdeményezésként, saját szavazóbázisának növelésére később ugyanazt elővette.

    Ezért 2005-ben csak kényszerből, félszívvel, hiteltelenül, sarokba szorítva, színt vallási kényszerből (ő mutatta magát az MSZP-vel ellentétben nemzetpártinak) gyengén állt ki a népszavazás, az igen, a nemzet mellett. Ezért nem lett elégséges a részvétel, és ezért nem lett meggyőzőbb az igenek többsége. Másfelől a nemzeti oldal felszalámizását, meggyengítését (az SZDSZ-szel együttműködve) akkorra már nagyrészt elvégezte, ezért azok már nem tudtak hatásosan megszólalni.

    ...

    Adalék: idézet egy MVSZ által írt levélből:

    ...Az igazság az, hogy 2010-ben sem szavazta volna meg a kétharmados Fidesz-KDNP többségű Országgyűlés a külhoni magyarok magyar állampolgárságát elérhetővé tevő törvényt, ha nem lóg Damoklész kardjaként a fejük fölött az MVSZ második népszavazási indítványa, amelyet az Alkotmánybíróság a legsúlyosabb törvény- és alkotmányszegések árán akadályozott akkor már három éve, 2007 óta. Az igazság az, hogy a Fidesz nullázta le 2000-ben máig tartóan a Magyarok Világszövetségének költségvetési támogatását. Tette ezt mindennemű indokolás nélkül, puccsszerűen, egy házszabályt sértő eljárással. Az igazság az, hogy Orbán Viktor külügyi államtitkára utasította már 2001-ben a teljes magyar nagyköveti kart a Magyarok Világszövetsége jó hírnevének rontására, a Kommunikációs panelek a Magyarok Világszövetségéről című botrányos irománnyal. Az igazság az, hogy azóta a Magyarok Világszövetsége ellen több mint hétszáz bírósági tárgyalási nap zajlott. Az igazság az, hogy a Magyarok Világszövetsége nyolc éve fűtetlen székházban működik. Az igazság az, hogy Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetségének elnökét tizenöt éve kitiltották minden magyarországi közszolgálati médiumból...

     

     

     

     

     

  • A gyertyától a ledig (2020. 10. 17.)

    A gyertyától a ledig (2020. 10. 17.)

    (Felelet:)

    "Pallérozott kristályból tizenkét lámpások

    Benne sorba függtek, nagy vólt ragyogásuk;

    A viaszgyertyáktól esett villámlások,

    Szememet sértették a sok súgárzások."

       Gvadányi József: Egy falusi nótáriusnak budai utazása

     

    Gazdag ország vagyunk, dacára az 500 éve tartó megszállásoknak, háborúknak. Nemcsak lakásállományunkat cseréljük le 50 évente, szemben a szegény svájciakkal, franciákkal, angolokkal, hanem a mesterséges világítást is.

    Berlinben az utcai lámpák harmada máig gázlámpa. A fénye is szebb, kevésbé zavar, kápráztat, vakít, és anyagilag is jobban jártak. Nálunk például az iskolákban a 80-as évektől lecserélték az olcsó üveggömb izzólámpákat drága (rút) fénycsőre, majd kompaktra, majd ledre. Persze a csere is drága, az újabb fényforrások is sokkal többe kerültek, de energiát se spóroltunk, és a hálózatot is át kellett építeni, sőt atomerőművet is akarnak, mivel a cserék közben az egykori 60 lux fényerőt 1000 (ezer!) luxra növelték. (iskolákban mért adatom)

    Így hiába fogyaszt kevesebbet (az amúgy előállítása, eldobása és használata közben is mérgező) modern termék. Tizenötszörösére nőtt a fényerő, és emiatt már 100 lux ablakon bejövő fénynél is felkapcsolják a lámpát, hisz sötétnek tűnik nélküle. Hozzájönnek a nulladik órák, a délutánra úgyfelejtett lámpák, és az egyre inkább ablak (de legalábbis megfelelő nagy és magas ablak) nélkül épülő oktatási épületek. (Nem beszélve a teljesen ablaktalan munkahelyekről, plázákról, egyetemekről.) Azaz az 50 évvel ezelőtti napi átlag egy órás mesterséges fény helyett az iskolákban is 10 órát világítanak. Ezt a 15-ször 10-es, azaz 150-szeres növekményt kéne a ledeknek megtakarítaniuk.

    A sok fény, erős fény, vibráló, természetellenes fény, a sok munkafüzeti, számítógépes, mobilos munka (beszélgetés, előadásra figyelés, játék helyett) tönkreteszi a gyerekek szemét. Szerencsére a sok szemüveges növeli az orvosipar hasznát és a GDP-t.

    Persze ez már száz éve kezdődött a fény-ipar-kapitalizmusban is, az izzók élettartamának globális lerontásával. (Izzólámpa összeesküvés c. film, 53 perc itt felirattal) index cikk, magyar nemzet cikk, (reklám, terveztett avulás, hitel - a három alap...)

     Ne féljünk, a ledek vagy autó xenon fényforrások se fognak tovább működni, mint az izzók. De sajnos addig is tűrnünk kell a hatóságok közönye miatt a szembevakító, a hagyományos 65 wattos izzóhoz képest erősebb, fehérebb, kékebb, kisebb pontból jövő és ezért is vakítóbb, közlekedést veszélyeztető fényét, valamint városban a mögöttünk álló magas fényszórójú tankok (SUV), vagy előttünk féklámpát égető, ezzel vakító többtízmilliós autók zavarását.

     

     

     

     

     

     

     

  • A Királydomb (Magyar Patrióták, filmajánló, 7 perc) (2020. 08. 21.)

    A Királydomb (Magyar Patrióták, filmajánló, 7 perc) (2020. 08. 21.)

    A film.

    És egy korábbitájékoztatás.

    Évszázadokon keresztül szolgált a magyar országgyűlések központi helyszínéül a jelenleg Budapest X. kerületében fekvő Királydomb. Az első gyűlést 1277-ben, IV. (Kun) László király idejében tartották itt, az utolsót pedig 1540-ben, majd a török hódoltság megszakította ezt a hagyományt. Az utóbbi évszázadokban azonban szinte teljesen kikopott a köztudatból ez a jelentős helyszín, és a Királydomb nagyrészét mára lakóházak borítják.

     

  • Albert Schweitzer gondolatai a bürokratikus szervezetekről - a dusnoki csecsemő kapcsán (2020. 02. 04.)

    Albert Schweitzer gondolatai a bürokratikus szervezetekről - a dusnoki csecsemő kapcsán (2020. 02. 04.)

    2020. 02.04

    Albert Schweitzer gondolatai a bürokratikus szervezetekről - a dusnoki csecsemőlopás kapcsán (2020. 01.22.)

    idézetek "A kultúra hanyatlása és újjáépítése" c., száz évvel korábbi írása II. fejezetéből

     

    "A modern emberben elsorvadt a kultúrára való képesség, mert olyan viszonyok között él, amelyek eltörpítik és lelkileg károsítják."

    "A modern társadalom minden rétegére kiterjedő, általános túlhajszoltságnak az a következménye, hogy elsorvad az ember szellemi élete. Ez a hatás - közvetve - már gyermekkorában eléri. A könyörtelen munkakötelezettségbe szorított szülők nem érnek rá  normális módon foglalkozni vele."

    "... a tevékenység szabad játékterét az előírások és a felügyelet a lehető legszűkebb térre szorítják vissza."

    "A körülmények nem teszik lehetővé, hogy egymással szemben emberileg viselkedjünk"

    "Az egyéniségek és az eszmék intézmények hatalma alá kerülnek."

    "Ha valamelyik téren létrehoznak egy átfogó szervezetet, az eredmények először ragyogóak, majd egy idő múlva megindul a hanyatlás."

    "A szabályzatok, a fegyelem... soha nem ismert tökéletességet értek el... De ezek a közösségek ugyanilyen mértékben megszűntek élő szervezetként létezni, és egyre inkább a tökéletes gépezetekre emlékeztetnek. Belső életükből kihalt a gazdagság és a sokoldalúság."

    "Ma már magától értetődő szabály, hogy mindig figyelembe kell venni a szervezett társadalomban érvényes nézeteket... Ezek tabuknak számítanak, és nemcsak kritizálni nem lehet őket, hanem még társalgási témák sem lehetnek."

    "A szellemi szabadságot csak akkor nyerjük vissza, ha számos egyén újból szellemileg önállóvá válik, és kialakítja a méltó és természetes viszonyt azokkal a szervezetekkel szemben, amelyek szellemileg fogva tartják."

    "Az igazságot végérvényesen felváltotta a propaganda."

     

    A fent idézett gondolatok, a bürokrácia működési rendje magyarázhatja meg, hogy egy, a társadalom által csecsemők, családok védelmére létrehozott szervezet (gyámügy) és egy, az állampolgárokat bűnözőktől való védelmére létrehozott másik (rendőrség), mind szervezetként, és tagjai, vezetői révén emberként is épp az eredeti céllal ellenkező, súlyos gonosztettet hajtanak végre - egy ártatlan csecsemő anyjától való erőszakos elszakításával, egy családbarát kormány idején egy család tönkretételét. Már amennyit a hiányos sajtóinformációkból tudni lehet...

     

     

  • Andrásfalvy Bertalan néprajztudós (2021. 03. 16.)

    Andrásfalvy Bertalan néprajztudós (2021. 03. 16.)
    Két újság interjúja, idén lesz 90 éves. Az első, az 'egy.hu' elindítója (2019 dec.) Borbás Marcsi.

     

    „Embertelenül bántunk a parasztokkal” – Interjú Andrásfalvy Bertalan néprajztudóssal, volt kultuszminiszterrel

    2021. március 13., szombat

    90 év, nyolc unoka és a népi kultúra iránti valódi elkötelezettség, amely ma is aktív alkotói életformában teljesedik ki – Andrásfalvy Bertalan nevét egyaránt ismerjük a közéletből – ő volt az Antall kormány első kultuszminisztere –, valamint a magyar néprajzból az ártéri gazdálkodás kutatójaként és szenvedélyes gyűjtőként is. A megélt idő és a szilárd pedagógiai elveken keresztül végzett rengeteg munka nemzetépítő törekvéseket szült: a néphagyományban rejlő bölcsesség megismerésére és alkalmazására hívja fel a figyelmet.

    Gáspár Kinga

    Érdekes életrajzi adalék, hogy Petőfi Sándor távoli rokona. Sorsszerű párhuzam is van a két életútban: ahogy Petőfi részt vett a ’48-as szabadságharcban, úgy ön aktívan jelen volt az ’56-os forradalomban. Mennyire távoli ez a rokonság?

    Az én dédnagyanyám anyja Hrúz Judit volt, neki unokatestvére pedig Hrúz Mária, Petőfi édesanyja, aki sokáig élt ükanyámnál, Juditnál. Apám kolozsvári születésű volt. Az ő apja javítóintézeti tanár volt, s amikor elcsatolták Erdélyt, nem írták alá az esküt, ezért kidobták őket. Apám akkor katona volt az első világháborúban. Átjött Magyarországra, itt ismerte meg édesanyámat, aki Mezei lány volt. Mielőtt még megismerték volna egymást, mindketten foglalkoztak népművészettel, édesanyám ötvösművész volt, gyönyörű dolgokat csinált, apámnak is szép népművészeti gyűjteménye volt. A földosztásnál kaptunk mi is egy darab földet a Hanságban, de állatok és eszközök hiányában megélni nem tudtunk belőle. Édesapám elvesztette az állását és egyik segédmunkásságból a másikba ment, mert vitéz volt, és az mindig gyanút keltett. Ugyanígy a bátyám is: munkaszolgálatos katona lett, nem fegyveres.

    A származáson túl van-e a nemzet költőjével közös vonása?

    Amikor diák lettem, én is gyalog jártam a világot, mint Petőfi – ebben hasonlítottunk. Nagyon érdekelt a nép sorsa. A háború után két évig egy majorságban laktunk, cselédekkel együtt, a falutól is távol. Akkor ismertem meg, hogy az emberi nagyság, az emberi intelligencia nem attól függ, hogy hány iskolát járt ki valaki, hanem, hogy hogyan tud élni azokkal a szükségletekkel, amelyek fontosabbak, mint a kenyér vagy az utazás. Innen indult el a végső elhatározás, hogy én ezt a népet fogom kutatni. Írtam is erről, A szeretet a néphagyományban című cikkemben.

    Ekkor találkoztam ugyanis azzal, hogy a nép történelmét nem írta meg a magyar történettudomány. Ezt Asztalos Miklós történész fedezte fel, nem én mondom először. Ő írta azt, hogy a IV. Béla előtt megalakult nemesi nemzet mindig a saját szemüvegén keresztül ítélte meg a történetírást. Amikor végzősként lekerültem Szekszárdra a múzeumba, s már olvastam Kiss Géza és Kodolányi könyveit is, akkor tapasztaltam meg, hogy mi a történelemből nem azt tanuljuk, ami a parasztságot érintette. A vízrendezések például a nagybirtok érdekében történtek: tönkretettek egy olyan vízgazdálkodást, amihez nekünk a jövőben vissza kellene térnünk ahhoz, hogy fennmaradhassunk. A néphagyományban a jelen és a jövő súlyos társadalmi, emberi és szociális gondjainak megoldásához látok példát.

    Az a társadalom, amelyik a szeretetet tekintette legfölsőbb értékének, a természettel is jobban együttműködött. A nagyüzemi gazdálkodásban ez elvész, hiszen a profit a legfontosabb, nem az emberi tényező: nem azzal törődik, hogy mit termelünk, hanem, hogy mennyiért.

    Amikor arról beszélünk, hogy a néphagyományban megvan minden bölcsesség, ami az élethez szükséges, felmerül a kérdés, hogy ma, amikor már nem eleink életformáját éljük, hogyan tudnánk ezt a bölcsességet kamatoztatni, javunkra fordítani.

    Először meg kellene ismerni ezt a műveltséget, de a parasztságot, az ő történetét és művészetét igazából nem ismerjük. Nemcsak a népművészet külsőségeit kell tanulmányozni, hanem azt is fel kell fogni, hogy mit jelentettek a parasztember életében az ő énekei és motívumai, mert ez a művészet eredeti értelme. Így adta ki magából a hajdani parasztember a belső feszültségét és fejezte ki a szeretetét, erről szólnak a szerelmi énekek, a balladák. Alkotni kell tehát, nem nézni, szemlélni. Manapság azzal mérik a műveltséget, hogy ki jár színházba, ki hallgat operát, de a régi emberek maguknak kellett énekeljenek, önmaguknak kellett, hogy megteremtsék ezeket az önkifejezési formákat.

    Attól tartok, hogy most már egy olyan generáció nő fel, amelyik eredeti környezetében már nem fog találkozni a népi kultúrának ezzel a rétegével.

    Többször írtam kérvényeket és csatlakoztam ilyen célú kezdeményezésekhez, hogy állítsák vissza a művészeti oktatást az iskolákban.A néphagyományt oktatni kéne, hiszen ebből alakul ki a művészethez való egészséges viszonyulás. Egy pécsi művészetterapeuta, rajztanár, Platthy István példáját tudom idézni, aki létrehozott egy Csontváry Képzőművészeti Stúdiót a Pécsi gyermekotthonban, ahol úgy foglalkozik a gyerekekkel, hogy mutat nekik különböző tárgyakat, népi motívumokkal, majd rajzoltatja őket. Nem lemásolniuk kell a látottakat, hanem saját kútfőből rajzolnak: kirajzolják magukból a problémáikat. Rátalált tehát a művészet lényegére: az alkotás örömére – ez a legfőbb sajátossága az embernek. Éppen ezért kellene visszaállítani a művészeti oktatást.

    Hogyan lazult fel ennyire a kapcsolatunk a népi kultúrával?

    A 13. században sajátította ki a leggazdagabb nemesi osztály a magyar történelem írását és irányítását és ekkortól kezdve voltak olyan dolgok, amelyekről nem lehetett beszélni. Ekkor kapcsolódtunk be ugyanis Európa kereskedelmi vérkeringésébe, mi marhákat hajtottunk nyugatra. Mivel semmilyen közlekedési eszköz nem volt, amivel a szállítást meg lehetett volna oldani, a lábasjószágot a saját lábán hajtották, ehhez pedig füves területek, legelők kellettek. A cél érdekében a földesurak a parasztok földjeit is legelővé alakították át, így gyakorlatilag már a 13. században sztyeppévé válik az Alföld. Ez ellen lépett fel IV. Béla, ezt akarta megakadályozni, de a nemes urak egyszerűen kinevették, amikor pedig jött a tatár, nem voltak hajlandók őt támogatni. Hofer Tamásnak és Kubinyi Andrásnak vannak tanulmányai erről, de a történelemkönyvekben nincs benne, hogy az Alföld nem sztyeppés terület volt, hanem virágzó, vízzel gazdálkodó jobbágyfalvak ontották magukból itt a legjobb minőségű terményeket. A középkorban még az a hír járta Magyarországról, hogy micsoda finom zöldségek és gyümölcsök teremnek itt, aztán a hírünk is megváltozott.

    Mitől változott meg Magyarország megítélése?

    Erről sok anyagot lehet olvasni, például Benda Kálmán és Sisa István műveit, de én is írtam erről. Rengeteg írás jelent meg Magyarországról határainkon kívül: egyik rosszabb, mint a másik. A hunok, szkíták és avarok bűneit is mind a magyarok nyakába akasztják. Torz megítélésünk okai a magyarság meghasonlásában keresendők: embertelenül bántunk a parasztokkal. Werbőczy István Tripartitumában kijelenti, hogy a parasztok nem magyarok, hanem csak meghódított népek, akiket Kálmán király jobbágyságba emelt. Az erdélyi földesurak a 18. században el is kergették a magyar jobbágyokat és románokat telepítettek be helyettük. Ne csodálkozzunk hát Trianonon, mert ezt mi magunk idéztük elő.

    Arról, hogy mi, magyarok hogyan bántunk saját magunkkal, könyvek sora született már, de kevesen ismerik ezeket: Berlász Jenő részletesen megírja a jobbágyok sorsának alakulását, Simon Péter könyvet írt arról, hogyan kergették ki a magyarokat Erdélyből, Málnási Ödönt még bíróság elé is állították és bebörtönözték egy könyve miatt, mondván, hogy ez egy vádirat a nemzetet fenntartó nagybirtokos osztály ellen. ’56-ban aztán kiszabadult és Münchenben megírta a könyv folytatását. Ezeket a munkákat a történettudomány sokáig elhallgatta.

    Idén 90. születésnapját ünnepli. A megélt idő és a tapasztalatok alapján hogy látja, mit kellene tenni ma, hogy visszanyerjük az elveszített tudást?

    Küzdöttem érte miniszterségem idején is, de nem sok eredménnyel. Az egyik fontos lépés volna visszaállítani a kisiskolákat,hogy a vidéki gyerekeknek ne kelljen hosszú utat megtenniük, hogy tanulhassanak. A másik a már érintett téma, hogy vissza kellene állítani a művészeti oktatást, az énektanítást, a táncot, a néphagyományok és a népköltészet ismeretét. Ebben a szellemben kellene kinevelni a tanárokat is. A Kodály-módszer alkalmazása például nemcsak az énektudás színvonalát javította, hanem egészen más embert szült: ezt vissza kellene hozni. Manapság nagyobb hangsúlyt kap a sportra való nevelés, amely leginkább a versenyszellemet táplálja, nem az együttműködési készséget fejleszti, mint a művészeti nevelésben az együtt alkotás öröme. A kulturális tudás a versenyszellem áldozatává válik. Az iskolának nem az a célja, hogy tudósokat vagy versenyzőket, hanem, hogy embereket neveljen. Ilyen értelemben az osztatlan rendszerű oktatás alsóbb osztályokban hatékonyabb, mint a szakosított pedagógia, és ezt az angolok a mai napig tudják, hiszen az ő nevelési kultúrájuk a karakterfejlődésre épít.

    Ehhez a tapasztalathoz nem könyveken, hanem a terepmunkán keresztül vezetett az út. Ahhoz a néprajzos nemzedékhez tartozik, amely még élő anyagon tanulmányozhatta a folklórt, eredeti környezetében.

    A népi írók társasága vonzott: személyesen ismertem Illyés Gyulát, Sinka Istvánt, nagyon érdekelt Kodolányi, Kiss Géza is – néprajzos akartam lenni, de nem arra vettek föl, román szakos voltam. Végül persze néprajzos lettem. Egy szembetegségem miatt viszont nem tudtam sokat olvasni, így aztán rengeteget jártam terepre, hogy élő környezetében találkozzak a népi kultúrával. Rengeteget gyűjtöttem, gyalog, motorral, biciklivel jártam az országot. Az egyetemen ismerkedtem meg Martin Györggyel és Pesovár Ferenccel, akikkel hármasban sok táncot gyűjtöttünk fel, és eközben előkerültek mesék is. Amikor már Erdélybe is lehetett menni, azonnal indultam. Szerencsémre tudtam románul, ezért nem kerültem nagyobb bajba.

    Mi bizonyult a legnehezebbnek pályája során?

    Szeretem ezt a szakmát, de az én gondolataim csak részben tudtak érvényesülni. Amit az iskolák kapcsán el akartam érni, az sajnos nem sikerült.

    Mit tekint a legnagyobb szakmai eredményének?

    Rájöttem arra, hogy volt egy gazdálkodási forma, az ártéri gazdálkodás, amelyet nem ismertek el a felsőbb rétegek, az urak. A paraszt ugyanis tizedet adott, amiből a földesúr nem tudott meggazdagodni, nekik áru kellett, emiatt kellett a marha még a 13. században. A gabonatermesztés érdekében megszüntetett ártéri gazdálkodás azonban több értéket termelt, mint a későbbi gazdálkodási formák. Nemcsak nálunk, Ázsia több területén is alkalmazták és mindenhol tönkrement az árutermelés következtében. Amikor az emberi közösségek elveszítik együttműködésüket a szegényebb rétegekkel, nemcsak a társadalom esik szét, hanem a természettel való viszonyuk is megváltozik, csorbul, elpusztul. Ez a világon mindenhol így van.

    Az ártéri gazdálkodásról szóló könyvem már harmadik kiadását érte meg – büszke vagyok rá, hogy érdeklődésre talált ez a téma. Azt tartom a legfontosabb eredményemnek, hogy tudományosan igazolni tudom: a paraszti hagyományban rejlő tudásra és tapasztalatokra az élet minden területén szükségünk van. Ha ezt nem tudjuk hasznosítani valamilyen formában, akkor nemcsak a magyarság, hanem az emberiség is kipusztul. Nem szabad ezt az értékrendet leváltani egy profitorientált világra. Vissza kell térni egy olyan társadalomhoz, amelyben az emberek egymás iránt szolidaritást vállaltak és szeretetben éltek, különben saját létünket veszélyeztetjük. Minden rivalizáló társadalom szétszakad, elaprózódik és elpusztul: nem az ellenség végez vele, hanem saját magát teszi tönkre. Nem egy birodalom jutott már erre a sorsra.

     

    Második cikk a Mandinerről.

    A hazafiságról beszéltem, és ezt kigúnyolták – Andrásfalvy Bertalan a Mandinernek

    2021. március 3. 12:01

    Írta: Maráczi Tamás

    „Még el sem mondtam, mit akarok, már tüntettek ellenem.” A rendszerváltás utáni és a mai kultúrharcokról, valamint a magyarság sorskérdéseiről is kérdezzük Andrásfalvy Bertalant, Antall József egykori kultuszminiszterét, aki idén lesz 90 esztendős. Szerinte a kultúrpolitikai vitákban „szakmai érveknek kellene előtérben lenniük, illetve annak, hogy milyen elkötelezettség van egy ügyben a nemzet iránt”. Nagyinterjúnk!

    Andrásfalvy Bertalan (1931) az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa, az Antall-kormány egykori művelődési és közoktatási minisztere. Az 1960-as évektől kezdve muzeológusként, majd néprajzkutatóként dolgozott, többnyire Pécsett. 1988-ban csatlakozott az MDF-hez, a szervezet pécsi elnöke lett. 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő, 1990-től 1993-ig művelődési és közoktatási miniszter volt. 2005-ben kilépett az MDF-ből, és csatlakozott a Lezsák-féle Nemzeti Fórumhoz. 1993 és 2001 között a JPTE (később PTE) egyetemi tanára volt. Részt vett a Százak Tanácsa munkájában, amely a nemzeti sorskérdésekről stratégiai állásfoglalásokat készített.

    ***

    Ott volt az 1985-ös monori találkozón, majd az 1988-as második lakiteleki találkozón. Milyen kapcsolatrendszer mentén tudott az ellenzéki kezdeményezésekről?

    Mindig is érdeklődtem a népi írók iránt, hasonló gondolkodásuk volt, és személyesen ismertem Illyés Gyulát, Sinka Istvánt, úgyhogy nyilvánvaló volt, hogy egy nemzeti mozgalomhoz csatlakozom. Még ezen események mellett itt, Pécsett alakult egy értelmiségi klub, ahol politikai kérdésekről is szó volt. Illetve ott voltam a Bibó-könyv szerzői között, a többi szerző többségével ismertük egymást, volt kapcsolatunk és találkoztunk is.

    1988-ban csatlakozott az MDF-hez. Amikor a párttá alakuló mozgalom elnököt választott, ön nem szavazott Antall Józsefre, pedig még az egyetemről ismerte. Miért nem?

    Nem emlékszem már erre, őszintén mondom. Valóban az évfolyamtársam volt, ismertem, és nem volt kifogásom ellene, de másra gondoltam. Nem gondoltam, hogy ő alkalmas arra a feladatra, hogy politikus legyen. Meglepődtem, amikor az elnökségért indult.

    Ön az MDF népi, Antall a kereszténydemokrata szárnyához tartozott. Ez is benne volt a távolságtartásban?

    Nem mondanám őket kereszténydemokratának, inkább az volt a különbség, hogy ők az SZDSZ-szel kiegyezésre törekedtek. Paktumot kötöttek – Antall sok esetben nem az én elképzeléseim szerint kötötte a szövetségeit, illetve viszonyult a környezetéhez.

    A kormányozhatóság érdekében köttetett meg a paktum. Ön szerint anélkül is tudott volna működni, hatékonyan cselekedni az Antall-kormány?

    Nézze, Pécsett az ellenzéki társaságban az MDF és az SZDSZ együttműködött, megegyeztünk, hogy mindig azokat a jelölteket fogjuk támogatni, akik az adott választókerületben a baloldali jelölt ellenében eséllyel többséget tudnak szerezni, a két párt jelöltjei egymás javára visszalépnek ennek érdekében. Egymást támogattuk annak érdekében, hogy legyőzzük a szocialistákat. Ott helyben ez volt a megállapodás. Mi ehhez tartottuk magunkat, de az SZDSZ végül olyan MDF-es jelölttel szemben is indított saját jelöltet, akinek nagyobb esélye volt a győzelemre.

    A kormányalakításkor állítólag Antall sem önben gondolkodott, amikor a kultuszminiszteri posztról volt szó, hanem Katona Tamásban. Egy visszaemlékezésében ön azt mondta, hogy azon dőlt el a dolog, hogy Csengey, Csoóri és Csurka önt javasolta. Ismerték önt?

    Én akkor nem tudtam, hogy engem javasoltak. Mind a hárommal jóban voltam, és már korábbról ismertem őket. Volt kapcsolatom Csoórival, Lakiteleken beszélgettem Csurkával, Csengey pedig szekszárdi volt, én pedig egy ideig Szekszárdon dolgoztam. Korábbi ismeretségeim voltak velük, de különösebb közeli kapcsolatban egyikkel sem voltam soha.

    Nem volt meg a bizalmi viszony a miniszterelnök és ön között. Csupán annak tulajdonítja, hogy Antall egyes ügyek kezelésében más véleményen volt, vagy esetleg személyes okoknak is?

    Csak politikai okai voltak ennek, személyes konfliktusaink nem voltak. Amikor kormánytag lettem, és elmondtam egyes ügyekben a véleményemet, ő sokszor nem fogadta el. Talán nem azért, mert antipatikus voltam neki, hanem mert neki más elképzelései voltak az SZDSZ-szel kötött paktumról.

    Egy életinterjúban azt nyilatkozta, hogy Antallal két-három nagyobb összeütközése volt, ezek a témák pedig a következők: a kisiskolák megszüntetése, aztán az, hogy ön be szerette volna vezetni a kötelező vallásismeretet és erkölcstant, illetve az, hogy az akadémikusok és egyetemi oktatók tudományos minősítését felül akarta vizsgáltatni. Emiatt váltotta le végül a miniszterelnök, vagy más okok játszottak közre?

    A leváltásomat Antall nem indokolta meg. De tény, hogy a kisiskolák bezárásával nem értettem egyet. A kötelező vallásismeret és erkölcstan bevezetését pedig még az egyház egyes képviselői is ellenezték, pedig én nem azt akartam, hogy gyerekeket katolikussá, evangélikussá, baptistává vagy zsidóvá neveljenek az iskolákban, hanem hogy ismerjék meg az emberiség történetének ezt a fontos összetevőjét, a vallást, az Istennel való kapcsolatot, és ezt az tanítsa mindenhol, akinek az ehhez szükséges teológiai végzettsége éppen van. Ha egy kis faluban református lelkész van, akkor ő, ha katolikus van, akkor pedig az. Tehát nem lett volna szó arról, hogy valakire is rákényszerítettek volna egy felekezeti tanítást, hanem egy erkölcsi és vallástörténeti ismeretet adtak volna át. Antall ezt nem támogatta.

    Az akadémikusok és egyetemi oktatók „átvilágítása” is nagy ellenállásba ütközött.

    Igen. Akkoriban olyan akadémikus is előfordult, akinek nem volt elvárható egyetemi végzettsége sem. A lényeg az, hogy volt egy rendszer Európában, ennek keretében bizonyos tudományos szakok összefogtak, és ha valamelyik országban egy professzort kineveztek, akkor a többi országban élő szakmabeli professzorokat, tudósokat megkérdeztek róla, függetlenül attól, hogy egy szocialista vagy egy nyugati országban éltek-e. Emlékszem, egy finn professzor kinevezéséhez anno még Ortutay Gyula véleményét is kikérdezték. Én ezt a rendszert akartam visszaállítani. Nem boszorkányüldözés lett volna, hanem az, hogy a professzorokat nemzetközi elbírálással nevezzük ki akadémikusoknak. Bakos István kollégám fel is vette a kapcsolatot angol, luxemburgi, francia és más egyetemekkel, miniszterekkel és tudományos emberekkel – elő volt készítve a reform, és meg is voltak hívva ezek a külföldi emberek, de egyszer csak Antall kijelentette, hogy ezt nem csinálhatom. Vitába keveredtünk, és bár nem emlékszem pontosan az érvelésre, de valami olyant mondott, hogy „nem lehet, mert nincs benne a paktumban”. Én azonban a paktum tartalmát nem ismertem.

    A beígért „tavaszi nagytakarítás” elmaradt, az ön tárcája alá tartozó kultúra területén is.

    Hadd tegyek egy megjegyzést: a korabeli ellenzéki újságokban Antallt és a kormányt gyalázó vagy negatív színben feltüntető cikkek miatt bekérettem az egyik politikai napilap vezetőjét, egy német embert – akkor azt a lapot és más lapokat is egy német cég vásárolta meg. Felelősségre vontam ezt a vezetőt, hogy míg Kohl és Antall nagyon jóban vannak egymással, ez a német tulajdonlású lap keményen támadja a kormány tagjait és politikáját. Erre az illető azt válaszolta, hogy ez azért van, mert ezeket az orgánumokat olcsón fel tudták vásárolni, de az eladó egyetlen feltétele az volt, hogy a „Mannschafton” nem szabad változtatni. A tulajdonos megváltozott, de a régi újságírók maradtak. Ezt nagyon furcsának találtam, és ennek ismert következményei lettek a közéletben.

    Ön át akarta alakítani a kultúra finanszírozását, meg akarta törni az állampárti befolyást és a régi személyi kapcsolati hálót a szektorban. Milyen körülmények miatt nem történhetett ez meg?

    Nagyon nehéz volt átlátni ezt a területet. Még ki sem mondtam, hogy mit akarok csinálni, máris diákok tüntettek a minisztérium előtt, „Andrásfalvy-veszedelemről” beszéltek. Még el sem mondtam a programomat. Pedig a program első pontja az volt, hogy a pedagógus karban senkinek sem kötelező olyan dolgot mondania, amiben nem hisz. Mindenki a hite és meggyőződése szerint tanítson, de törekedjen az objektív igazság közlésére. Nem követeltem meg, hogy csak marxista lehet egy tanár, vagy csak katolikus, vagy evangélikus. A magyar tanügyben a legnagyobb átok az volt, hogy a tanárok nem taníthatták azt, ami a meggyőződésük volt, hanem amit a párt előírt.

    Önt akkor egy nacionalista, klerikális figurának állították be, ezt szajkózta a média is. A kormánynak nem volt elég kommunikációs felülete saját álláspontja kifejtésére, a rágalmak semlegesítésére.

    Voltak olyan politikusok, akiknek az volt akkor a véleményük, hogy „az Andrásfalvy, a bő gatyájú karikás ostorral fogja a gyerekeket a misére hajtani”. És ezen röhögtek, meg is írta akkor a Magyar Narancs. Olyan dolgokat hoztak fel, amiket nem is mondtam. Az egyetem konferenciatermében, a Múzeum körúton a meghallgatásra meghívtuk a tanárok képviselőit, a szakszervezetet, és elmondtam a fentebb mondott elvemet, valamint azt, hogy nem szabad megszüntetni a kisiskolákat – még akkor sem, ha osztatlan osztályok vannak, hogy ne kelljen a gyerekeket utaztatni órák hosszat. A beszédem után lehetett kérdezni, az első kérdést egy szakszervezeti vezető tette föl, azt kérdezte, hogy: „Mondja, miniszter úr, mikor mond le?”. Ilyen szellemiség volt. Székesfehérváron ugyanez történt: még el sem mondtam, mit akarok, már tüntettek ellenem.

    Baloldali kulturális hegemónia volt még sokáig – érdekes módon ma már ezt sokan vitatják. Az volt? A baloldali kulturális-politikai narratívák túlsúlya volt jellemző?

    Igen, ez így volt. Én így emlékszem. A kultúra minden területén így volt, vagy akár a rádióban is. Egyszer a rádióban azt hangoztattam, hogy az igazi magyar történelemnek megfelelően többet kellene törődni az ifjúság magyar öntudatának a nevelésével, és ilyen műsorokat kéne csinálni. A művészeti oktatást pedig vissza kellene állítani nagyobb súllyal az iskolákban, mert a hazafiságot nem matematika vagy fizika órákon tanítják, hanem a történelem vagy a magyar órákon. Ahhoz, hogy valaki ragaszkodjon a hazájához, a történelmet és a magyar irodalmat nemcsak tanulni kell, de gyakorolni, énekelni, táncolni is; részt venni a közös kulturális eseményeken. Ilyeneket mondtam ott, és ezt kigúnyolták.

    A régi paraszti kultúrában nem hangversenyre vagy színházba jártak, hanem akinek fájdalma vagy öröme volt, az maga énekelte el, táncolta el, vagy maga faragta, hímezte azt a tárgyat, amivel szeretetét akarta valakinek kifejezni. A művészet teremtésének örömét vissza kellene adni minden egyszerű embernek, mert az nem csak szórakozás, a szabadidő eltöltésének egy módja; a művészet leginkább életszükséglet, az emberi kapcsolatok, a közösség, a szeretet kifejezésének eszköze. Hiányára vezethető vissza az elmagányosodás, elvándorlás, öngyilkosság, válás... stb.

    A 2010-es kormányváltás óta nagy változások történtek a kultúra és az oktatás területén is: az ellenzék „egész pályás” letámadást emleget, a médiaviszonyok és a kulturális intézményrendszer átalakulását az állam által felülről irányított mesterséges, néhol erőszakos beavatkozásnak látják. Ön is?

    Nem egészen. Bár nem látom kifogástalannak az állásfoglalásokat, de nem úgy látom, hogy itt egy ideológiai diktatúra lenne. Számomra nem az a felháborító, ha valaki más nézeteket vall, hanem ha valaki azért kap funkciókat, mert hűséges valakihez. Vagyis nem a tehetsége, a hozzáértése, a kapacitása alapján kapja meg a rangját, hanem azért, mert engedelmes híve a pillanatnyi igényeknek.

    A kulturális harc jelképes színtere az SZFE körüli huzavona. Világosan látszódnak itt a törésvonalak, a két tábor szakmai és legfőképp politikai vonatkozású ellentétei. Emlékezteti ez a helyzet a régi urbánus-népi ellentétre?

    Hát, ebből a szempontból ezt még nem elemeztem. Én csak azt sajnálom, hogy olyan kérdésekben, amelyekben megegyezés révén az ország javát kéne szolgálni, veszekedés van. Ez előfordult akkor is, és a jelek szerint most is. Ezek a dolgok a másik ember lejáratásáról szólnak, nem a szakmáról. A kultúrpolitikában nem szabad ilyen személyes dolgokkal előjönni, a lényeggel kellene foglalkozni. Van „damaszkuszi út”, és tehetséges emberek is megjárták azt – nem arra való a politika, hogy egymást gyalázzuk. A szakmai érveknek kellene előtérben lenniük, illetve annak, hogy milyen elkötelezettség van egy ügyben a nemzet iránt. Támogatja-e a nemzeti érzés fejlődését, a hazafiságot, vagy éppen a cinizmust, a nihilizmust.

    A kulturális harc másik újszerű és szintén szimbolikus jelensége a Meseország mindenkié nevű gyerekkönyv körüli vita. A mesekönyv kisebbségek szemszögéből értelmez újra népmeséket, a bírálók szerint ez homoszexuális érzékenyítés gyerekek számára. Mi a véleménye?

    A régi meséknek komoly funkciójuk volt az erkölcsi nevelésben, a férfi és női hivatás kialakításában. Ezért a genderelméletet hirdető meséket elítélem, nem tartom a gyerekek boldogságát vagy a nemzet ügyét szolgálónak. A mesékben azt kell hangsúlyozni, hogy egy szegény, harmadik királyfi, vagy egy kis kanász is tud boldogulni: ha nemes és jó, akkor király lehet. Azt a mesét, amely a teremtett emberi nemet, a családot bármilyen formában gyengíti, nem tartom elfogadhatónak.

    MMA, Klik, MTA, PIM, SZFE...stb. Mi az átfogó véleménye az Orbán-kormányok kultúrpolitikájáról?

    Ez egy nagyon nehéz kérdés, mert ha van véleményem, amely nem egyezik a kormány véleményével, azzal én még nem leszek gyurcsányista. Ha kritikát mondok, akkor besorolnak a destruktív ellenzékhez. Tehát nincs igazi vita, kulturális kérdésekről sem. MTA, egyetemek átszervezése, és így tovább. Ezeket az ügyeket jobban át kellett volna beszélni, több előzetes vita kellett volna a vezető kutatók, professzorok bevonásával. Több véleménycsere, több szabadabb vita – ezt szeretném látni. Illetve a pedagógusok és az orvosok anyagi megbecsülése kellene, mert mindkettő nagyon fontos hivatás: az egyik a lelki, a másik a testi egészségért felelős.

    Nagy figyelem kíséri a magyar őstörténeti kutatásokat, a Magyarságkutató Intézet tevékenységét. A Hunyadi-család és több magyar király genetikai meghatározása, az Árpád-ház forrásvidékének vagy a magyarok őseinek kutatása, a vitát kiváltott A pozsonyi csata című animációs film. Néprajzosként izgalmasnak látja ezeket?

    Sok egyoldalúság van. Nem tartom feleslegesnek, de nem tartom fontosnak sem. Fontosabbnak érzem, hogy a magyar nép igaz történetét megírjuk. Egy nemzetet nem a vére határozza meg, hanem a kultúrája. Azt pedig ugyanúgy tanulni kell, mint a nyelvet. Nagyon fontosnak találnám, hogy azoknak a kis népeknek a művészetével foglalkozzunk, amelyek a magyar rokonságot vallják. Ezeknek a kultúráját kellene megismerni. Hadd említsem meg Máthé Lajos nevét, aki ötször-hatszor járt Belső-Mongóliában, Ujguriában, Kazahsztánban, körülbelül 600 olyan könyvet írt össze, amelyek a rokon népek irodalmát tartalmazzák. Több mázsa ilyen könyvet hozott haza, ezek kínai, arab, cirill vagy kazah írással készült könyvek, és ezekből állított össze egy bibliográfiát, amelyben ezen könyvek tartalmát magyarul ismerteti. Ez a gyűjtemény páratlan.

    Tavaly a centenáriumon sokakat megleptek Trianonnal kapcsolatos gondolatai, miszerint a történelmi Magyarország szétesésének súlyos belső okai, magyar felelőssége is van. Ez a szembenézés még nem történt meg. Ha megtörténne, a trianoni trauma jobban feldolgozható lenne?

    Persze. Mert a trianoni trauma végső következtetése az, hogy ha összetartottunk volna, akkor ez nem történt volna meg. A magyarság a két nagyhatalom közötti vergődésében hol az egyik, hol a másik uralma alá került. De még fontosabb, hogy a gazdag nemesi réteg érdekei minden más magyar érdeket elnyomtak – ennek irodalma van. Egy példa: az erdélyi földesurak elkergették magyar jobbágyaikat, és betelepítették a románokat. Vagy: a magyar kormány megszüntette a keresztényszociális mozgalmat, amely Nyugat-Európában jótékony hatással volt a politikára. Azon sem kell csodálkozni, hogy egyedül a nyilasok és a kommunisták álltak ki a földreform mellett. Mária Terézia idejében a nagybirtokok és azoknak az árutermelésből befolyó profitját nézték, és közben tönkre ment az ország, hárommillió koldus lett, és másfél millió kivándorló.

    Földosztás elmaradása, nagybirtokrendszer aránytalansága – sokszor beszél erről. Miért érzi ezt a legnagyobb fejlődést gátló tényezőnek?

    Mert ez tönkreteszi a földet és a társadalmat. A falu kipusztul. Az a föld, amelyen azokat a növényfajtákat termesztik, amelyek a legtöbbet termik, ahol olcsón olyan vegyszerekkel dolgoznak, amely a méheket is kiirtja, egyoldalúvá teszi a mezőgazdaságot, csökken a termőmennyiség.

    Nem szabad a rövid távú profitért gazdálkodni, hosszú távra kell gondolkodni, ahogy a parasztok tették régen.

    „Adjanak 15-20 hektárt a nagybirtokosok a falunak, hogy ott biogazdaságot lehessen kialakítani!” – írta egy kiáltványban. Miért lenne ez előremutató?

    Azért, mert a magyar éghajlat, a megfelelően kezelt föld a világon egyedülálló minőséget tud létrehozni. A középkorban közmondásos volt a magyar gyümölcs, zöldség – nekünk nincsenek olajmezőink, sem kiterjedt erdőink, nekünk ez az, amiből egyedülállók tudnánk lenni. A nagybirtokrendszer nem tudja kiaknázni ezeket az adottságokat, mert pusztítja a földet. Azt a vizet, amely szétterítve megtermékenyítette egykor a Kárpát-medencét, ma lefuttatjuk a Fekete-tengerbe.

    A magyar vízgazdálkodás ma is modellértékű. Ha a Földön a jövőben kiélesedik a harc az ivóvízért, Magyarország adottságai még inkább fel fognak értékelődni. Hogyan bánunk a vizünkkel?

    A 18. századra ármentesítéssel egy magas színvonalú vízgazdálkodást tettek tönkre. A középkori források regéket írnak a magyar mezőgazdaság teljesítményéről, sőt, a kora középkori források a magyarokról azt írják, hogy csatornáik vannak, és fejlett mezőgazdaságuk. A karakórumi, a Szir-darja-i, kambodzsai vízgazdálkodás nagyon hasonló volt ahhoz, amelyet itt, Magyarországon is használtak, de végül tönkre tettek. Ez egy több ezer éves tudás volt – a lényege az volt, hogy együtt kell működni a természettel. A kiáradt folyók vizét hasznosították, és nem gátak közé szorították, mint most is; lekergetik a Fekete-tengerbe több száz tonna trágyát érő hordalékkal együtt, ami azelőtt itt maradt és szétterült. A régi árvízgazdálkodás visszaállításával egyedülállót lehetne tenni.

    Mik ma a magyarság legnagyobb sorskérdései?

    A fiatalság magyarságának, hazafiságának felébresztése, hogy a fiatalok ne csak a saját sorsukért tanuljanak, dolgozzanak, hanem hogy a magyarság sorsán is javítsanak. Ez ugyanis az ő felelősségük is. Fontos az ő itthon tartásuk is a nemzeti művészeti neveléssel, a népet is érintő, igazi történelem tanításával, és nagyon fontos az ezt tanítók megbecsülése.

    fotó: Andrásfalvy Boróka, Andrásfalvy Bertalan, MTI

     

    kapcsolódó:

    Andrásfalvy Bertalant méltatja Schiffer András

    2021. március 3. 17:43

    Posztot írt Schiffer András a Mandiner mai, Andrásfalvy Bertalannal, az Antall-kormány kultuszminiszterével készült interjúja kapcsán.Az LMP egykori alapítója a következőket írta: 

    „Andrásfalvy Bertalan a rendszerváltás utáni kormányok egyik legtisztább lelkű minisztere. A legenda szerint, hivatalban levő miniszterként, saját maga baktatott le a sarkon levő postahivatalba, hogy személyes leveleit feladja: nem akarta közpénzen, hivatalnokokkal intéztetni személyes ügyeit. Ilyen is volt.

    Ma azt mondja a nagybirtokrendszerről: »Mert ez tönkreteszi a földet és a társadalmat. A falu kipusztul. Az a föld, amelyen azokat a növényfajtákat termesztik, amelyek a legtöbbet termik, ahol olcsón olyan vegyszerekkel dolgoznak, amely a méheket is kiirtja, egyoldalúvá teszi a mezőgazdaságot, csökken a termőmennyiség. Nem szabad a rövid távú profitért gazdálkodni, hosszú távra kell gondolkodni, ahogy a parasztok tették régen.«

    Elmondhatatlanul szégyellem magamat azért, hogy '90 őszén, első éves egyetemistaként boldogan gúnyoltam, tüntettem ellene a Szalay utcában.”

     

     

     
     

     

     


     

     

     

  • Az emberi CO2 okozta klímaváltozás: fantom (2020. 12. 06.)

    Az emberi CO2 okozta klímaváltozás: fantom (2020. 12. 06.)

    A Magyar Nemzet LUGAS 2020. december 5-i száma alapján.

    'Felelet'

    Sok év semmitmondás és unalom után ebbe a lapszámban váratlanul sőt csodálandó módon érdekes és fontos írások kerültek bele.

    1: Nem csupán kirakat - A Budapest Világörökségéért Alapítvány  munkájáról - Tóth Ida

    2: Kevesebb gát, több lazac - folyami gátak bontásáról az USA-ban - Regényi Huba

    3: Hulhumale És Viligili - az üvegházhatás humbugságáról - Szarka László Csaba

    4., ráadás (érdekesség) Organikus vagy modernista - Szövényi Anna

    Az első három írás olyan témájú és tartalmú, mely legalábbis az elmúlt 26 év hatalmasságai által a tiltott kategóriába tartoznak. Nem is jelent meg ehhez hasonló írás évtizedek óta. Most miért?

    (Bár most sok minden történik, nem csak a vírus és a bevándorlás. Harminc év után kiderült, hogy egy, az egész országot vezető és Európában minket képviselő képviselő (Szájer) úr bennfentes társaival együtt hazudott az országnak. Csak mi tízmilliónyian nem tudtuk, kire szavazunk. És zsarolható is volt így mind itthon, mind külföldön - ki tudja miként módosította ez cselekedeteit. Ahogy a budai polgári-nemzeti környezetbe az MDF-es képviselők helyére beerőltetett Pokorni Zoltánról szép lassan, előbb (2002) kiderült, hogy apja kommunista ügynök, majd 2019-ben, hogy nagyapja nyilas volt. Sok-sok titok lassan fényre derül.)

     

    Ebben az írásban a harmadik cikkről:

    " A Maldív szigeteken... 2009-ben... azzal riogattak, hogy hét év alatt elsüllyed..."

    Nils-Axel Mörner (1938-2020) svéd geofizikus... 2009-ben 20 cm-rel alacsonyabb volt a vízszint, mint az előző száz évben... szélsőségesek kivágták a parti fát, ami létével cáfolta a szintemelkedést... " "igyekeztek elhallgattatni és lejáratni"

    "Antarktisz nagyobb részén nem fogy, hanem hízik a jég... Rónai András (1906-1990) volt barátja..."

    "az óceánok mélyét... a Nap-Föld kapcsolatokat... megdöbbentően kevéssé ismerjük..."

    "A klímaváltozás, sőt teljes földi létünk a természet egészétől függ:"

    "A járvány alatt (a leállások ellenére) tovább nőtt a CO2"

    Attenborough hazudott filmjében, a rozmárok nem a klímaváltozás miatt lettek öngyilkosok, hanem jegesmedvék támadásától menekültek.

    "súlyosabb bűn az embereket reménytelenségbe taszítani"

    'Felelet':

    Legalább húsz éve szajkózza a politika, az oktatás és a sajtó az üvegházhatást. Csoda, hogy kormánylapban, vagy bármilyen banki tulajdonú lapban le mernek közölni egy ilyen cikket. Vajon elhallgatják, vagy agyagba döngölik? Sokak szerint az üvegház politika csak egyfelől üzlet, másfelől figyelemelterelés a valóban veszélyes környezetszennyezésről, mint a reklámok által felfokozott fölös fogyasztás, a tervezett avulás miatti szemétgyártás, a vegyipari élelem és víz, az atomszenny stb.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Balaton, pénzemberek - Káli Híradó 2020 augusztus (2020. 05. 22.)

    Balaton, pénzemberek - Káli Híradó 2020 augusztus- Somogyi Győző (2020. 08. 22.)

    http://www.kalihirado.hu/

    Pénzemberek, befektető és ingatlanfejlesztő cégek sokasága repült rá idén a Káli-medencére és az északi balatonpart még beépítetlen kis darabjaira. Ezek a tájat nem ismerik, nem szeretik. Csak mint pénztermelő forrást akarják "fejleszteni" - azaz teleépíteni nagyméretű tájidegen szállodákkal, lakóparkokkal, szórakozóhelyekkel, yachtkikötőkkel. Kihasználva azt, hogy ezt a tájat mindeddig sikerült megőrizni és ezzel vonzóvá tenni.

    Nem törődnek azzal, hogy óriási ronda épületeik, autóparkolóik, a túlgerjesztett turistatömeg megfosztja jellegétől és vonzerejétől a tájat és az az idegenforgalom is összeomlik, amiből ők hasznot húzni akarnak.

    Sajnos a kormány "idegenforgalom fejlesztés" jelszóval minden káros építkezést milliárdokkal támogat, ezért a nagy üzlet maga a beruházás tekintet nélkül arra,hogy a jövőben működik vagy sem.

    A Balatont csak... szigorú építkezési stop mentheti meg...

    Felelet:

    Némi bontás is ráfér a Balatonpartra. A szocializmusban Siófoknál elétöltöttek a villasoroknak, hogy a nép tudjon fürödni. Ezt a területet az utóbbi évtizedekben megintcsak beépítették, óriási csúf épületekkel...

     

  • Boldogság, nevelés - könyvajánló (2021. 01. 14.)

    Boldogság, nevelés - könyvajánló (2021. 01. 14.)

    Mit keres ez a téma egy közéleti honlapon?

    Az ajánlott könyvekből kiderül, hogy a közélet, politika, történelem, háborúk, emberi boldogtalanság, családok szomorúsága hogyan következik a civilizációnk nevelési szokásaiból, szabályaiból, hogyan adódnak a bajok mindig tovább, minden jószándék ellenére, és merre van a megoldás.

    1.: Summerhill - A. S. Neill, 1967 (a kiadónál is kapható)

    2.: Kezdetben volt a nevelés - Alice Miller, 1983 (Pont kiadó; a kétezeregykiadónál is kapható)

    3. Mérgező ​szülők - Susan Forward, 1989 (itt is kapható)

    4. (kapcsolódó, de nehezebb olvasmány): Emberi játszmák (1964) és Sorskönyv (1972) - Eric Berne

     

    Summerhill - A. S. Neill

    Az iskola idén lett száz éves! (honlapjuk itt)

    SummerHill - Teljes film, magyar felirattal itt. 100 perc

    Summerhill(angol nyelvű film) 28 perc

    Wikipédiaszócikk.

    BBC film az iskola bezárása elleni küzdelemről, a perről

    Magyar cikk: Fóti Péter: Látogatás Summerhillben, 2010. október 4-5.

    ebből idézve:

    "...a történelem a 70-es évek második felében másféle fordulatot vett, és a Summerhillt követő iskolák elsorvadtak elsősorban azért, mert anyagilag nem bírták a versenyt, az adófizetők pénzéből finanszírozott “ingyenes” állami iskolákkal. Summerhill azonban fennmaradt... Angliában az 1988. évtől, az „Education Reform Act” életbe léptetésétől az iskola egyre jobban a gazdasági érdekeknek a kiszolgálójává vált, és az oktatási bürokrácia a maga sajátos mindent mérő, mindent uniformizálni és ellenőrizni akaró hatalma egyre jobban érvényesült... Őfelsége tanfelügyeleti igazgatósága végül 1999-ben elhatározta, hogy a 90-es évek eleje óta a különös tekintettel megfigyelendő iskolák listájára (titokban) felvett iskolát megpróbálja bezáratni úgy, hogy olyan dolgokra kényszeríti, amelyeket az iskola úgysem fog teljesíteni. Amíg fennhangon hirdették, hogy az iskolának az angol iskolarendszer tradíciói szerint joga van egy saját filozófiára, addig konkréten ennek a rendszernek egyik legfőbb oszlopát körmönfont érvekkel megtámadták. Ez az elv kimondta, hogy az iskolai órák látogatása önkéntes jellegű."

    (a cikk írója által ajánlott nevek. John Holt, George Dennison, James Herndon, Herbert Kohl, Edgar Friedenberg)

     kapcsolódó:

    David Gribble: Real Education (Az igazi nevelés) angolul csak - Summerhill (részletek magyarul: EUDEC demokratikusnevelés honlapról)

     

     Kezdetben volt a nevelés

     ....... keresem a rövid idézeteket....

     

     Mérgező szülök

     .......keresem a rövid idézeteket....

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Budapest Világörökségéért Alapítvány (2020. 12.06)

    Budapest Világörökségéért Alapítvány (2020. 12.06)

    A Magyar Nemzet LUGAS 2020. december 5-i száma alapján.

    'Felelet'

    Sok év semmitmondás és unalom után ebbe a lapszámba váratlanul sőt csodálandó módon érdekes és fontos írások kerültek bele.

    1: Nem csupán kirakat - A Budapest Világörökségéért Alapítvány  munkájáról - Tóth Ida

    2: Kevesebb gát, több lazac - folyami gátak bontásáról az USA-ban - Regényi Huba

    3: Hulhumale És Viligili - az üvegházhatás humbugságáról - Szarka László Csaba

    4., ráadás (érdekesség) Organikus vagy modernista - Szövényi Anna

    Az első három írás olyan témájú és tartalmú, mely legalábbis az elmúlt 26 év hatalmasságai által a tiltott kategóriába tartoznak. Nem is jelent meg ehhez hasonló írás évtizedek óta. Most miért?

    (Bár most sok minden történik, nem csak a vírus és a bevándorlás. Harminc év után kiderült, hogy egy, az egész országot vezető és Európában minket képviselő képviselő (Szájer) úr bennfentes társaival együtt hazudott az országnak. Csak mi tízmilliónyian nem tudtuk, kire szavazunk. És zsarolható is volt így mind itthon, mind külföldön - ki tudja miként módosította ez cselekedeteit. Ahogy a budai polgári-nemzeti környezetbe az MDF-es képviselők helyére beerőltetett Pokorni Zoltánról szép lassan, előbb (2002) kiderült, hogy apja kommunista ügynök, majd 2019-ben, hogy nagyapja nyilas volt. Sok-sok titok lassan fényre derül.)

     

    Ebben az írásban az első cikkről:

    A Budapest Világörökségéért Alapítvány munkáját nemigen ismertették eddig. Hiszen a mindenkori hatalmi-pénzügyi-helyhatósági érdekek épp ellentétesek a közösségével. A választott köztisztiselőink, minisztériumok helyett ők és más pár alig élő civil szervezet és a lakosság kell megvédje a várost, például a cikkben felsorolt SZOT szálló növelés vagy a Zeppelin tervtől. Persze közben másik száz rettenet elkészül a felhőkarcolótól a Városliget és sok más park beépítéséig.

    Korompay Katalinnal, a szervezet főépítészével készült a riport. Céljuk a előző százdfordulón kiépült 1200 hektáros eklektikus Budapesti városmag, 5000 bérház méltó megőrzése.

    "A száz kilométer hosszú utcafront a kirakat... hátul már akkor is korszerűtlen... szűkös, sötét lakásokat építettek...  a fővárosba tóduló vidéki munkaerőnek.

    'Felelet': Ez volt az a korszak, amire sokszor büszkén hivatkozunk. Épült-szépült-gyarapodott az ország, világkiállítással is. Valójában a vidék, a falusiak teljes tönkretételével gazdagították, építették föl Budapestet, az állam, az egyházak és a telekspekulánsok, bankok. A nincstelenné tett vidékiek közül milliók Amerikába menekültek, a többiek kényszerből Budapestre, ezekbe a nyomortanyákra. Nem csoda, hogy Trianon idején már nem volt erő és akarat megvédeni az országot.

    "Pontos leírást ad... Kosztolányi Dezső... egész nap égetnie kellett a lámpát..."

    'Felelet': Amit 1900 körül a spekulánsok elértek, hogy sötét lakásokba költözzön a napfényes mezőkről, tornácos házakból a magyar földmíves, kézműves nép (munkásnak, cselédnek), azt száz év után az ablak nélküli, neo-ledfényes, mesterséges levegőjű plázáival, irodaházaival, templomaival, iskoláival, bölcsödéivel, buszaival, vonataival, aluljáróival elérte a mai ingatlanos lobbi-kormányzat is, de már az egész magyarság számára.

    "Az 1980-as évek közepén... elindult az (építész) szakma által sürgetett rehabilitáció".

    'Felelet': Sajnos ebből a szempontból (is? sajnos?) jobb volt az előző rendszer, hiszen a kapitalizmusban már semmi jó nem történt ezen házakkal. A legszebbeket bankok, szállók szerezték meg, a magyar nép innen kiszorult, azaz például a gyönyörű mozikból. Ahol az emeletszámot meg lehetett sokszorozni, vagy parkolóházzal, plázával növelni a profitot, elbontották a gyönyörű és részleteiben is értékes házakat, egyben csúfítva az utcaképet is.

    "Mádl Ferenc... védnök" "Horváth János egykori elnök"

    Erről sem hallottunk az elmúlt sok évben a szájbarágó hírfolyam között.

    "a kötelezően előírt kezelési terv hiányzik a fővárosban"

    'Felelet': Ez azt jelenti, hogy Demszky 20, Tarlós 10 évig akadályozta, bojkottálta a város megmentését.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • C. G. Jung: Emlékek, álmok, gondolatok (könyvajánló) (2020. 08. 31.)

    C. G. Jung: Emlékek, álmok, gondolatok (könyvajánló) (2020. 08. 31.)

    Európa, (1987), 2006

    - Erinnerungen, Traume, Gedanken, 1961 -

    Carl Gustav Jung élt 1875-1961, Svájc

     

     

    ... embertársára sértő, ha olyasmiról beszél vele, amiről annak fogalma sincs... (142.o.)

    ... mindennap építettem... közben kitisztultak a gondolataim (227.o.)

    ... az okkult jelenségek... megnőtt tőlük a világ mélysége és háttere... diáktárasaim... védekező tartózkodásuk mintha félelemből fakadt volna... a városi világ szellemileg korlátolt... (138.és 93. o.)

    ... állás, házasság, külső siker és pénz... boldogtalanok maradnak akkor is, ha elérték mindazt... életüknek nincs elegendő tartalma, értelme... amint sikerül szélesebb körű személyiséggé fejlődniük, legtöbbször megszűnik a neurózisuk is... feltételezi a hívő ember eleven részvételé... (187.o.)

    (Bollingen, a Torony)...lemondtam az elektromosságról, és magam fűtöm a kályhát... (290.o.)

    ...egy nagy üstöt tettem fel a tűzre... az üst dalolni kezdett... mintha sokszólamú zenekar játszana...  (294.o.)

    ...A hittanórák kimondhatatlanul unalmasak voltak, a matematikaórától pedig határozottan féltem... rémülettel és iszonyattal töltöttek el.

    ...félelmem a kudarctól és létem kicsinysége a környező világ nagyságához képest nemcsak elkedvelenített, hanem egyfajta csöndes kétségbeesésbe is sodort, úgyhogy szívből meggyűlöltem az iskolát. (47.o.)

    Hasztalanul bizonygattam ártatlanságomat... (91.o.)

    ... Íme, az összeütközés a valósággal... Mi vitt rossz útra? Az egyedüllét iránti szenvedélyem... (50.o.)... az időben élek és egy meghatározott helyen, ahol meg kell keresnem a kenyeremet (116.o.)

    ... én kiálltam amellett, hogy nem orvosok is tanulhassanak pszichoterápiát... (182.o.)

     

     

     

  • Captain Fantastic - természetes élet (2021. 02. 07.)

    Captain Fantastic - természetes élet - filmajánló (2021. 02. 07.)

    Captain Fantastic (2016) - Matt Ross

     ’Felelet’:

    Igazán jó és szép film.

    Témaválasztása: a természetes élet szépsége, a mai elfogadott életmód, táplálkozás, oktatási rendszer betegessége, hazugsága, a két életmód összeütközése.

    A családi film a gyászról is szól. (v. ö. Pieces of a woman bemutatása korábbi írásban, és rádióműsor ott)

    A vége rokonszenves, hihető kompromisszum.

    Ami engem egyedül zavart, de kibírható, a nem túl sok csúnya beszéd és egy-két vallásellenes kirohanás, de azt én nem vettem igazán keresztényellenesnek, csak álszentség ellenesnek.

     

     

     

     

     

     

  • cikkajánló - Mint a maffiát elhagyni - interjú Ángyán Józseffel - Magyar Hang (2020. 04. 09.)

    kapcsolódó cikk: Mint a maffiát elhagyni - interjú Ángyán Józseffel - Magyar Hang (2020. 04. 09.) tompos Ádám

     https://magyarhang.org/belfold/2020/04/09/mint-a-maffiat-elhagyni-interju-angyan-jozseffel/

    Tíz év óta az első igazi Ángyán interjú. Eddig kellett várni rá. Miért? Bárcsak sokakhoz eljutna. Bár ő vezetné az országot.

    Felelet.hu

    Részletek az interjúból:

    A bevezetőből:

    Ma is elmondaná Ángyán József ugyanazt a beszédet a Kossuth téren, amit a tizenöt évvel ezelőtti gazdatüntetésen. A második Orbán-kormány Vidékfejlesztési Minisztériumát lelkiismereti okokból elhagyó államtitkár szerint nem is sokan vennék észre, hogy most nem a balliberális kormányzat, hanem egy magát kereszténynek, nemzetinek mondó kabinet agrárpolitikáját ostorozza.

    Ángyán úr válaszaiból:

    A 2010-es választások fölényes megnyerése után az Orbán-rezsim a választási programjához képest 180 fokos fordulatot véve, vagy ami még rosszabb, eredetileg is tán ezt tervezve „a nemzeti tőke erősítése” jelszavával a bérmunkán és néhány növény iparszerű tömegtermelésén alapuló, kétes eredetű – gyakorta a nemzeti vagyon megrablása, az állami gazdaságok és szövetkezetek vagyonának rablóprivatizációja révén született – tőkés nagybirtokkal és agrároligarchákkal kötött stratégiai szövetséget. Az Orbán vezette Fidesz-kormányok tehát éppen azt a – Gyurcsány-kormány által is támogatott – tőkés nagybirtokot választották, amely ellen a gazdatársadalom 2005-ben fellázadt, és a későbbi szövetséges gazdaszervezet, a Magosz vezetésével még háromhetes, sikeres traktoros demonstrációt tartott Budapesten.

    Valószínűleg eredetileg sem tervezte a Fidesz korábbi választási programjaiban szereplő irány követését, azok csak „politikai termékek” lehettek. Ma már határozottan úgy vélem, hogy sohasem gondolhatta komolyan az általam képviselt vidékstratégia megvalósítását.

    Az akkor még erős gazdaszervezet, a Magosz elárulta a ténylegesen gazdálkodó családokat.

    ...a kis és közepes családi gazdaságok dominanciájára és összefogásuk erősítésére épülő európai agrármodell, a Közös Agrárpolitika... Ezeket Európa vidékfejlesztési kifizetéseknek nevezi, és nem a területhez, nem a „mit és mennyit termelsz” kérdéséhez, hanem a családok élethelyzetéhez és a gazdálkodás rendszeréhez köti... a családi gazdaságok fejlesztési lehetőségeit javítja a pályázható források alsó és felső határértékeinek e kisebb birtokok méreteihez igazítása, mint ahogy a birtokméret növekedésével csökkenő támogatások is e kör felé csoportosítják a forrásokat...

    Az agrárkörnyezet gazdálkodási kifizetések pedig azokat a rendszereket – például az ökológiai gazdálkodást – honorálják, amelyeknek a társadalom számára hasznos környezeti, minőségi élelmiszer-termelési, táplálkozás-egészségügyi és foglalkoztatási teljesítményei is jobbak, mint a csupán tőkemegtérülési szempontokat érvényesítő, tömegtermelő, iparszerű, erősen vegyszerezett, az embert a gazdálkodásból kiszorító gazdálkodási rendszereké.

    Rendkívül szomorú, hogy nemcsak a Gyurcsány-, de az Orbán-kormányok sem a gazdademonstráción követelt irányba terelik a folyamatokat.

    A magánvagyonok gyarapításának legegyszerűbb módja a közösségek által felhalmozott értékek és kasszák megrablása. Én az árverési adatok részletes feldolgozása alapján a „Földet a gazdáknak!” jelszóval indított állami földprivatizációt döntő mértékben ilyennek, intézményesített földrablásnak látom.

    Ezzel egy modern kori feudális, hierarchikus hűbéri rendszert épít. Így a közös érdek mentén egyfajta véd- és dacszövetség alakul ki az adományozó politika szereplői és a megadományozott gazdasági érdekhálózat tagjai, vezető oligarchái között, akik azután megfinanszírozzák és hatalmon tartják az érdekeiket törvényhozási, kormányzati és költségvetési intézkedésekkel is kiszolgáló politikát. Ebből az érdekközösségre és „közös bűnökre” épülő rendszerből kilépni éppen olyan kockázatos, mint a maffiát elhagyni. Találóan állapítja meg erről a helyzetről egy elemző tanulmány, hogy míg egy normálisan működő állam esetében a kormányzati intézmények működtetnek hálózati struktúrákat, addig a rablóbandák fogságába került állam esetében a maffiahálózatok működtetik a kormányzati intézményeket.

    Ha nem is érkeztünk még meg Dél-Amerikába, ahol az elüldözött gazdacsaládok földjeit multinacionális tőkés társaságok szerezték meg, ám a változás iránya nálunk is erre mutat. Ezt jól jelzi például, hogy az utóbbi másfél-két évtized alatt mintegy hétszázezer kisebb termelő adta fel a gazdálkodást, a birtokok száma drasztikusan lecsökkent, és a hazai birtokszerkezet Szlovákia és Csehország mögött a harmadik legkoncentráltabb az EU-ban. Ennek egyik súlyos következménye az, hogy a termőföld eltartó képessége, foglalkoztatási kapacitása jelentősen lecsökken. Ha ugyanis a bérmunkán kívül az egyéni, családi gazdaságokra – mint általában a kisvállalkozásokra – alapvetően jellemző önfoglalkoztatást is figyelembe vesszük, akkor ugyanaz a földterület hazai tényadatok alapján családi gazdálkodás esetén négyszer annyi embernek ad munkát és megélhetést, mint a kizárólag bérmunkára alapozott tőkés nagybirtok.

    A birtokkoncentráció könnyen sérülékennyé teszi a helyi gazdaságot és közösségeket, erőteljes elvándorlás indul, ami egyrészt a vidéki térségek kiürüléséhez, „gyárcsarnokká” válásához, másrészt a városok körül az elvándorló népességből verbuválódó nyomornegyedek kialakulásához vezethet. E súlyos gazdasági és társadalmi hatások mellett az iparszerű, sok vegyszert használó, környezetterhelő, tömegtermelő nagybirtokról származó élelmiszerek fogyasztása jelentős humánegészségügyi kockázatokkal is jár.

    A társadalmi –vagy úgynevezett külső – költségek a termékek önköltségében nem jelennek meg, ezért is tűnhetnek az ezeket a rendszereket működtető nagybirtokok versenyképesebbnek, jobb hatásfokúnak. 2011-ben, államtitkárságom idején az akkori egészségügyi államtitkárral, Szócska Miklóssal kezdeményeztük e külső – társadalmat terhelő – költségek egy szeletének ráterhelését az azokat okozók termékeire... Egyes multinacionális és hazai ital- és élelmiszer-előállító „stratégiai partner” cégek az Orbán-kormányoknál elérték, hogy a termékeikre nem, vagy csak igen jelképes mértében vetették ki ezt az adót. Az árat tehát már régóta és ma is mi fizetjük azért, hogy a multinacionális és hazai tőkés társaságok nagybirtokainak, nagyvállalatainak profitja még nagyobb lehessen.

    ...Ahhoz azonban, hogy az elmúlt 30 évben megduplázódott – ma mintegy 900 ezres – lélekszámú cigányság körében egy ilyen program sikeres lehessen, ahhoz hagyományaiból kell kiindulnunk, és a mezőgazdaság ehhez illeszthető formáira lenne szükség.

    Ehhez viszont a fenntartható, emberléptékű, élőmunka-igényes, a tájhoz, termőhelyhez alkalmazkodó, minőségi mezőgazdaság – így az ökológiai és biogazdálkodás – rendszereire van szükség, amelyek kifejezetten igénylik az ember részvételét, munkát és megélhetést adhatnak a vidéki népesség jelentős része számára. A tőkés, iparszerű, tömegtermelő nagybirtokrendszer, amely felé ma haladunk, erre teljességgel alkalmatlan, hiszen éppen arra törekszik, hogy a termelést automatizálva minél kevesebb drága élőmunkaerőt foglalkoztasson, ráadásul ehhez a rendszerhez a hagyományos kézműves foglalkozások sem társíthatók. Terjedésével a vidéket olyan szociális és környezeti katasztrófa fenyegeti, amely a helyben maradó és arányaiban egyre növekvő cigány népességet még súlyosabb helyzetbe hozza, és a társadalmi stabilitást is komolyan veszélyezteti.

    Szándékaink szerint a földet a vállalkozó szellemű családok örökbérletbe kapták volna, utódaik pedig mindaddig örökölhették volna, míg ők is megfelelnek a programban lefektetett feltételeknek.

    A programot 200 ezer hektár olyan állami tulajdonú földterület bevonásával terveztük megvalósítani, amelyeket – gyakorta nem is magyar tulajdonú – tőkés társaságok – sok esetben 50–100 forintos, vagy még alacsonyabb hektáronkénti bérleti díj fejében – béreltek. Kirívó példaként említhető a vadászó német bankárok tulajdonában lévő Hubertus Agráripari Bt-vel kötött szerződés, amelynek keretében az állam 99 évre, évi 10 forintos hektáronkénti díjért bérbe adta a volt Balatonnagybereki Állami Gazdaság közel 8.000 hektárját.

    A megpályázható birtokok mérete a tervek szerint 10 hektártól 300 hektárig terjedhetett volna.

    A program tervezetét az egyetememen is teszteltem, és hallgatóim, tanítványaim körében igen népszerűnek mutatkozott, érdeklődve várták. Ma már világosan látom, hogy ezeket a földeket az Orbán-kabinet nem a fiataloknak, hanem – a lemondásomat követően nemsokára megindult „feudális hűbéri birtokadományozó” állami földbérleti majd földprivatizációs programok keretében – saját holdudvarának szánta, így esélye sem volt a program elindításának.

    A magyar demográfiai mutatók – különösen a külső vagy belső perifériákhoz tartozó vidéki térségekben – rendkívül riasztóak, és egyes térségek kiürüléssel, illetve súlyos munkanélküliséggel járó szociális gettókká válással fenyegetnek. Ezen túlmenően a gazdálkodásból élők átlagéletkora is folyamatosan emelkedik, s ha nincs utánpótlás, a hazai élelmiszer-termelés is végleg kicsúszhat a kezünkből, ami az egész társadalom élelmezési és élelmiszer-biztonságát is veszélybe sodorhatja.

    A 2011-ben kidolgozott demográfiai földprogramot, az azt tartalmazó teljes Nemzeti Vidékstratégiával (NVS) együtt a kormányzati internetes oldalról is – mint zavaró mementót, emlékeztető jelet – nyomtalanul eltüntették.

    Az emberiségnek meg kell állnia, körül kell néznie, és meg kell alaposan vizsgálnia, hogy a mai őrült rohanás, az emberek, szolgáltatások és áruk értelmetlen föl-alá hurcolászása vajon több előnyt jelent e számára, mint amennyi környezeti, energetikai vagy éppen humánegészségügyi, járványügyi hátránnyal, kockázattal, fenyegetéssel jár.

    ...Az élelmiszereket értelmetlen ezer kilométereken át fel-alá hurcolni, miközben megalapozott vizsgálatok meggyőzően bizonyították, hogy azok 80-90 százaléka helyi termelésre és termékekre alapozva 50 kilométeres körzetből biztonságosan és ellenőrizhetően jó minőségben beszerezhető. De történelmi példák is arra hívják fel a figyelmünket, hogy azok a társadalmak voltak sikeresek és hosszú távon is működőképesek, amelyek élelmiszer-ellátásukat „belülről kifelé” szervezték, azaz előbb maguknak, azután a közeli városnak, a térségnek majd az országnak termelték meg a szükséges élelmiszereket, és csak az került exportra, amely adott évjáratokban e fölött maradt.

    ...mondjuk például a Föld túlsó oldalán ellenőrizhetetlenül gyártott tejpor importálása nagy ostobaságnak fog tűnni, ha közben azok a helyi gazdák, akik „tehénből származó”, friss, egészséges tejjel és abból helyben előállított termékekkel tudnák ellátni a teljes népességet, tönkre mennek.

    Az exportvezérelt tőkés nagybirtokaink tömegtermékeinek elhelyezése érdekében külgazdasági miniszterünk is föl-alá rohangál a világban, miközben e birtokok a hely, a táj termőképességét jelentősen meghaladó, erőltetett, csúcsra járatott termelésükkel talajainkat tönkre teszik, vízbázisainkat elszennyezik, a parasztságot földjéről elüldözik, és a vidéket gyárcsarnokká, tevékenységük alapanyag-termelő hátsó udvarává silányítják.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Családbarát ország - tervezet (2020. 09. 01.)

    Családbarát ország - tervezet (2020. 09. 01.)

    (Felelet)

    Avagy mi segítené valóban a magyar népesség erősödését, növekedését

    1

    Megengedni az anyáknak a stresszmentes, férfiuralom-erőszak nélküli, milliós kórházi kényszerkiadást feleslegessé tevő, szelíd, természetes otthonszülést. Így elmarad a műtét, annak lelki vagy testi következményei nem okoznak elmaradó további gyermekáldást, a szoptatás is menni fog, a gyerek se fogja üvöltésével tönkretenni a szülők kapcsolatát és környezetének békéjét.

    2

    Megengedni az újszülötteknek a természetes születést, a békés bizalmas kapcsolatot édesanyjával gépek, üvöltő többi csecsemő, cukros tea helyett.

    3

    Megengedni a csecsemőknek, hogy a természetes szülés és az anyatej alakítsa egészségessé immunrendszerüket, és ne az bizonytalan, hosszú távon teljesen ismeretlen hatású, emberkísérletnek mondható "védő" oltások rontsák le azt, egyben sokféle veszélyt, hiperaktivitást, diszlexiát, autizmust,  allergiát stb. hordozva.

    4

    Megengedni az anyának, hogy gyermekével és családjával maradjon, élhessen. Ne kelljen napi nyolc órát "munkahelyen" töltenie csak azért, hogy bankok, milliárdosok hasznát, a fegyverkezést, a pazarló életmódot növelje, a bürokráciát fokozza, a saját gyermeke állam általi drága nevelését és a saját idős szülei állam általi drága elfektetését fedezze.

    5

    Megengedni a családnak, hogy egyben maradjon, együtt lehessenek, tölthessék el idejüket, hogy óvodás és nagyobb gyermekét is maga nevelje, ahelyett hogy az adójukból épített drága óvodákból pár hét után már trágárul beszélő, tv-t, telefont istenítő, gyermeklelket ölő rajzfilsorozatokat drogként fogyasztó idegen (szelleművé formálódó) gyereket kapjanak vissza.

    6

    Megengedni a gyereknek, hogy ne terhet jelentsen szüleinek, akit hozni-vinni kell iskolába, előkészíteni-bepakolni-kikérdezni, ezzel, a stresszel, rohanással, az iskola által elvárt, nem a gyereknek való dolgok kényszerítésével elrontva a közös estéket, reggeleket, vasárnapokat, hogy a napi nyolcórás tanulási-iskolai robot helyett (vagy egy része helyett) otthon segíthessen a gyerek családjának - ahogy ez tízezer éven át normális volt, és közben játszva és dolgozva megtanulta a szükséges dolgokat és szokásokat.

    7

    Megengedni a családnak és környezetének, rokonoknak, barátoknak, hogy a gyermek az ő példájukat lássa, tőlük kapjon kedvet valamihez, ők nevelhessék saját értékrendjükben az állami tanárképzők és tankönyvek rendszerenként változó elvei helyett.

    8

    Megengedni a fiataloknak, hogy a ma már csak népdalokból ismert "édesanyjuk kenyerét" egyék az egyen-egészségtelen menzakoszt helyett, ezzel is kötődve családjukhoz és a kisközösség által termelt készített ételekhez a kólakultúra helyett.

     

    (Ez csak egy gyors-hiányos vázlat az iskolakezdés alkalmából...)

  • CSOK - Kit támogat a kormány? (2020. 10. 01.)

    CSOK - Kit támogat a magyar kormány? (2020. 10. 01.)

    (Felelet:)

    A 2015. júliusától bevezetett 10plusz sokmilliós "családi otthonteremtési kedvezmény" valós hatásai, feltehetően (nagyrészben) eredeti céljai. A lent felsoroltak ellenére gondolom és remélem, hogy a program kezdeményezői túlnyomó részt valóban jót szerettek volna tenni Magyarországgal, a magyar családokkal.

    1.

    Propaganda, ezzel és a befolyó pénzzel, egyéni gazdagodással, kiszolgált nemzetközi hatalmak hálájából is következő hatalmon maradás, ezzel élve (sajtó birtoklása stb.) a más gondolatok megjelenésének, terjedésének gátolása, épp az adott témában is.

    2.

    A (főleg nemzetközi) bankok (és más "kormányzati stratégiai partnerek") nyereségének közpénzből való hosszútávú növelése, biztosítása egyfelől a családok ügyféllé tételével, másrészt a közpénzből való kamattámogatással.

    3.

    A magyar családok adósrabszolga státusba irányítása legalább további 25 évre. Akinek fizetnie kell havi 100-200 ezret törlesztésre, másképp elveszti otthonát, (és következésképp esetleg családját is), az (a milliárdosokat leszámítva) szabadon nem változtathatja életmódját, gondolkodását, munkáját, nemigen sztrájkolhat, vonulhat utcára, vitatkozhat a munkaadójával, nem közölheti véleményét sem riportban, sem levelezésben.

    4.

    Az elsősorban nemzetközi, kisebbrészt magyar milliárosokhoz köthető építőanyag gyártás, kereskedelem, és nagy építőipari vállalkozások hasznának nagymértékű növelése. (Duplájára nőtt anyagárak, sokszorosára nőtt építkezésszám.)

    5.

    Az árfelhajtással lényegileg a megtakarítások elvétele. Amely család hosszan gyűjtött házépítésre, azt vehette észre, hogy a duplájára nőtt árak miatt a megtakarítás fele elveszett.

    6.

    A más szektorokra (lásd bérlakás, élelem árak, zöldség árak) is átgyűrűző építőiparból kiinduló áremelkedés végül általános inflációt hoz a köznépet érintő kategóriákban (élelem árak, de nem a helikopter árak), ami egyfelől minden átlagos magyar család megtakarítását elveszi, másrészt a nehezen megemelt állami és magán bérek értékét is csökkenti.

    7.

    Az előző pont következtében a megtakarító családok is, akaratuk ellenére, banki, állami kölcsönt kell felvegyenek, törlesztéssel terhelve életüket.

    8.

    A korábban az előző ingatlanválság, munkanélküliség, banki behajtások, a budapesti Belvárosan a hatóságok által szabadon az ottélők nyakára eresztett airbnb-s, az életet elviselhetetlenné tevő bulituristák következtében a magyar nép által kényszerből olcsón eladott lakások magyar milliárdos és külföldi felvásárlói most (az árfelhajtás után) többszörös áron adhatják el/ki a megszerzett ingatlanokat.

    9.

    A családi életbe és a gyermekáldásba, a lelki életbe és vallási életbe való durva állami beavatkozás. A pénz mindenható voltának, ennek tudatának erősítése a társadalomban.

    10.

    Mint általában a nem mindenkinek elérhető, nem mindenki által megnyerhető támogatások, pályázatok, ez az ügy is az adókkal elvett pénz közpénzként, központi visszaosztásával a hatalom "paternalista" jellegét erősíti az egyéni, családi, helyi, közösségi önálló felelősségteljes döntések helyett.

    11.

    Mint általában a nem mindenkinek elérhető, nem mindenki által megnyerhető támogatások, pályázatok, ez is növeli a korrupciót.

    12.

    Mint általában a nem mindenkinek elérhető, nem mindenki által megnyerhető támogatások, pályázatok, ez is növeli az igazságtalanságot és annak érzetét is, amikor hasonló családok közül az egyik kap a közpénzből 10-20 milliót, a másik nem. (Például mert épp kicsit előbb építkezett saját pénzből.)

    13.

    A társadalom szoktatása és erőltetése a gyermekáldás helyettesítő, jórészt embertelen és drága, nagyrészt eredménytelen művi eljárásokra, ezzel az orvosipart, gyógyszeripart általában is erősítve, gazdagítva. (Ha nem születik meg a banknak-kormánynak megígért gyerek, vissza kell fizetni a milliókat.) Miközben az ivóvizeink vegyszerrel, gyógyszermaradvánnyal és fogamzásgátlóval fertőzöttsége révén is gyengülő nemzőképesség ügyét a hatóságok és a sajtó teljességgel figyelmen kívül hagyja.

    14.

    A még megmaradt, közjó céljára használható, az egészséghez és élhető városhoz szükséges, amúgy is kevés városi zöld vagy szabad területek további beépítése főleg lakóparknak hazudott silány, zsúfolt lakótelepekkel. (Dunapart. Miközbem a Városligetet és más más tereket, parkokat kormányzati vagy banki célból tarolnak le.)

     

     

    Pár, a világhálón is csak ritkán található kritikus írás:

    keresztenykultura.blog.hu

    Prém Alexandra, református teológus: Mibe kerül ez a gyerek? Avagy a CSOK árnyoldalai

    "A CSOK-igénylés feltételei között ezért kifejezetten etikátlan lehet az a kitétel, amely egy sokak szerint talán éppen a vallási meggyőződésük miatt megkérdőjelezhető, egyben igen költséges módszert tesz kötelezővé a hitelfelvevők számára."

    "Az eddig leírtakon kívül teológiailag a legproblematikusabb pontja a rendszernek, hogy a házasságot idegen célokkal terheli meg. A keresztyén református teológiai etikában a házasság öncél. Önmagáért van, és arra szolgál, hogy benne az élet és a felek kiteljesedjenek. Méltatlan a házassághoz, hogy azt anyagi vagy más céllal megterheljük, akár a gyermeknemzéssel. A keresztyén értékrend szempontjából nem házasodhatnak anyagi haszonszerzés céljából  a párok, sem pedig azért, mert mondjuk az egyik fél mindenáron gyermeket szeretne. Magáért a házasságért kell házasodni, azért, mert én a választott társammal, és csak vele házasságban akarok élni. Mert elköteleződöm mellette. Amennyiben valaki anyagi megfontolásból házasodik, az már nem házasság, hanem sokkal inkább üzlet. Hasonló megítélés alá eshet, ha valaki azért vállal egynél több gyereket, mert azért magasabb támogatás jár. Persze a többség egyébként is akár gyereket, gond akkor van, ha tényleg a pénzért vállal többet – ez azon gyermekkel szemben etikátlan és méltatlan, akit „pénzért szültek”."

    https://www.thermo-block.hu/rejtett-csapdak-igy-koppanhat-oriasit-a-csok-kal

    https://azenpenzem.hu/cikkek/beveti-a-kormany-a-csok-bombat-a-valasztasra/4755/

    https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nagyot_kaszalhatnak_a_gazdagok_a_csokos_hitelen.679139.html

     

     

     

     

     

     

  • Divide et impera (2020. 09. 03.)

    Divide et impera ,oszd meg és uralkodj (2020. 09. 03.)

    István és Koppány ezer éve, kuruc és labanc a Rákóczi szabadságharctól kezdve, oláh és magyar a 18. századtól, városi és vidéki (20. század), értelmiségi és munkás, templomjáró és párttag, cigány és magyar, természetgyógyászat és kórházi orvoslásban való hit, békés szülés és császár, oltás és természetes immunrendszer, családi közösségben növekedés és nyolc órás iskolarendszer, hun-magyar és finn származásunk...

    Hosszú sor, és a végtelenig folytatható.

    A legtöbb felsorolt esetben fontos volt, hogy az egyik félt a hatalom támogatta, akár fegyverrel is, vagy gyülekezés, csoportosulás, szabad véleményközlés (alkotás) tiltásával. (Magyar énekek tiltása Bach-korszakban és Románia alatti Erdélyben, templomlátogatás tiltása kommunizmusban, víruselmélet kritizálása vészhelyzetben.)

     

    Ki támogatott kit?

    Istvánt a németek (?)

    A labancokat a megszálló Habsburg hatalom.

    Az oláhoknak azért (is) kedvezett a Habsburg fél, és azért telepítette, uszította ellenünk, hogy a magyar fél gyengüljön.

    A város-vidék ellentétnél legalább a kiegyezés óta, mindmáig a várost támogatja az állam (pénzzel, de a szocializmusban még építési tilalomal is, manapság például a vasúti vonalak megszüntetésével). Kialakult a földművesek körében a "nadrágosok" (városi ügyvéd stb.) elleni bizalmatlanság. Pénz, hatalommegtartás volt általában a cél, de ez esetben országon belül.

    Az értelmiség elleni uszítás (például a különböző szolgálati idővel) a szocialista sorkatonaságnál volt jól kivehető. Ebben az esetben a szocialista állam mindkét csoportot gyengíteni akarta, egyiknek se kedvezett.

    Az utóbbi 25 évben a cigánysággal történik, amit régebben Erdélyben az oláhokkal. Ugyanaz a cél? (Félreértés elkerülése ellen: az oláh szót azért használom, mert egy előadásán személyesen hallottam az őket megbecsülő Domokos Pál Pétert, ahogy azt mondja, hogy ez a tisztességes és méltó valódi neve a népcsopornak.)

    Keresztény-muszlim. Itt is az ellenségkép és a félelem, a figyelemelterelés a cél. És a zavarkeltés, hogy például a katolikusok ne tudják, országvezetőjüknek vagy vallási vezetőjüknek higgyenek. Az is érdekes, hogy Nemeskürtyígy ír: a török volt a kisebb rossz hazánknak az akkoriak szerint (is?), az osztrákokhoz képest.

     

    Tehát:

    Félelem, ellenségkép, figyelemelterelés, összezavarás, (vallási) hit-vesztés, uszítás.

    Pénzért, hatalommegtartásért országon belül, vagy az ország gyengítéséért, kiszipolyozásáért, ha kívülről jön a támogatás.

     

    Ma, 2020-ban:

    Maszkos vagy maszktalan. A járványkezelésben, a vezetésében, a hírekben hívő vagy hitetlen.

    Ez talán még furfangosabb a régieknél.

    Az egyik országrész a másik szerint a közösségnek árt, közellenség, esetleg közveszélyes, hazaáruló.

    Mások szerint a nemzetközileg szinte egységes vezető kaszt szó szerint majmot csinál a polgárokból. Míg egy éve még az arcát eltakaró volt az Európába nem való, keresztényellenes, közellenség, arab, most hirtelen mindenkinek váltania kellett...

    Nagyon érdekes.

     

    (korábbi írások vírus témában itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt,)

  • Drábik János előadása (2020. 09. 27.)

    Drábik János előadása az amszterdami COVID-19 tanácskozáson - 2020. 09. 11 (2020. 09. 27.)

    Drábik János előadása az amszterdami COVID-19 tanácskozáson: Az államok feletti hatalom terve a lakosság militarizált ellenőrzésére

     forrás: https://www.facebook.com/mvsz.sajtoszolgalat/posts/3243974539013852?hc_location=ufi

    A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) meghívást kapott Amszterdamba, az új koronavírus okozta orvosi és erkölcsi vészhelyzetről szóló nemzetközi tanácskozásra (MEED - Medical and Ethical Emergency Deliberation).

    Patrubány Miklós elnök Dr. Drábik Jánost, az MVSZ Stratégiai Bizottságának augusztusban újraválasztott elnökét kérte fel a 2020. szeptember 11-én, Amszterdam közelében megtartott tanácskozáson való részvételre, és egy rövid előadás megtartására.

    Dr. Drábik János angol nyelven megtartott előadását hosszan tartó vastapssal fogadták, majd ezt követően órákon keresztül válaszolt a kérdésekre.

    Alább közzétesszük előadásának teljes magyar szövegét.

     

    Dr. Drábik János

    Az államok feletti hatalom terve a lakosság militarizált ellenőrzésére

     

    2020. június 15-én már közreadta a Rockefeller Alapítvány a „National Covid-19 Testing Action Plan” nevű programját. Ebben megfogalmazza azt a stratégiát, hogy milyen lépéseket kell tenni a munkahelyek megnyitása és a közösségi élet újraindítása érdekében. Itt azonban nem egyszerűen egészségügyi intézkedésekről van szó, amit a terv elnevezése sugalmaz. Elkészítésében számos tekintélyes egyetem is részt vett, köztük a Harvard, a Yale, a John Hopkins és más neves intézmények. A szerzők egy hierarchikusan felépülő, erősen militarizált társadalmi modellt vázoltak fel.

    A hierarchia csúcsán található a Pandemic Testing Board, PTB (Világjárvány Tesztelési Bizottság), amely ahhoz hasonló lenne, mint a második világháború alatt létrehozott War Production Board, azaz a Haditermelési Bizottság. A PTB-ben részt vennének az üzleti világ, a kormányzat és a tudományos élet felelős vezetői. A terv elolvasásából az is kiderül, hogy nem a közérdeket képviselő és alkotmányosan is felelősségre vonható kormányzat képviselői játszanák a vezető szerepet, hanem elsősorban a pénzügyi és a gazdasági szektor bizalmi emberei. A szervezett magánhatalom front-szervezete lenne a tervbe vett federális bizottság.

    Ennek a felsőszintű tanácskozó testületnek a hatáskörébe tartozna a termelési és a szolgáltatási szektorra vonatkozó döntések meghozatala ahhoz hasonlóan, ahogyan az Egyesült Államok elnökét felhatalmazza a „Defense Production Act” (Védelmi Termelési Törvény) háború esetén. A Rockefeller Alapítvány által közreadott terv értelmében, kezdetben három millió amerikait tesztelnének COVID-19 diagnosztizálására hetente. Ez a szám hat hónapon belül heti harminc millióra növekedne. A cél, lehetővé tenni, hogy egy éven belül naponta lehessen harminc millió COVID-19 tesztet elvégezni. Valamennyi teszt elvégzéséért az állam piaci áron számítva, mintegy száz dollárt fizetne. Ehhez természetesen havonta több milliárd dollár közpénzre van szükség.

    A Rockefeller Alapítvány és a vele együttműködő pénzügyi partner-szervezetek, segítenek létrehozni egy olyan hálózatot, amelyek garantálnák a hitel feltételeket és aláírnák a szállítókkal kötött szerződéseket. Ezek azok a nagyvállalatok, amelyek előállítják a gyógyszereket és az egészségügyi felszereléseket. Az Akcióterv szükségesnek tart felállítani egy „Pandemic Control Council” elnevezésű szervezetet, amely fel lenne jogosítva arra, hogy létrehozzon egy „Pandemic Response Corps” testületet, amely egy különleges erőszakszervezet lenne százezertől háromszáz ezerig terjedő résztvevővel. Ennek a kényszerítő erőnek a tagjait a Peace Corps és az Americorps önkénteseiből toboroznák. Ezt kiegészítenék a Nemzeti Gárda tagjaiból toborzott személyekkel is. A Pandemic Response Corps tagjai átlagosan évi negyvenezer dollár fizetést kapnának, ami 4-12 milliárd dollárral terhelné meg az állami költségvetést. A Járványra Válaszoló Testület fő feladata a lakosság feletti ellenőrzés katonai jellegű technikákkal, digitális nyomkövetéssel és azonosítási rendszerekkel, mind a munkahelyeken, mind az iskolarendszerben, valamint a lakókörzetekben, a közösségi helyeken és a közlekedési rendszer egészében. A Rockefeller Alapítvány stratégiai terve meg is jelöli, hogy elsősorban az Apple-el, a Google-al és a Facebook-al működnének együtt.

    Kitér az Akcióterv arra, hogy milyen információkat gyűjtenének az egyes személyekről. Természetesen az egészségügyi állapotukra és a tevékenységi körükre vonatkozó adatokat gyűjtenék össze, de ezeket bizalmasan kezelnék, „amikor az lehetséges”. Ezeket az adatokat központilag összegyűjtve egy digitális platformon kezelnék és felügyeletüket a szövetségi állam és a privát vállalatok közösen végeznék. A Pandemic Control Council döntené el időről időre, hogy az Egyesült Államok mely régiójában kell elrendelni kijárási korlátozásokat és ezeknek a korlátozásoknak milyen hosszú ideig kell tartaniuk.

    A Rockefeller Alapítvány Akcióterve elsősorban az Egyesült Államok számára készült, de nyilvánvalóan a világ más államaira is alkalmaznák. Bármi is legyen a sorsa ennek az Akciótervnek, ha végrehajtanák, akár csak részlegesen is, az tovább központosítaná egy igen szűk hatalmi csoport számára a pénzügyi, gazdasági és politikai hatalmat. Egyértelműen az is kiderül, hogy a közérdeket és a közjót szolgáló közhatalom csak alárendelt szerepet játszana a felelősségre nem vonható szervezett-magánhatalom képviselőivel szemben.

    A COVID-19 az államok feletti hatalom kísérlete a világkormányzás bevezetésére. A járvány az első szakaszában Kína elleni kereskedelmi háború volt. A Második szakaszában a pénzügyi összeomlás veszélyét túlszárnyalta a félelem és a pénzpiac manipulációja. A harmadik periódusban kerültek előtérbe a korlátozások, a házi fogságban tartás és a világgazdaság megbénítása.

    Az első fázis nemcsak a kereskedelmi kapcsolatok felbomlasztását eredményezte Kínával, de részben az exportra termelő ipari szektort is leállította. Mindehhez Kína ellenes faji jellegű kampányok is kapcsolódtak. A járvány második szakaszában kibontakozott egy globális pénzügyi válság, amely 2020 februárjában érte el csúcspontját, és a pénzpiacok és a tőzsdék részbeni összeomlását eredményezte. A kőolaj világpiaci árának a drasztikus csökkenése rekord méretű volt. Mindez azonban nem spontán történt. A bennfentes kereskedelem és a beavatottak előzetes tájékoztatása a szakemberek számára tetten érhető volt. A tőzsdék és a pénzpiacok összeomlásában kulcsszerepet játszottak a félelemkeltést végző médiumok. 2020 februárjában mintegy hatezer milliárd dollár értékű részvény és értékpapír árzuhanása következett be. Igen sok kisjövedelmű amerikai megtakarítása ment veszendőbe, de tömegesen került sor vállalati csődökre is. A nagy intézményi befektetők számára ez viszont lehetőséget biztosított, hogy fedezeti alapjaik segítségével mélyen az értékük alatt vásárolhassák fel a fizetésképtelenné vált vállalatokat.

    A harmadik szakasz 2020 márciusában kezdődött. Ennek a célja, hogy a tömeges korlátozások bevezetésével leállítsák a világgazdaságot és azt az előre megtervezett irányban alakítsák át. Az egyes államokban bevezetett korlátozások nem csak az adott ország gazdaságát bénították meg, de destabilizálták a világkereskedelmet, a nemzetközi közlekedést és a globális beruházási tevékenységet is. Világméretű stratégia indult be az egész emberiség ellen, amely elvezethet nagymértékű globális munkanélküliséghez és elszegényedéshez. Ahhoz, hogy ez a stratégia sikeres legyen, az irányítóknak el kellett érniük, hogy az emberek elhiggyék, minderre a korlátozásra szükség van az egészségügyi válság leküzdéséhez.

    A politikusok és a pénzügyi oligarchia, köztük a „szupergazdag filantrópok” feladata, hogy végrehajtsák a világgazdaság globális újra strukturálását, amelyhez hozzá tartozik a gazdasági tevékenység világszintű befagyasztása. A demokrata pártiak Amerikában akadályozzák a gazdasági élet újraindítását, mert az nem szolgálja az elnökválasztási kampányban az ő érdekeiket. A „Big Money”-nak, Deep State-nek nevezett államok feletti hatalom ezért ambivalensen viszonyul a gazdasági élet újraindításához. A „Big Money” azt kívánta a politikusoktól, hogy ameddig lehet, tartsák az embereket karanténban, akadályozzák a mozgásukat és halasszák el a nemzetgazdaságok beindítását. Az emberek támogatását pedig a túldimenzionált félelemkampánnyal biztosítsák a maguk számára.

    Az államok feletti hatalmat kiszolgáló politikusokat a nyáj ösztön is vezérli. Talán még ennél is rosszabb, hogy egyesek maguk is elhiszik azokat a hazugságokat, amelyeket az államok feletti hatalom és a tulajdonában álló tájékoztatás azért terjeszt, hogy a közvéleményt, a „nyájat”, meggyőzzék. Szomorú tény, hogy a hazugság tömeges méretekben már igazságnak számít, és amikor politikusok engedelmesen végrehajtják az államok feletti hatalom utasításait, már maguk is elhiszik a saját hazugságaikat.

    Valójában nem járványról van szó, hanem egy megtervezett világméretű akcióról. Mike Pompeo, az Egyesült Államok külügyminisztere, elszólta magát, amikor kijelentette: a COVID-19 valójában egy élőben lefolytatott gyakorlat. Egy gondosan előkészített stratégia élőben való kipróbálására került sor. Szinte egyik része sem spontán vagy véletlen. A gazdasági visszaesés is meg volt tervezve. Részt vett a válság előkészítésében a Pentagon és a NATO vezetése, valamint a hírszerző szervezetek közössége. Nem csak Kína, Oroszország és Irán meggyöngítéséről van szó, de a vazallus Európai Unió gazdasági helyzetének a destabilizálásáról is.

    Kibontakozóban van a globális kapitalizmusnak egy újabb szakasza. Az államok feletti hatalom a globális kormányzásnak egy olyan rendszerére tér át, ahol a pénzügyi érdekcsoportok, köztük a korporációként működő óriásalapítványok és a washingtoni agytrösztök, felügyelik a döntéshozatalt, mind az egyes országok szintjén, mind világszinten. Valamennyi nemzetállamot alá akarnak rendelni a globális kormányzást végző, informálisan működő világkormánynak.

    A koronavírus járvány átalakítja a világgazdaság szerkezetét. Világszinten meggyöngíti a kis- és közepes méretű vállalatokat, korlátoz egész szektorokat a globális gazdaságból, beleértve a légiközlekedést, a turizmust, a kiskereskedelmet, a fogyasztási termékek gyártását, egészen addig, amíg csődbe nem mennek. Vannak geopolitikai célkitűzései is. A koronavírus járvány érinti az Amerika és a NATO által viselt közel-keleti háborúkat Szíriában, Irakban, Afganisztánban és Jemenben. De célkeresztben van Irán és Venezuela is.

    Az elhúzódó korlátozások, a lakosság otthonmaradásra kényszerítése következtében az emberek nélkülözhetetlen erőforrásai elváltak a termelő folyamatoktól. Az értéket előállító reálgazdaságot sikeresen leállították hosszabb időre. Ez persze megbénította a gazdasági élet és a többi életfunkció normális reprodukcióját. Itt nem csak az olyan élethez szükséges javak előállításáról van szó, mint az élelem vagy az egészségügyi szolgáltatások, az iskolaügy, a lakhatás, de szó van a társadalmi viszonyok egészének, a politikai intézményeknek, a kulturális életnek és a nemzeti önazonosságnak is a reprodukciójáról. A világ népei megtapasztalhatták a világjárvány tetőzésekor, hogy nem csak a gazdasági élet bénult meg, de a társadalmi élet egész struktúrája, beleértve az állami intézményeket is. Kiderült, hogy az állami tevékenység privatizálását is meg akarja valósítani az államok feletti hatalom, amely szervezett magánhatalom.

    A főáramlatú tömegtájékoztatás kulcsintézményei, amelyek magántulajdonban vannak, nem számolnak be arról, hogy a szupergazdag pénzoligarchiák és a tulajdonukban lévő pénzrendszer intézményei egyre nyíltabban háborút viselnek az értékelőállító reálgazdaság ellen. Ebben a pénzügyi-gazdasági háborúban óriási előnyt jelent számukra az, hogy a magántulajdonukban lévő pénzrendszer hitelez mind az államoknak, mind a reálgazdaságban működő vállalatoknak. Ebből az is következik, hogy a „Big Money” oligarchái, akik természetesen a bankrendszernek is a tulajdonosai, a hitelezők, és az értékelőállító reálgazdaság szereplői pedig az adósok. Mindez lehetővé teszi a szupergazdag pénzoligarchák számára, hogy eltávolítsák az útból a kis- és közepes méretű vállalatokat. A megtervezett vírusjárvány segítségével azonban az államok feletti pénzhatalom sikerrel tudott megbénítani olyan világméretű cégeket is, amelyekhez tartoztak a legnagyobb légiközlekedési vállalatok, a nagy szálloda láncok, a hightech-laboratóriumok, a világszintű kereskedelmi hálózatok, az import-export cégek. Ezek most mind egy csapásra a csőd szélére jutottak.

    Az államok feletti hatalmat gyakorló elit szabadulni akar a nemzetállamoktól és demokratikusan ellenőrzött intézményeitől. A nemzetgazdaságokat olyan nyílt gazdasági térséggé akarja átalakítani, amelyben a globális hatalmi elit érdekei a meghatározóak. A helyi háborúk, mind ezt a stratégiai célt szolgálták. Ez a helyzet annyiban változott, hogy 2020-ban már nem kell feltétlenül hadosztályokat küldeni az egyes országokba. Elég, ha a szervilis helyi kormányzatok leállítják a gazdasági életet egészségügyi és humanitárius okokra hivatkozva.  Ezt a célt szolgálta korábban a „Responsibility to Protect” program, amikor közvetlen katonai beavatkozás nélkül számolták fel a nemzetállamok maradék önrendelkezését.

    2020 júniusára már valóság lett, hogy a világgazdaság több mint a fele megbénult. Ez is arra utal, hogy itt egy világszinten érvényesülő birodalmi stratégiáról van szó. A globális elit a nemzetállamok privatizálásával a világgazdaság tulajdonosa akar lenni. Ezt előkészítette a nemzetállamok tudatosan megtervezett és végrehajtott eladósítása. A  magántulajdonban lévő pénzrendszer legfőbb képviselői a Wall Street, a City of London, a katonai-ipari komplexum, a Big Pharma és a Big Oil. Ezt kiegészíti a magántulajdonban lévő tömegtájékoztatás és a digitális kommunikáció.

    2020 szeptemberében úgy tűnik, hogy jelentkezett a járvány második hulláma. Ma már látható, hogy az új-koronavírus által okozott világjárvány valójában egy birodalmi stratégia az emberiség egésze feletti kontroll létrehozására. Ezt a stratégiát egy szupergazdag pénzoligarchia csoport hálózata irányítja. A globális kapitalizmus leszámol a nemzeti kapitalizmussal. A korlátlan önzésen alapuló talmudista rendszernek sikerült létrehoznia a világtörténelem legszélsőségesebb vagyoni és jövedelmi viszonyait. Ezt a helyzetet a globális hatalmi elit be akarja betonozni.

    Olyan egy központból irányított világrend van kialakulóban, amely valamennyi nemzetállam gazdaságát és a világon működő valamennyi vállalatot az ellenőrzése alá akar vonni. Ha ezt a folyamatot le akarjuk állítani, akkor meg kell ismerkednünk az államok feletti hatalom irányítóival, mert csak így tudunk ellenállni nekik. Beazonosításukhoz nincs szükség a szupergazdag oligarchák megnevezésére. Ők irányítják a szervezett magánhatalom struktúráit és hálózatait, felrúgva a nemzetközi jog kialakult normáit. Ezen az államok feletti hatalmon belül is szüntelen folyik a nagyobb befolyásért való küzdelem. Abban azonban közösek, hogy valamennyi olyan egy pólusú világrendet akar, amelyben korlátlanul érvényesülhet a önző magánérdek.

    Sustainable Development nem lehetséges. Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a kamattal működő pénzrendszer kényszernövekedésre van ítélve.Földünk viszont egy véges rendszer, amelyben semmilyen alrendszer nem működhet végtelenül. A környezetszennyezésnek pedig a legfőbb okozója a hadiipar és termékeinek a „hasznosítása”, a ’jó kis háborúk’. A környezet-szennyeződés leállítását a hadi ipari komplexum tevékenységének a korlátozásával, illetve a leállításával kellene kezdeni, mert a hadiipar létezése a legnagyobb környezetszennyeződés.

    Az Agenda 2021, amely az Agenda 2030 kiegészítőjének tekinthető, hivatalosan Davosban lesz meghirdetve 2021 januárjában. Ekkor teszi közzé a Világgazdasági Fórum The Great Reset című kiáltványát. Az itt meghirdetett világstratégia valójában 2020 januárjában kezdődött az új koronavírus világjárványnak a beindításával. Ezen a stratégián már több évtizede dolgoztak. Ennek az előkészítő munkának volt az egyik láthatóvá vált része a 2010-ben elkészült Rockefeller Report és a hozzá kapcsolható tanácskozás New York-ban 2019. október 18-án, amely az Event 201 elnevezést kapta.  

    Századunkban a bűnöző liberalizmus jutott világuralomra. Ez a liberalizmus már nem a szabadságot védelmezi mindenki számára, hanem a szabadsággal való visszaélés korlátlan szabadságát biztosítja a privilegizáltaknak. A degenerálódott liberalizmus segítségével a Globális Hatalmi Elit be akarja betonozni az általa létrehozott egypólusú világrendet. Ehhez tartozik a középosztály, az európai nemzetállamok felszámolása és a kevertfajú európai népesség mesterséges létrehozása. A talmudista államok feletti világbirodalom stratégiájának a része a megtervezett migráns-invázió, a klímahisztéria, a koronavírus-járvány, a Black Lives Matter anarchia és az Antifa terrorizmus. A cél világméretű káosz előidézése, hogy a globális nagytakarítás után a globális elit megszilárdíthassa a megfélemlített emberiség feletti uralmát. Az államok feletti hatalom olyan egypólusú világrendszert akar univerzális kényszer-kultúrával stabilizálni, amelyben az erős büntetlenül elkövethet mindent a gyengébbel szemben. A nemzeti kultúrájukhoz és identitásukhoz ragaszkodó népeknek ezért most fel kell állniuk és meg kell tagadniuk, hogy felvegyék ezt az univerzális szellemi kényszerzubbonyt.

    (kiemelések: felelet.hu)

    v.ö. https://www.rockefellerfoundation.org/national-covid-19-testing-action-plan/

     

     

     

     

     

  • Egy történelmi folyó újjáéledése (2020. 12. 06.)

    Egy történelmi folyó újjáéledése (2020. 12. 06.)

    A Magyar Nemzet LUGAS 2020. december 5-i száma alapján.

    'Felelet'

    Sok év semmitmondás és unalom után ebbe a lapszámban váratlanul sőt csodálandó módon érdekes és fontos írások kerültek bele.

    1: Nem csupán kirakat - A Budapest Világörökségéért Alapítvány  munkájáról - Tóth Ida

    2: Kevesebb gát, több lazac - folyami gátak bontásáról az USA-ban - Regényi Huba

    3: Hulhumale És Viligili - az üvegházhatás humbugságáról - Szarka László Csaba

    4., ráadás (érdekesség) Organikus vagy modernista - Szövényi Anna

    Az első három írás olyan témájú és tartalmú, mely legalábbis az elmúlt 26 év hatalmasságai által a tiltott kategóriába tartoznak. Nem is jelent meg ehhez hasonló írás évtizedek óta. Most miért?

    (Bár most sok minden történik, nem csak a vírus és a bevándorlás. Harminc év után kiderült, hogy egy, az egész országot vezető és Európában minket képviselő képviselő (Szájer) úr bennfentes társaival együtt hazudott az országnak. Csak mi tízmilliónyian nem tudtuk, kire szavazunk. És zsarolható is volt így mind itthon, mind külföldön - ki tudja miként módosította ez cselekedeteit. Ahogy a budai polgári-nemzeti környezetbe az MDF-es képviselők helyére beerőltetett Pokorni Zoltánról szép lassan, előbb (2002) kiderült, hogy apja kommunista ügynök, majd 2019-ben, hogy nagyapja nyilas volt. Sok-sok titok lassan fényre derül.)

     

    Ebben az írásban a második cikkről:

    "kaliforniai aranyláz idején... elterelték a vizet"

    'Felelet': Tehát az arany bálvány imádással kezdődtek itt a bajok?

     "1962-ig nyolc gát épület a folyón... négyet lebontanak... 650 kilométernyi egybefüggő folyószakasz jön létre"  "USA-ban eddig 1700 gátat távolítottak el"

     'Felelet': Nálunk a tudomány, a szakma, az egyetemi oktatás, a politika, a hivatalok még mindig gátakat akarnak építeni. (Most épp a maszkokkal és a kijárási tilalommal az emberek között építik azokat.) Ahogy az USA a Néma tavasz-ból (Rachel Louise Carson) ismert önirtás után talán kezd legalább ezen a téren megváltozni, mi mikor fogjuk újra értékelni és létrehozni az egykor az egész országnak "kenyeret" biztosító, Andrásfalvy Bertalan által is dícsért fokgazdálkodásirendszert?

     

    vesd össze:

    Elbontják Európa legnagyobb duzzasztógátját - Népszava, 2019. 06. 13.

     "Megbontották a franciaországi Sélune folyón található, 36 méter magas Vezins-gátat, ezzel megkezdődött Európa legnagyobb duzzasztógátjának eltávolítása.
    A gát eltávolítása egy hosszú távú projekt első lépése, amelynek célja, hogy a Sélune újra szabadon áramolhasson, és lazacok, angolnák és más vadon élő állatok képében visszatérhessen az élet a folyóba és az UNESCO világörökségi listáján szereplő, népszerű turisztikai látványosságba, a Mont-Saint-Michel-öbölbe - derült ki a WWF Magyarország közleményéből."

    "Európa-szerte már több mint 3500 gátat távolítottak el. 2018-ban Spanyolországban volt a kontinens eddigi legnagyobb gátelbontása, Észtországban pedig történelmi jelentőségű projekt keretében végeznek folyó-helyreállítást: 8-10 gátat fognak eltüntetni, így 3300 kilométernyi folyószakasz kapcsolódik majd újra egymáshoz."

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Felelős szülők: lekerülnek a maszkok (2021. 01. 17.)

    Felelős szülők: lekerülnek a maszkok (2021. 01. 17.)

    forrás: Felelős szülők és emberek közössége, Orvosok a tisztánlátásért, Normális Élet xxx megyében fb csoportok

     

    Lekerülnek a maszkok az iskolásokról! 2021.01.14

    "...egyes iskolákban az Intézkedési Tervhez képest szigorúbb szabályok bevezetéséről döntöttek (kötelező maszkviselés alsó tagozatban közösségi terekben, sőt a tanórákon)... sem az Intézkedési Terv sem jogszabály kötelező iskolai maszkhasználatról nem rendelkezik... Amennyiben a védőtávolság közösségi terekben nem tartható be, úgy kizárólag az általános iskola felső tagozatában és a középiskolákban a közösségi terekben (pl. aula, könyvtár, folyosó, stb.) tartózkodás idején javasolt a szájat és orrot eltakaró maszk viselése. A maszkviselésre vonatkozó szabályok meghatározásakor azt is figyelembe kell venni, hogy a maszkviselés hogyan befolyásolja a gyerek tanulását, lelki társadalmi fejlődését, és hogy kerül-e kapcsolatba olyan emberekkel, akiknél nagy kockázata van a súlyos megbetegedésnek. Jelezzük továbbá, hogy Dr. Aáry-Tamás Lajos oktatási jogok biztosának az iskolai maszkviselési szabályokra vonatkozó megkeresésére az NNK a fentiekkel azonos tartalmú tájékoztatást adta.

     

    Felelet:

    Akiknek pedig kötelező és a büntetést se tudják kifizetni (nem tartoznak a milliárdosok közé), azoknak már kapható itthon is csipkemaszk. Az oldal (talán okkal) titkolja, kik ők. De ezt kiírják: FIGYELEM! Designtermék, dekorációs és nem egészségügyi célokat szolgál. Covid-19 elleni védelemre nem alkalmas!

    Ezáltal becsületesebbek mint a hatóságok és az oltásgyártók, mert ők nem írják ezt ki az oltóhelyeken.

     

    További friss információk a tisztánlátáshonlapról:

    Súlyosabb betegség-lefolyást okozhat a covid-vakcina! A német Wochenblick meglepő információkat közöl a COVID oltássalkapcsolatban referálta az irodalmat a Racionális Életért Közösség. egyre több olyan eset fordul elő, amikor az oltott embereknél már az első dózis beadása után röviddel koronás megbetegedés lép fel. Sok közülük meglehetősen nehéz és olyan tünetekkel rendelkezik, amelyek legkevésbé sem mutatnak különbséget a normál koronafertőzéses megbetegedésekhez képest. Ez már önmagában felveti azt a kérdést, hogy miért kell akkor oltani, ha az oltás valószínűleg legalább akkora Covid-megbetegedési kockázatot hordoz magában, mint maga a vírus oltás nélkül. Nem beszélve az oltás már ismert és még nem feltárt mellékhatásiról, ami miatt maga a gyártó sem vállal semilyen felelősséget az oltást illetően. Az olottak tehát nyíltan kimondva kísérleti alanyok... Az International Journal of Clinical Practice október végén megjelent tanulmányban kifejezetten megvizsgálja és megerősíti ezt a kockázatot.

    A sötét tél műveletről (video felirattal)

    Bosznia-Hercegovina alkotmánybírósági határozat. - Az emberek szabad mozgásának korlátozása és a maszkhordás kötelező elrendelése, alkotmányt és európai egyezményt sért. Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Bosznia és Hercegovina alkotmányában, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben (Európai Egyezmény) garantált alapvető emberi jogok és szabadságok a száj- és orr-maszkok viselésének kötelezettsége, valamint állampolgárai szabad mozgásának korlátozása tekintetében, nem csupán Bosznia-Herecgovina alaptörvényébe ütközik, de a legalapvetőbb emberi jogokat és nemzetközi egyezményeket is sérti.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Fidesz: 4+10 év (2020.03.29.)

    fidesz: 4+10 év (2020.03.29.)

    2020

    Négy plusz tíz év Orbán-Fidesz kormányzat.

    2010-ben kezdtem írni a (szerintem! remélem tévedek) jó és rossz eredményeket. Akkor a jó túlsúlyában reménykedtem, mint sokan, nyolc év várakozás után.

    Aki hisz a kormányban, az ne is olvassa tovább, legfeljebb a „JÓ” rovatot. Ők a boldogok. A kiábrándultak rövidtávon reményvesztettek is lettek, hiszen ma politikai alternatíva sincs. (Bár váratlanul gyorsan változhat a helyzet, az évtizedek (évszázadok?) alatt részben sikeresen elbutított tömegek is rejtett bölcsességet mutathatnak fel.)

    Persze a Fideszben és a mai (politikai, gazdasági) hatalomban is rengeteg jószándékú, tisztességes, okos ember tevékenykedik. A rendszer mégis a jó kezdeményezéseket is visszájára fordítja. Végül, jobb híján, leginkább mindenki magát védi.

    A lista nem végleges, és főleg nem teljes.

    1. a nemdohányzók védelme zárt helyeken, kis dohányboltok pártolása
      de: régi tulajdonosok kitúrása, energiaital árusításának megengedése, a szót lealacsonyító nemzeti elnevezés. Ez az ügy rejtélyes, mert szinte az egyetlen, hogy hatalmas ipari lobbiérdekek ellenében tettek kormányok, külföldön is.
    2. az Erkel színház épületének megmentése, az előző kormány bontás és parkba plázaépítés terve helyett
    3. Budapest, Uránia nemzeti filmszínház szép épületének egyedül moziként megmentése - nem lett bank… (még 1. Orbán kormány)
        de: a csőtörés (2015) óta nem tették rendbe az alagsori termeket – mégse fontos a színvonalas filmek vetítése?
    4. Fölszállott a páva népzenei TV műsor bevezetése
        de: a látvány legalábbis ide illetlenül, primitív ízléstelen kereskedelmi, a rangsorolás rossz ötlet volt

    JÓ LETT VOLNA, FÉLIG JÓ

    1. Szerencsejátékok, falusi pénznyelők megszüntetése. De: a nagy játékbarlangok helyzete visszás.
    2. Zeneakadémia, Népzene tanszék megalakulása (2007, 2009) ja, ez nem is Fidesz idő!
        de: nem taníthatnak a jelenlegi tanárokat egykor oktató, tankönyveket író régi mesterek (buta bürokrácia, papírmánia)
    3. Budapest, A Várbazár felújítása
        de: picit rozsdás, a belső terem pedig háborús pince jellegű
    4. vasárnapi zárás a multik dolgozói, a családi élet, a bibliai és emberi minimális pihenőnap védelmében
      de: visszavonták az első lehetőségnél (kivételesen egyedüli módon ellenzéki kezdeményezésre, félve vagy örülve a felvetett népszavazásnak)
    5. Kétmillió forintos havi állami bérplafon 2010-től
        de: 2015-ben visszavonták (ekkor vette át az irányítást az ország fölött a kapzsi  de alkalmatlan fideszes felső-középvezető réteg, vagy eleve csak a választók becsapása volt a cél?) Tényleg, havi 2 millióért nem dolgozik Magyarországon tehetséges, alkalmas ember?

    BETARTATLAN 2010-ES FIDESZ VÁLASZTÁSI ÍGÉRETEK:

    1. Ángyán félreállításával az élő falu, kisgazdaságok, jó élelem-re szavazó állampolgárok becsapása
    2. a többször ígért bürokrácia csökkentés helyett a valaha volt paragrafusszámnak sokszorosát ontják, így csak a zavarosban halászók járnak jól; ahol egyszerűsödött volna valami (építési engedély), valójában ott is bonyolultabb, drágább, átláthatatlanabb lett minden
    3. állampolgárság, de: 2005-ben a Fidesz miatt nem lett meg az igenek elegendő mennyisége (csak kényszerűségből álltak mellé, nem kampányoltak, mint bármely más ügyben); és az eskü (szöveg) mint olyan furcsasága, pláne egy idős székely vagy csángó esetében.
    4. vonatok, szárnyvonalak (megígérték a 2010-es kampányban az újranyitást, nem tették…)
    5. kisiskolák (megígérték a 2010-es kampányban az újranyitást, nem tették…)
    6. vidéki posták (nem tudom, hogy ígérték-e, de azokat is előtte szüntették meg.)
    7. járhatatlan örök kátyús utak (pl. Nógrád megye. De Budapest is nagyon zötyögős, pl. 2019/2020 telén a Szilágyi ErzsébeT fasoron még veszélyes kátyúk is voltak, pedig erre tényleg az uralkodó réteg jár, és tél se volt.)
    8. lakásfelújítási ígéretek, de már az első Fidesz kormány is az új építést támogatta (ők kezdték), ezzel felújítás híján rombadöntve a 100 éves lakásállományt, lenyomva a használtlakás árakat, tönkretéve a felújító kisvállalkozókat, segítve a lakótelep-építőket, az ingatlan-spekulánsokat mind a belvárosi házak lebontásával, mind a zöldbeépítésével, tönkretéve a zöldterületeket vagy arra alkalmas részeket, elszabadítva a hitelezést segítve a bankokat.
    9. A mindennapos testnevelés ígéretét sajnos betartották. Ez épp a családok elleni intézkedés, mint a kötelező óvoda. Persze ha a közösségeket, nem élsport-jellegű klubokat nem támogatják, a Rómait és a Városligetet is beépítik, akkor a családok valóban nem tudnak együtt mozogni, maradnak a büdös drága egészségtelen légkondis terek, a családi együttlét nélküli gyerekmozgatás.

    JÓNAK INDULT DE CSALÓDÁS A VÉGE, ÉS FÉLIG JÓ DOLGOK:

    1. Csurka vezetésével színház, (elvették tőle, bele is halt, ha jól emlékszem?)
    2. „jobboldali” új vezetésű színházak: jobbat vártunk, nagyrészt gyenge darabok, trágárság itt is
    3. KATA adó: viszonylag egyszerű, bár a rengetek összevissza szabály miatt nálunk ehhez is könyvelő kell. Bevezetéséhez tönkre kellett tenni az EVA-t a mértéktelen emelésével. A KATA talán szándékos hibája, hogy pár hónapos bevételkiesés tönkreteheti az embert, és túl magasra (havi 1 millió) emelték a felső határt, így már igazságtalanul kedvez a leggazdagabbaknak. Azaz számukra Európa legkisebb adója, az átlag polgárnak a legmagasabb. 150 ezer havi bevételnél 30%.

    KÖZPÉNZ, KÖZLEKEDÉS, DEMOKRÁCIA, KÖZÖSSÉG, DÖNTÉSEK, NYILVÁNOSSÁG, IGAZSÁG:

    1. M4 metró: Nem árulták el nekünk, pedig átláthatóságot is ígértek, miért kellett befejezni (titkolt tanulmányok?), és főleg, hogy miért-kikért kezdték el, milyen hamisításokkal, mesterséges dugókeltéssel, járatmegszüntetéssel indokolva szükségességét. mennyit loptak rajta és kik. Azt se tudjuk, most mennyibe kerül az üzemelése.
        Most (2020) meg még egy metrót kezdenek tervezni(!), szintén a Duna alatt átkelőt.
    2. nevetséges témájú népszavazások, a valóban fontos kérdésekről tilos, lehetetlen (Kádár népe nem Svájc lakossága? Nekünk vezetés kell, nem tudunk jól dönteni? Csak vezetőválasztásra vagyunk alkalmasak?
    3. teljes hiteltelen, ellenőrizhetetlen, irányított kérdéssorú kormányzati közvéleménykutatások
    4. állami lopás:
      • törvényessé tételével az állam, az igazságszolgáltatás, a remény nevetségessé tétele
    5. Választások, pártok:
      • Az lenne a minimum, ha demokráciának nevezzük ami van (és már a számítógépkor előtt is megoldható lett volna, ha nem akar a mindenkori hatalom és ellenzék? csalni), hogy mindenki visszaellenőrizhesse a saját szavazatát.
      • valódi ellenzéki gondolkodás felszalámizása, megszüntetése (MDF, kereszténypárt, parasztpárt, környezetvédő párt), megfélemlítés (pl. ha nem kapja vissza a jelölt a kiadott aláírólapokat, pénzbüntetés…), az 5% alatti pártok esetén elvesző szavazatok ügye (messze nem demokratikus; szavazatátirányítással más kis pártra új párt is születhetne)
      • Ángyán személyének kihasználása a kétharmadhoz, aztán hátbatámadása
      • bátran kiállók, fontos hiteles példamutató személyek megsemmisítése:
        • NAV ügy Horváth András 2014
        • Ángyán (Bencsik) föld 2012, élelem, élhető Magyarország / zenélő óriás-zárt géntehenészet (lásd)
        • Sándor Mária „fekete” nővér, egészségügy, 2015
        • Geréb Ágnes, békés egészséges szülés-születés
    1. A Fidesz soha ellenzéki kezdeményezést nem fogad el, bármilyen jó. Néha később, mint sajátjukat, végrehajtják. (Az állampolgársági ügy is hasonló. ne a Világszövetségé legyen az érdem, ezért nem támogatták.)
    2. A károsult állampolgár az utolsó, előbb a bank, adóhivatal stb. kap pénzt. Még az Olaszliszkán agyonvert tanár esete után se módosították a sorrendet, családjának sem fizetett legalább valamely milliárdos fideszes. Közben máig fidesz törvény alapján 10 milliárd jutott börtönlakóknak és ügyvédeiknek.

    KULTÚRA, ALKOTÓ KÖZÖSSÉGEK, KORÁBBI EREDMÉNYEK TÖNKRETÉTELE:

    1. Duna TV szisztematikus, az Szdsz-szel vállvetve történő lassú tönkretétele, beolvasztása
    2. Katolikus rádió nem kapott országos frekvenciát, helyette rengeteg népbutító reklámadó
    3. kereskedelmi csatornák mindkét „oldalon” ugyanazzal tömik az emberek fejét
    4. Játék és muzsika műsor megszüntetése
    5. nemzeti népzenei adó egyedül nálunk nincs tán az egész világon – Kodály országa? (cigány adót valamiért csináltak)
    6. múzeumok tönkretétele, pénzelvonás, helyette látvány óriás beruházások

    TÚLFOGYASZTÁS, SZÁNDÉKOS NÉPBUTÍTÁS

    1. reklám:
      • házméretű reklámok 2010 utáni elterjedése (a mögötte lakókkal is embertelen és megalázó)
      • TV reklámok továbbra is üvöltenek a műsorokhoz képest
      • műsort megszakító reklámokat, reklámidők összehangolását sem tiltották meg
      • reklám a közadókon is
    2. propaganda:
      • még rosszabb mint Antall idején az akkori ellenzéké, most már trágár is, ugyanúgy agresszív hazug, vita, ellenvélemény nincs
      • figyelemelterelés állandóan: pl. átvándorlók a népességfogyás, cigány és kínai valós problémák helyett
    3. fidesz kereskedelmi adó, TV, újságok. Végtelen szajkózás, mint az egykori kommunista propaganda.
    4. elnevezéseket, szignálokat se adták vissza:
      • rádió szignál
      • Rádió énekkar neve
      • TV csatornák jelei, főleg Duna TV hulláma
    5. Nemzeti Színház közösségének és közönségének megalázása a név elvételével (2000-ben)

    MAGYAR IPAR, NEMZETBIZTONSÁG, ÉLELEM

    1. külföldi buszok, vonatok stb. behozatala (az utóbbi pár évben kis változás)
    2. „stratégiai partnerek”, multik támogatása a magyar kisebb-nagyobb cégek helyett
    3. nem kapható hal, főleg nincs egészséges, élővizi - egykor elláttuk Európát
    4. nincs magyar
      • közösségi oldal (volt!)
      • telefontársaság
      • bank (talán a Magnetbank részben? De tudni semmit nem lehet ezekről, hogy mi kié?)

    ADÓSSÁG

    1. valójában titkolt elhazudott növelés, kölcsönfelvétel PAKS-ra, állampolgársági üzlet (külhoni magyaroknak megalázó is, hogy azok kaphatnak)

    EMBER- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

    1. Paks: az egész régió létének kockáztatása, valamint minden forrás elvétele erre.
    2. környezetvédő bebörtönzése (Audi, 2010), ezzel jeladás a félelemre, pénzelvonás környezetvédelmi civilszervezetektől, minisztérium megszüntetése
    3. parkok megsemmisítése, Városliget, Kossuth tér, József Nádor tér stb.
    4. Továbbra is alig van gyógyfürdő, talán csak a turistáknak elég, nekünk megfizethetetlen. de drága esztelen kapukkal tele vannak.
    5. Úszni, sétálni se lehet. Uszodák, szabad strandok, folyók, tavak használata, sétányok, ligetek? Velencén a szabad strandot egy pláza kedvéért egy választás másnapján tarolták le. Klór van.
    6. napelemre még Romániában is kaptak támogatást a családok, de nálunk csak óriáscégek telepíthetnek

    CSÚNYA KÖZTEREK, ÉLHETETLEN VÁROS

    1. lakáskiadás kezelése (megengedett zajjal vandalizmussal elüldözött belvárosi lakók, az így leesett árú lakásokat felvásárlók megszerezték, ügyes)

    BANKÁROK

    1. teljhatalom bankoknak és végrehajtó maffiának, az állítólagos adósmentés (árfolyamgát hazugság) is az ő érdekükben, garantált hosszú fizetés
    2. nincs magyar bank
    3. rongálás
    4. Vidámpark (főleg még meglévő régi játékok)
    5. utak:
    6. kapu tényleg nincs, viszont így elbújtatták az Áfa és egyéb adók mögé a nagyon drága kifizetéseket.
    7. Római part, tiltakozók megalázása

    REMÉNY

    1. A remény elvétele az országtól, amit 2010-ig sokan vártak, kiderült, hogy nagyjából ugyanazt teszik a nemzettel, mint elődeik 1994-től.
    2. előző rendszer legrosszabb embereinek alkalmazása (tanácsadó), barátsága (Gergényi),

    ORWELL, EMBER TRAGÉDIÁJA

    1. kötelező óvoda. iskolában 3 nap, Geréb Ágnes bebörtönzése, otthonszülési törvény csak a szülészmaffia érdekében (azaz lehetetlenné teszi, ami tízezer évig lehetséges volt, még Kádár alatt is)

    EGYÉB

    1. hálapénz ellen semmi, a szülési hálapénz ellen szóló miniszter (Mikola István) eltüntetése
    2. rossz beruházások: Ferenciek tere betonrengeteg, Moszkva tér szintén, stb.
    3. Ígért igazságszolgáltatás elmaradása: 2006-os rendőrbűnözők, miniszterek stb.
    4. közbiztonság: csak az állampolgári önvédelmet szüntették meg (gárdának „pofon”)
    5. magyar családi gazdaságok, élhető város, emberi kapcsolatok ellen:
      • elektronikus pénztárak (idő, pénz), mint végső csapás tönkretett sok kisiparost
      • bürokratikus terhek
      • hivatalok zaklatása
      • cégóriásoknak kedvező gyakorlat (ugyanannyit kell költeniük egy bürokratikus előírásra, ami a kicsit tönkreteszi, a nagy meg se érzi)
    6. közlekedés:
      • taxi: Budapesten sárga, most (2020 járvány) is ők kaptak először adófelmentést, de Antall idején szinte kormány döntöttek, Uber olcsó közlekedést is megakadályozták, a reptéri maffia a reptéri metrót is 30 éve gátolja, garantált magas árak, fölös költségek, csak a gazdagok tudják megfizetni
      • légkondi mániákus népszerűsítése és bevezetése, miközben drága, környezetszennyező, egészségtelen és ellenőrizhetetlen, állíthatatlan, a helyi közösség kiszolgáltatott egy ismeretlennek
    7. ujjlenyomat: nemrég még a magyar elnök tiltakozott ellene, ma már itthon is kötelező
    8. autópálya, autóút, elkerülő út: kis utak, városi utak pocsékok, elkerülő utak alig épülnek; egyetlen jó, hogy legalább Kaposvárra nem autópálya épült, hanem egyszerűbb út

     

  • Hertelendy Gábor: Politikai pálfordulások (cikkajánló-2020. 10. 26.) (2020. 10. 27.)

    Hertelendy Gábor: Politikai pálfordulások (cikkajánló-2020. 10. 26.) (2020. 10. 27.)

    Magyar Nemzet 2020. okt. 26. 4. oldal

    Felelet:

    Szívesebben ajánlanám magát az írást, melyről a cikk szól, de az (persze) hozzáférhetetlen. Nagy dolog, hogy legalább létezéséről hírt kapunk és részleteiből ízelítőt a kormánysajtóból. Azaz Zárug Péter Farkas az újságnak küldött elemzéséről.

    Ínyencség, hogy a címből nem gondolja az olvasó, hogy itt valami érdekes lehet. A címben szerepel a szemkilövő miniszterelnök neve, így a sajtó szokásos propagandacikkének tűnik, mely látszólag őt támadja, valójában minden kormányellenes erőt tesz lehetetlenné. Érdekes, hogy épp erről szól az elemzés!

    Remélhető, hogy itt ismét a szocializmus alatti módszerrel találkozunk. A bátor újságíró elrejti egy semmitmondó cím alá az olvasónak szánt igaz közlését, a tiltott tartalmat, melyet így a cenzor nem vesz észre, esetleg szemet huny felette.

    idézetek a cikkből:

    ... Orbán Viktor 2002 után elindult a nemzeti oldal egységesítése felé, és integrálta 2010-re a volt MIÉP-esek, MDF-esek és kisgazdák táborát.

    (Felelet: azaz felszalámizott körmönfont módszerekkel mindenkit. Persze az ország érdekében, hogy nyerhessen kétharmaddal.)

    ... aki különvéleményen van, az maga lép ki a bajtársi szövetségből (a Fideszből)...

    ... ha kritikáját fenntartotta a nyilvánosságban, akkor be kell álljon az egységesülő balliberális csatasorba.

    (Felelet: mert más lehetőség nincs, a Fidesz így rendezte el.)

    ... a Fidesz nem engedi, hogy jobboldali versenytársa legyen...

    A jobboldali választók szempontjából azonban egy vörös vonal van: GY.F.

    (Felelet: Azért sem írom ki a nevét. Tizanhat éve reklámozza, tartja a figyelem középpontjában és pénzeli, erősíti a többiek gyengítésével a Fidesz, épp ezért, hogy megakadályozzon minden jobboldali alternatívát. Érdekes példa a demokrácia valóságára.)

    Felelet:

    Ezután öt példát sorol fel a tanulmányból a cikk, ebből négy volt Antall féle MDF-esek, jó emberek! Jeszenszky, Mellár, Bod Péter és Pálinkás. Természetesen a cikk rosszakaróként ír róluk, de legalább megtudunk valamit abból, amit állítanak. És ez érdekes. Például kudarcként írják le a "gazdaságélénkítéseket", pénzmosodának a Fidesz kutatóintézetét, hazugságnak a GDP-re hivatkozást,..