user_mobilelogo

Tagged in: épített környezet

  • CSOK - Kit támogat a kormány? (2020. 10. 01.)

    CSOK - Kit támogat a magyar kormány? (2020. 10. 01.)

    (Felelet:)

    A 2015. júliusától bevezetett 10plusz sokmilliós "családi otthonteremtési kedvezmény" valós hatásai, feltehetően (nagyrészben) eredeti céljai. A lent felsoroltak ellenére gondolom és remélem, hogy a program kezdeményezői túlnyomó részt valóban jót szerettek volna tenni Magyarországgal, a magyar családokkal.

    1.

    Propaganda, ezzel és a befolyó pénzzel, egyéni gazdagodással, kiszolgált nemzetközi hatalmak hálájából is következő hatalmon maradás, ezzel élve (sajtó birtoklása stb.) a más gondolatok megjelenésének, terjedésének gátolása, épp az adott témában is.

    2.

    A (főleg nemzetközi) bankok (és más "kormányzati stratégiai partnerek") nyereségének közpénzből való hosszútávú növelése, biztosítása egyfelől a családok ügyféllé tételével, másrészt a közpénzből való kamattámogatással.

    3.

    A magyar családok adósrabszolga státusba irányítása legalább további 25 évre. Akinek fizetnie kell havi 100-200 ezret törlesztésre, másképp elveszti otthonát, (és következésképp esetleg családját is), az (a milliárdosokat leszámítva) szabadon nem változtathatja életmódját, gondolkodását, munkáját, nemigen sztrájkolhat, vonulhat utcára, vitatkozhat a munkaadójával, nem közölheti véleményét sem riportban, sem levelezésben.

    4.

    Az elsősorban nemzetközi, kisebbrészt magyar milliárosokhoz köthető építőanyag gyártás, kereskedelem, és nagy építőipari vállalkozások hasznának nagymértékű növelése. (Duplájára nőtt anyagárak, sokszorosára nőtt építkezésszám.)

    5.

    Az árfelhajtással lényegileg a megtakarítások elvétele. Amely család hosszan gyűjtött házépítésre, azt vehette észre, hogy a duplájára nőtt árak miatt a megtakarítás fele elveszett.

    6.

    A más szektorokra (lásd bérlakás, élelem árak, zöldség árak) is átgyűrűző építőiparból kiinduló áremelkedés végül általános inflációt hoz a köznépet érintő kategóriákban (élelem árak, de nem a helikopter árak), ami egyfelől minden átlagos magyar család megtakarítását elveszi, másrészt a nehezen megemelt állami és magán bérek értékét is csökkenti.

    7.

    Az előző pont következtében a megtakarító családok is, akaratuk ellenére, banki, állami kölcsönt kell felvegyenek, törlesztéssel terhelve életüket.

    8.

    A korábban az előző ingatlanválság, munkanélküliség, banki behajtások, a budapesti Belvárosan a hatóságok által szabadon az ottélők nyakára eresztett airbnb-s, az életet elviselhetetlenné tevő bulituristák következtében a magyar nép által kényszerből olcsón eladott lakások magyar milliárdos és külföldi felvásárlói most (az árfelhajtás után) többszörös áron adhatják el/ki a megszerzett ingatlanokat.

    9.

    A családi életbe és a gyermekáldásba, a lelki életbe és vallási életbe való durva állami beavatkozás. A pénz mindenható voltának, ennek tudatának erősítése a társadalomban.

    10.

    Mint általában a nem mindenkinek elérhető, nem mindenki által megnyerhető támogatások, pályázatok, ez az ügy is az adókkal elvett pénz közpénzként, központi visszaosztásával a hatalom "paternalista" jellegét erősíti az egyéni, családi, helyi, közösségi önálló felelősségteljes döntések helyett.

    11.

    Mint általában a nem mindenkinek elérhető, nem mindenki által megnyerhető támogatások, pályázatok, ez is növeli a korrupciót.

    12.

    Mint általában a nem mindenkinek elérhető, nem mindenki által megnyerhető támogatások, pályázatok, ez is növeli az igazságtalanságot és annak érzetét is, amikor hasonló családok közül az egyik kap a közpénzből 10-20 milliót, a másik nem. (Például mert épp kicsit előbb építkezett saját pénzből.)

    13.

    A társadalom szoktatása és erőltetése a gyermekáldás helyettesítő, jórészt embertelen és drága, nagyrészt eredménytelen művi eljárásokra, ezzel az orvosipart, gyógyszeripart általában is erősítve, gazdagítva. (Ha nem születik meg a banknak-kormánynak megígért gyerek, vissza kell fizetni a milliókat.) Miközben az ivóvizeink vegyszerrel, gyógyszermaradvánnyal és fogamzásgátlóval fertőzöttsége révén is gyengülő nemzőképesség ügyét a hatóságok és a sajtó teljességgel figyelmen kívül hagyja.

    14.

    A még megmaradt, közjó céljára használható, az egészséghez és élhető városhoz szükséges, amúgy is kevés városi zöld vagy szabad területek további beépítése főleg lakóparknak hazudott silány, zsúfolt lakótelepekkel. (Dunapart. Miközbem a Városligetet és más más tereket, parkokat kormányzati vagy banki célból tarolnak le.)

     

     

    Pár, a világhálón is csak ritkán található kritikus írás:

    keresztenykultura.blog.hu

    Prém Alexandra, református teológus: Mibe kerül ez a gyerek? Avagy a CSOK árnyoldalai

    "A CSOK-igénylés feltételei között ezért kifejezetten etikátlan lehet az a kitétel, amely egy sokak szerint talán éppen a vallási meggyőződésük miatt megkérdőjelezhető, egyben igen költséges módszert tesz kötelezővé a hitelfelvevők számára."

    "Az eddig leírtakon kívül teológiailag a legproblematikusabb pontja a rendszernek, hogy a házasságot idegen célokkal terheli meg. A keresztyén református teológiai etikában a házasság öncél. Önmagáért van, és arra szolgál, hogy benne az élet és a felek kiteljesedjenek. Méltatlan a házassághoz, hogy azt anyagi vagy más céllal megterheljük, akár a gyermeknemzéssel. A keresztyén értékrend szempontjából nem házasodhatnak anyagi haszonszerzés céljából  a párok, sem pedig azért, mert mondjuk az egyik fél mindenáron gyermeket szeretne. Magáért a házasságért kell házasodni, azért, mert én a választott társammal, és csak vele házasságban akarok élni. Mert elköteleződöm mellette. Amennyiben valaki anyagi megfontolásból házasodik, az már nem házasság, hanem sokkal inkább üzlet. Hasonló megítélés alá eshet, ha valaki azért vállal egynél több gyereket, mert azért magasabb támogatás jár. Persze a többség egyébként is akár gyereket, gond akkor van, ha tényleg a pénzért vállal többet – ez azon gyermekkel szemben etikátlan és méltatlan, akit „pénzért szültek”."

    https://www.thermo-block.hu/rejtett-csapdak-igy-koppanhat-oriasit-a-csok-kal

    https://azenpenzem.hu/cikkek/beveti-a-kormany-a-csok-bombat-a-valasztasra/4755/

    https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nagyot_kaszalhatnak_a_gazdagok_a_csokos_hitelen.679139.html

     

     

     

     

     

     

  • SOS Balaton - Káli Híradó 2020 október (2020. 10. 31.)

    SOS Balaton - Káli Híradó 2020 október - Somogyi Győző írása (2020. 10. 31.)

    http://www.kalihirado.hu/

     Politikai döntés mentheti meg ma már csak a Balatont. Az állam vezetői döntik el, hogy meg akarják őrizni az északi part utolsó, még kultúrtájnak nevezhető darabját, vagy átengedik a "spontán" pénzgazdasági folyamatoknak. Utóbbi is politikai döntés: halálos ítélet.

     A Balatonfüredtől Balatongyörökig tartó, A Tapolcai, Káli, Nivegy- és Egervölgyi, Dörgicsei, Pécselyi medencéket magában foglaló Balatonfelvidék a csodálatos tanúhegyekkel az a balatoni táj, amely a déli part és az egész tó szépségét és idegenforgalmi vonzerejét meghatározza. Lényege, hogy présházas szőlővidék, apró archaikus falvakkal, hagyományos népi építészettel.

     Ez a vidék Nemzeti Park, Világörökség-várományos, Natura2000, helyi építészeti szabályok, arculati kézikönyvek, értéktárak és lelkes civil szervezetek által védett, általánosan elismert és csodált európai kincs. A megőrzéshez szükséges jogszabályok megvannak, a Balaton Törvény még jelenlegi felpuhított formájában is elegendő volna - ha betartanák.

    Az utóbbi másfél évben olyan változások mentek végbe az ingatlanpiacon, amelyek a pénzes ingatlan befektetőket az északi parti szőlőföldekre vonzották. Befektetési célú lakásokba és luxusnyaralókba menekül sok, korábban betétben és tőzsdén parkolt vagyon.  Ehhez jön az építőipar érdekében mindenfajta építkezést serkentő állami pályázatok és kedvezmények rendszere. Miután a Balatonpartot már sűrűn teleépítették nagy és ronda házakkal, a panorámás szőlőhegyek után már a belső területekre került a sor.

     A szőlőket felvásárolják, kivágják és óriási nyaralókkal beépítik. Ha ezt a folyamatot azonnali állami beavatkozással nem sikerül megállítani, a balatoni táj eltűnik, és a budai hegyekhez hasonlóan sűrű háztengerré változik. Intő példa Siófok, Balatonalmádi és a keszthelyi agglomeráció.

     Ha eltűnik a szőlő és elkezdik egymásra építeni a nyaralókat, akkor... a környék egyediségre épülő értéke vész el - éppen az, amitől most sokat érnek a telkek. A hagyományos hangulatától megfosztott vidéken az idegenforgalom is meghal, hiszen a turisták a tájért és nem a sűrű házrengetegért jönnek ide. Ez a folyamat a magyar bor és borturizmus végét is jelenti. A rendszerváltozáskor 120 ezer hektár volt a magyar szőlőterület, az EU csatlakozáskor már csak 90 ezer hektár. Ma 60 ezerről beszélünk, de csupán 40 ezer hektárról szüretelnek. Termőföldre építkezni öngyilkosság. Legfőbb nemzeti értékünk, a termőföld 1/4-ét a rendszerváltás óta elvesztettük beépítéssel (autópályák, bevásárlóközpontok, "zöldmezős" beruházások.)

     Közben az országban félmillió ház áll üresen.

     A befektetőt, építkezőt nem az értelem irányítja, hanem divathisztéria és a pénzpiac...

     

     Felelet:

     Bár volna a a mai hatalomban olyan, akit megérint ez a írás!

     A falut ugyanúgy elavult fölösleges dolognak hiszik vezetőink, az SZDSZ egykori hírhedt kijelentéséhez sorolódva, ahogy a budapesti parkokat sem tudják természetes voltukban, csak betonnal, tízemeletes múzeumokkal, bekerített játszóterekkel értelmezni...

     A karvalytőkét nem érdekli sem a szomszéd, sem a jövő, sem a nemzet. Ő most felveszi az extraprofitot, a jövő magyar népe meg majd vásárolja ki és bontsa le az általa épített dolgokat, ha károsnak látja.

     Az Ángyán József féle 2011-es stratégiában - amit valódi fórumokon, minisztériumokat összefogva, egyetértésben írtak meg - szintén a termőföld védelmét is tervezték. A multi kereskedelmi zöldmezős lobbinak is szerepe lehetett a program és kidolgozójának megsemmisítésében. A fenti írás szerint tehát a termőföld tönkretétele a nemzet öngyilkossága, másképp fogalmazva, amely hatalom ezt erőlteti, az a nemzetet szándékosan öli meg.

     Némi bontás ráfér a Balatonpartra. Például: A siófoki strandot az utóbbi évtizedekben beépítették, óriási csúf épületekkel... A házakat és a feltöltés felét is elbonthatjuk.

     Budapesten is nyugodtan lebonthatjuk az 1960 óta épült, az elhibázott építés által világháborús mértékű kárt okozó építmények nagy részét, beleértve a szocialista lakótelepeket, a ma épülő még rosszabb iroda és lakótelepeket, a plázákat, kamionos elosztóközpontokat, és a parkokba épített múzeumokat.